Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Orientációs jelentés - Rapport d orientation

2006.11.20. 11:47:55

Mr. François VEDEL?UNITAB hspace=  Ez a mainzi kongresszus új kezdetet jelent az európai dohány termesztés számára, az ágazat újramozgósításának jelzését.

Nos tehát gyűrjük fel az ingujjat és induljunk meg határozottan: "A jövő útján…"


 hspace=


Ce congrés de Mayence marquera un nouveau départ pour la tabaculture européenne. Il constitue le signal de la re-mobilisation du secteur. Alors retroussons nous les manches et engageons nous fermement :  "Sur le chemin de l’avenir… "




ORIENTÁCIÓS JELENTÉS

Mainz KONGRESSZUS –2006. október



download french




Német barátaink, akik mesterien megszervezték ezt a kongresszust- de akik ismerik őket ugyan hogyan kételkedtek volna ebben- nos helyesen választották vitáink általános témájául a " Jövő útján" címet.



A két napos eszmecsere egyértelműen ezt igazolta. Ez a mainzi kongresszus új kezdetet jelent az európai dohány termesztés számára, az ágazat újramozgósításának jelzését.



Fölösleges titkolni és ez mindvégig megjelent az országok beszámolói során is. Voltak nehéz perceink, menetközben elvesztettünk néhány barátot az osztrák vagy a ciprusi dohány termesztés megszűnésével, illetve számos más ország potenciáljának rohamos visszaesésével, Görögországgal az élen.

Előre tudtuk: Valamennyi európai ország mezőgazdaságát megviselte a KAP szétválasztásra épülő reformja. Es ha volt EGY, ezen elvvel tökéletesen összeegyeztethetetlen termelés, akkor ez a miénk volt speciális támogatásaival és igen magas költségszintjével.



Akárhogy áll is a dolog, a károkat sikerült korlátozni, amint azt az elnök elmondta tegnap, az ágazat és kormányaink erőteljes mozgósításának köszönhetően …

Ezt a szakaszt egy olyan időszak követte, amelyet én önmagába mélyedésként jellemeznék: mindenkinek a maga országában a minisztériumával folytatott tárgyalások alapján kellett kidolgoznia a kevéssé egyértelmű alkalmazási eljárásokat: a szétválasztott támogatás referenciáinak kiszámítása, a kvóta értékesítés- és vásárlás figyelembe vétele, amikor ez nem fajtaátállítás, a referencia évben elszenvedett természeti csapások, cégváltozások, hogy másról ne is beszéljek … Mára több-kevesebb sikerrel, mindenki megoldotta problémáit, még akkor is, ha a leggyakrabban a szétválasztott támogatások végleges szintjét hivatalosan nem ismerték el. Ugyancsak meg kell oldani az új termelők berendezkedésének nehéz esetét vagy a meglévő műhelyek intenzitás növelését, mely a gazdálkodás tartóssá tétele szempontjából szükséges.



De összességét tekintve ez a szakasz a teljesítés útján van és ma újraindulunk. Ehhez ezentúl kezünkbe kell vennünk saját sorsunkat. A nagyvállalatoknál azt mondanák legyünk "proaktívak", a liberális ideológia közkedvelt kifejezésével élve, a mi vidéki világunk felfogásának ellenlábasaként, mely azonban jól kifejezi azt, amit mondani akar. Támogatásra van szükségünk és ezt meg is kapjuk majd, de üdvösségünk mindenekelőtt tőlünk függ, attól a meggyőződésünktől, hogy tovább kell mennünk előre...és ezt a meggyőződést világosan érezhettük e két nap során.



Első cél: politikai viszonylatban minden lehetőség megragadása

És van is egy ilyen elég váratlan, de kivételes lehetőség, a gyapot Termék Tanács felfüggesztésével, a spanyol kormány Európai Bírósághoz benyújtott panaszát követően.



A gyapot esetében az egyik érv az arányosság elvének megsértése volt: nem megfelelő hatástanulmányok, nevezetesen a termelési és munkaerő költség terén, a termelők jövedelem vesztése, mely az elsődleges feldolgozó vállalatok számára drámai helyzetet teremtett…



Ezek az érvek ugyanúgy alkalmazhatóak a dohányiparban, sőt még jobban, még akkor is, ha a Termék Tanács második szakaszát tekintjük.

Hiszen nem ismételhetjük elégszer ennek teljesen diszkriminatórius jellegét- mely ezeddig példa nélküli a többi Termék Tanácsban az ültetvényeseket megfosztja jövedelmük 50%-ától azt a termelési zónák átszervezésére fordítva. Ez a KAP saját alapelveinek megcsúfolása, mely elutasítja "az ágazat mindennemű hosszútávú kilátását", a Bizottság kijelentéseivel ellentétben. Ez ugyancsak ellentétes a Lisszaboni Jegyzőkönyv céljaival, amint azt annak egyik vizsgálója, Joseph DAUL is hangsúlyozta felszólalásában.



Ezzel kapcsolatban elmondok Önöknek egy kis történetet. A közelmúltban az UNITAB által szervezett találkozón a lengyel, magyar és szlovák európai küldöttekkel egy elzászi dohány gazdaságban voltunk, amikor egyikünk az alábbi vallomást tette:: ?Valódi meggyőződés nélkül fogadtam el meghívásukat, de elismerem, az érveik igazán megingattak. Ennek az átszervezési csomagnak a keretében a szociális segítség révén kompenzáljuk a dohány termelésben és feldolgozásban eddig meglévő munkahelyek megszüntetése által okozott károkat, annak minden veszteségével. Ez egy tévút és én teljes mértékben csatlakozom az Önök ügyéhez. …? A demonstráció ennek, az egyébként nagyon liberálisnak tartott lengyel küldöttnek átható erejű volt, hogy Brüsszel téved, amikor ilyen típusú javaslatot tesz, illetve, hogy a vidékfejlesztés terén a legnagyobb hatékonyságot az olyan célzott csatornákon keresztül érhetjük el, mint a dohány termesztés támogatása, nem pedig homályos porhintés útján.



Összefoglalásul és egyes minisztériumaink kérése alapján az igazgató bizottsági ülésen elmondható, hogy mindenképpen el kell utasítanunk a második szakaszt, és ezt a célt az UNITAB már régóta egyhangúlag vallja, csakúgy, mint a feldolgozók szövetsége, a FETRATAB. A gyapot kapcsán felbecsülhetetlen lehetrőségünk nyílik arra, hogy ez sikerüljön és minden erőnket bevetjük ebbe a csatába, ez a legfontosabb prioritás.



Jogászokat gyűjtünk magunk köré, még akkor is, ha a Törvényszéki panasztétel kockázatos és kényes, de legalább politikusan kell felhasználnunk, hogy a Miniszterek Tanácsa újra kinyissa a dossziét a gyapotéval egyidőben. Együttes részvételünk meghatározó lesz. Mindannyiukat arra biztatom tehát, hogy az egyesületeknek megküldött pontos érvsor alapján ülésezzenek minisztériumaik. Nincs jogunk veszteséget szenvedni. Amikor a gyapot Termék Tanács kérdése kerül az asztalra, kivétel nélkül valamennyi termelő országnak állást kell foglalnia a dohány dosszié ismételt megnyitása érdekében illetve az esedékességek 2013.-ig történő kitolása mellett.



Erre a vitára sor kerülhet néhány hét vagy hónap múlva tudva, hogy a Bizottság először hatástanulmányt kíván végezni a gyapot reformról- de amennyiben ez még nem történt meg, amint hazatérnek, mozgósítaniuk kell minisztériumaikat …



A FETRATAB számos képviselője itt van a teremben és ezért köszönetet mondok nekik. Tudjuk, hogy a legnagyobb mértékben érintettek és már mozgósítva vannak, de minden támogatás jól jön. Ne felejtsük el azt sem, hogy országainkon túl a nem dohánytermelő országok között is szövetségeseket kell találnunk. Ez már megtörtént a Termék Tanács megszavazásánál. A Titkárság vállallja majd ezen országok Brüsszelben történő bemutatkozó körútjának megszervezését valamint az Agri Vezéigazgatójával való találkozást, amint azt Joseph DAUL szorgalmazta. Ki kell tartanunk, a jövőnk a tét.

Minthogy politikai szövetségesekről beszélünk, meg szeretném említeni a PECO-k esetét: Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és 2007.-től Románia és Bulgária, egy olyan ország, mely Olaszország után a második európai termelő lehetne!



Ezek az országok 2008. végéig –elméletileg- egyszerűsített rendszert alkalmazhatnak (SAPS) mezőgazdaságuk egészére. Ez a fokozatosan növekvő rendszer idővel az egykori 15-ök szinvonalára hivatott emelni őket, azonban nem teszi lehetővé a dohánytermesztést egy top up kiegészítő támogatás nélkül, melyet Lengyelországban a termény kilója után, Magyarországon vagy Szlovákiában hektáronként fizetnek.



Amikor az érvényben lévő egyszerűsített rendszer 2009.-ben eleve átengedi a helyet , a teljes szétválasztás és regionalizálás rendszerének, mindannyiunk számára létkérdés, hogy ezek az országok képesek legyenek fenntartani a "top up"-ot -ahogyan annak lehetőségét az integrációs egyezmény meghagyja.

Egy nagyon dinamikus ágazat fennmaradásának (láttuk, hogy az idén egyedül Lengyelország növelte termelését) ez az ára. Ezen oszágokba élő kollégáink számíthatnak az UNITAB teljes mértékű támogatására, mely segíti majd őket és országaikat a Brüsszellel való intézkedéseik során.



A politikai csatát tehát minden eddiginél fontosabb megvívnunk, de ahogyan azt tegnapi beszámolójában KARAGIOZOPOULOS elnök Úr mondta, az UNITAB akcióinak skáláját ma szélesíteni kell.



Bármit is gondoljunk erről, jelenleg világos irányvonalak vannak a mezőgazdaság támogatásáról. A Kereskedelmi Világszövetség tárgyalásai ugyan kudarcot vallottak, azok annál is inkább nyomot hagytak, mivel belső nyomást gyakoroltak az ipari és szolgáltatási ágazatok részéről, sőt bizonyos "politikák" részéről is. Nemde BLAIR Úr?



Ha ehhez hozzátesszük, hogy a mezőgazdaság csupán a lakosság 3 - 4% -át érinti, mely bizonyosan egy szűkített látásmód, amikor ismerjük a mezőgazdaság és élelmiszeripar súlyát a foglalkoztatottság és az üzleti forgalom terén, jobban megértjük azt az erőfeszítést, mely arra irányul, hogy ezt ügyesen a "Vidékfejlesztés" elnevezés mögé rejtsük.



A probléma az, hogy emögött a vidékfejlesztés mögött költségvetési megszorítások, határozatlan moduláció növelési szándékok fedezhetők fel. Annyi bizonyos, hogy a Bizottság hangos felháborodást váltott ki a moduláció önkéntes 20%-ra történő emelésére vonatkozó javaslatával, melyet szerencsére a PE elutasít majd, de fogadjunk, hogy újra megkísérli majd, mégpedig a KAP értékelései során 2007.-ben vagy 2008.-ban, tehát holnap…



Szó volt a támogatások felső határáról is, mely súlyosan károsíthatna egyes nagyon intenzív gazdaságokat, gondolok itt nevezetesen Venéciára, de szerencsére és elsősorban az angolokra vagy dánokra, mely valószínűleg lehűti majd egyesek lelkesedését. Látjuk, hogy sokféle veszély van és mindenképpen, de legkésőbb 2013. táján, a kilónkénti támogatás jelenleg ismert formájában igen csak veszélybe kerül. Leleményesnek kellene lennünk és megkapaszkodnunk a környezeti kérdésekben, azaz a "nehéz" tendenciát a második pillérhez társítva, mely alól nem mentesülünk idővel.



Hasonlóképpen a növényegészségügyi kezelések és a termék homologáció terén meglévő nehézségek a ma reggel bemutatott európai kísérleti hálózat megerősítéséhez vezetnek majd, és nekünk már most egyesítenünk kell erőinket- amely nem elhanyagolható adu a kezünkben, ugyanakkor más területeken is dolgoznunk kell, így a kezelési- és trágya lokalizálás, a betegség modellezés vagy a biológiai harc.



Ami a fenntartható fejlődést illeti, az energia is az érdeklődés középpontjában áll. Először is drága és jelentős mértékben megnöveli termelési költségeinket, melyeket mindenképpen csökkenteni kellene annak érdekében, hogy a termesztés a termelő számára vonzó maradjon, másrészt egyre kevésbé tűnik megvédhetőnek egy liter fűtőolaj vagy 0.7 kg gáz felhasználása egy kg dohány szárításához. Keményen dolgoznunk kell tehát az alternatív energiákon és a kilátások, melyeket Jean-Pierre NOIREAU előadásán keresztül ismerhettünk meg óriásiak és....követik a kort..



Főként azért sorolom ilyen hosszasan ebben a beszámolóban ezeket az új nehézségeket, amelyekkel szembe kell néznünk, hogy bátorítsam Önöket, magunkat ezek megoldására, de mindenekelőtt azért, mert ezeket a nehézségeket ütőkártyává kell alakítanunk.



Ezekkel a nehézségekkel valójában valamennyi európai és nemzetközi mezőgazdaságnak szembesülnie kell többé-kevésbé hosszú távon.

Mi jobban fel vagyunk fegyverkezve ehhez, mint versenytársaink vagy egyes más európai mezőgazdasági termelők hatékony termelői csoportokba tömörült érett és képzett férfiakkal és nőkkel, még akkor is, ha a reformon keresztül paradox módon elvettük tőlük a pénzügyi eszközöket. Rendelkezünk egy átszervezett hálózattal a feldolgozás, a műszaki hálózatok, a kutatás és kísérlet területét is beleértve, mely jelenleg európai szintű, amint láthattuk.

Évek óta növeltük -és nem csak papíron- a minőség, a tanusítvány és a nyomonkövethetőség terén hozott intézkedéseket. Termelésünket a piac által igényelt fajtákra összpontosítottuk a múltban meglévő spekulatív piaci értékesítés helyett. Néha a reformnak is van jó oldala!



Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy jobban felvértezzük magunkat az iparral való találkozáshoz. Világos, hogy a reform körüli halasztgatások, a három-négy évvel ezelőtt először adott katasztrófa jelek jellegüknél fogva lefegyverezték az ipart. Ez utóbbi számára az európai dohány termesztés kilátástalan volt, haldoklott. Nehéz volt visszakapaszkodni a lejtőről. Olaszország ismét megadta a hangot a háromoldalú szakmaközi megállapodás aláírásával.: Termelők, feldolgozók és nemzeti illetve regionális hatóságok, akik ténylegesen hozzájárultak az ágazat újra mozgósításához és a párbeszéd elkezdéséhez. Igen, egy alapvető tényező hiányzik, az ár, de a nemes piacokon történő értékesítési lehetőség már önmagában is hatalmas lépést jelent előre kollégáink számára, főleg az ilyen típusú kérésnek eddig inkább csökönyösen ellenszegülő cégekkel szemben. Sajnálattal jegyezhetjük meg, hogy más országok máris megpróbálták reprodukálni ezt a sémát- különféle vagyonnal.



Ez egy erős, nehéz, de reqlista játék, mert ahogy ez kitűnhetett a tegnapi előadásokból, "a csupán a fejlődő országoknak szánt dohány termesztési séma korlátokkal rendelkezik": klíma állandósági és politikai problémák, egyes valuta értékelések, mint pl. a Reale, amely sokba kerül a dohány termesztőknek, de kihitte volna, a brazil szója (!) termelőknek is,ebből fakadnak a szociális és bérkövetelések illetve az eszközhiány az egészségügyi és környezeti nehézségek megoldására.



Gyakran előbbre járunk ezeken a területeken, mégpedig az európai termeléssel szemben a feldolgozóipar mozgósítása érdekében. A körülmények már kedvezőbbek ahhoz, hogy elismertessük az európai dohány termesztés által tett erőfeszítéseket és elérjük az árak bizonyos átértékelését...ütött az igazság órája, én személy szerint hiszek ebben.



Ugyanilyen fontos azonban, sőt még fontosabb is találkozásunk a társadalommal, mivel a nemzetközi ár -még ha emelkedő is- továbbra is szükségessé teszi a támogatást.



A már említett ütőkártyákra kell építeni tőkénket és elérni munkánk elismerését a jelenlegi téteken.



A bemutatott európai charta ma válaszra törekszik gazdasági, társadalmi, egészségügyi és környezeti vállalásainkon keresztül. A párbeszédet és a tapasztalatcserét használjuk fel a társadalommal való találkozásra a termelésben érintett EU-s régiókban, valamint a legtudatosabb tárgyalópartnereket -mivel ők naponta látják,- a dohány felbecsülhetetlen szerepét a munkahelyek, a gazdaság, a területrendezés és általában a vidéki élet terén.



Megismerték ezt a chartát, valamennyiükre számítunk annak fejlesztésében saját régióikban, mivel ez a charta a mi szemünkben egy alapvető eszköz a társadalommal való találkozáshoz a mai világban, ahol nem elég jól dolgozni, de azt ki is kell mondani.!



Itt még egyszerű a csataterv. Ebben a teremben Önöknek valamennyiüknek vannak kapcsolatai termelő régióik képviselőivel. Venniük kell vándorbotjukat és segíteniük ezt a chartát, hogy valamennyi termelési régió képviselőit mozgósíthassa annak érdekében, hogy az év végére sikerre vihessük a Régiók Bizottsága előtt, ahogyan azt Gaétan de Royer Önöknek javasolta és főként, hogy tovább bővíthessük szövetségeseink körét a civil társadalomban.

Hiszen egyre nagyobb szükségünk lesz a társadalomra a KAP-pal való nagy alkudozás kilátásának fényében 2013.-körül, sőt, még korábban, ha hiszünk egyes figyelmeztető híreknek, el kell gondolkodnunk alternative támogatási lehetőségeken.



Befejezésül visszatérek a néhány perce bemutatott svájci vagy bolgár példákra.



Ezt, a késztermék fogyasztásra alapozott támogatást egy ideje már úgy lengettük, mint egy fenyegetést, mint az utolsó "jokert" … és annak idején egyes feldolgozók majd megőrültek erre a gondolatra.



A javaslat irrealistának tűnhetett. Az is volt egészen a közelmúltig egyes országok számára, mint Görögország, mely alacsony lakosszámú kis ország, tehát kisszámú fogyasztója van... de nagy termelő ország.



Jelenleg a helyzet alapvetően változott ebben az országban és egész Európában és annak ellenére, hogy a fogyasztás csökkenő tendenciát mutat országainkban, az árrés megmarad. Csomagonkénti 3 - 5 euró centtel – míg bármelyik illeték emelés eléri a 15 vagy 20 centet- lesz miből kompenzálni valamennyi termelő országban az összekapcsolt vagy szétválasztott prémium értéket.



És a legfontosabb pont természetesen az, hogy ezentúl a fogyasztó fizet majd és nem az adófizető.



Véget érnek a nem termelő vagy dohányellenes országok támadásai, akik adott esetben szövetségessé is válhatnának, ha másért nem, hát az indukált áremelkedés révén, sőt a Dohány Információs Alap típusú pénzalapokból történő fizetési lehetőség révén. Tökéletesen a KAP egy esetleges és részleges újraállamosítása vagy a kötelező társfinanszírozás szellemében lennénk, mely jobban tetszik DAUL Úrnak, sőt a Termék Tanács eltűnésével nem lenne többé jogi akadály feltéve, hogy minden termelő ország ehhez a megközelítéshez folyamodna a konkurrencia örökös torzításait elkerülendő.



Mindenesetre ezt a kilátást gondosan meg kell vizsgálni és el kell kezdeni annak valamennyi partner felé történő közvetítését csakúgy, mint a hatóságok és a fogyasztók felé.



A csatatervnek ez a harmadik, jelen orientációs beszámolóban javasolt szárnya. Ma ez a támogatási elképzelés valóságossá válik a Termék Tanácsok idővel történő megszűnésével és a KAP irányvonalainak megváltoztatásával. Minél inkább javasoljuk és minél inkább meggyőzzük partnereinket...annál nagyobb esély van rá, hogy sikerüljön.



Látjuk, hogy munka van elég rövid vagy közép távon egyaránt az UNITAB és társ egyesületei számára, az Önök útravalójában az alábbi 3 pont szerepel:

- a második szakasz eltolása

- elébe menni a régióknak

- alternatív támogatási formák fejlesztése, mert ezek idővel esélyt jelentenek számunkra, és egyszer végre jobb helyzetben leszünk, mint a többi mezőgazdasági termelő!



Minden eddiginél erőteljesebb mozgósításra van szükség… , de az a lényeg, hogy van perspektíva, amely két vagy három éve még nem létezett.



Nos tehát gyűrjük fel az ingujjat és induljunk meg határozottan: "A jövő útján…"



Köszönöm a figyelmüket









Kövessen minket