Mire számíthatnak a magyar dohányágazat szereplői?
2007.03.05. 7:56:01"Mire számíthatnak a magyar dohányágazat szereplői?"
2007.03.05.
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Demendi László és Herbály Imre, a Magyar Szocialista Párt képviselői, kérdést kívánnak feltenni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek: "Mire számíthatnak a magyar dohányágazat szereplői?" címmel. Demendi László képviselő urat illeti a szó. 
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az EU-n belül zajló mezőgazdasági reform a dohánytermesztést sem hagyja érintetlenül. A jelenlegi támogatási rendszer az EU-n belül két területre válik szét, az egyik a régi tagállamoké, a másik pedig a 2004 után csatlakozó új tagállamoké.
Nézzük a régi tagállamokat! A régi EU dohánytermelő tagállamai 2006-ban áttértek egy úgynevezett szétválasztásos rendszerre, amely a korábbi közvetlen termelési támogatást váltotta fel. Ennek lényege, hogy egy bázisalapú támogatást véve a támogatási összeget szétválasztották farmalapú és részben termeléshez kötött támogatásra. Ez a rendszer ott 2009-ig alkalmazható, majd a teljes támogatás 50 százaléka minden tagállamban farmalapú támogatásként kerül kifizetésre, a másik 50 százaléka az úgynevezett strukturális alapba kerül. Így ez az összeg gyakorlatilag a dohánytermelők részére elveszett.
Mivel a teljes szétválasztásra már az elmúlt évben is volt lehetőségük a régi tagállamoknak, így értékelhetjük, hogy ez a szabályozás milyen eredményeket hozott, milyen következményekkel járt. Görögországban 80 százalékkal csökkent a dohánytermelés, azon tagállamokban, ahol viszont csak a részleges szétválasztást választották - így például Németország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Portugália -, csak 20-50 százalékos termeléscsökkenés következett be; itt a "csak" szót idézőjelben mondom.
Látva a régi tagállamokban folyó szabályozásváltozás következményét, aggódnak a termékpálya magyarországi szereplői. Különösen súlyos következménye lehet ennek, mivel az észak-alföldi régióban van a dohánytermelés nagy része. Kérdezem miniszter urat mindezek ismeretében: mire számíthatnak a dohánytermékpálya szereplői? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Gráf József miniszter úrnak. 
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az egész uniós szabályozás jelentős átalakításon megy keresztül, hiszen az új tagországokban azok a kedvezmények, amelyek a kétéves időszakra szóltak - azaz a saját nemzeti kiegészítések köre -, árpilis 30-ával meg fognak szűnni. Ez az egyik, ami veszélyeztet bennünket.
A másik, hogy már ettől az évtől kezdve gyakorlatilag szét kell választanunk - és a javaslatainkat megtenni jó néhány terméknél, így a dohánynál is - a közvetlen kifizetéseket a termeléstől. Így 2009. január 1-jéig van módunk és lehetőségünk a 60 százalékos termeléshez kötött és 40 százalékban a termeléshez már nem kötött kifizetésekre, és bázisévek alapján meg lehet szerezni történelmi jogosultság alapján a kifizetéseket.
Ez a nagy értékű támogatott területeknél azt a veszélyt hordozza magában - van, aki nem tudja, ezért elmondanám, hogy az egyhektáronkénti támogatás Magyarországon a Burley dohány esetében több mint 700 ezer forint, a Virginiánál pedig meghaladja a 800 ezer forintot -, hogy ha elválasztjuk a termeléstől, és gyakorlatilag történelmi jogosítvány alapján kapja a termelő a támogatást, mivel jelen pillanatban ezzel a támogatással is éppenhogy, nagy nehezen nyereséges, akkor nagy valószínűséggel a termelés meg fog szűnni. Jól látja a képviselő úr ezt a veszélyt, mert nyilván, ha valaki kap 700 vagy 800 ezer forintot hektáronként, és ellenszolgáltatásként annyit kell nyújtania a történelmileg megszerzett jogosítvány alapján, hogy kultúrállapotban tartja a területet, mondjuk, 50 ezer forintért, akkor őt a megmaradó, igen jelentős különbség arra fogja ösztönözni, hogy hagyja abba a termelést. Ez egy nagyon nagy veszély.
Majd folytatom az egy percben.
ELNÖK: Köszönöm, miniszter úr. A viszontválaszra megadom a szót Herbály Imre képviselő úrnak. 
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Kérdésünk fontosságát egy-két tény felvetésével szeretném alátámasztani. Az észak-alföldi régióban a 37 százalékos foglalkoztatási szintből több mint 4 százalék kapcsolatba kerül a dohánytermesztéssel. A munkaóraigény ebben a régióban közel 6 millió munkaóra/év.
Másodszor: a dohánytermelés azért nélkülözhetetlen, mert a gyenge termőhelyi adottságú földeken mást gazdaságos módon termelni csak nagyon nehezen lehet. A régióban közel 21 ezer ember szerzi ebből a jövedelmét. Jelentős termelési tapasztalatok halmozódtak fel, a termelés eszközei rendelkezésre állnak, és másra nem használhatók, így mi azt szeretnénk kérni a miniszter úrtól, hogy az agrárkormányzat tegyen meg mindent annak érdekében, hogy azt a jövedelmet lehetőleg meg tudják szerezni a dohánytermesztők, amit eddig megszereztek.
Köszönöm szépen.
(15.20)
ELNÖK: Köszönöm. Viszontválasz illeti meg a miniszter urat.
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Értem a képviselő urak aggodalmát, magam is osztom, ugyanis mi, magyarok, az agrártermelők különösképpen nem ahhoz szoktunk hozzá, hogy ellenszolgáltatást kapjunk azért, amit nem végzünk el. Mi szeretjük a munkánkat tisztességesen elvégezni, és ezért szeretnénk tisztességes jövedelemhez jutni.
Az uniós szabályozás az elmúlt időszakban egy kicsit más irányba indult el. Ez azt jelenti, hogy a vidéken és az agráriumból élők jövedelmét biztosítsa, és lazítja azokat a lehetőségeket, amelyekhez hozzá lehet jutni, egyik oldalról; a másik oldalról szigorítja a nagyon kemény környezetvédelmi előírásokkal és a kultúrállapotban tartással. Ezért van az, amiért néha kritizálnak is engem, hogy az uniós belső mozgásterét meg kell találni Magyarországnak, és a saját nemzeti agrárstratégiánkat az uniós keretek között meg kell valósítani, és nem szabad egy az egyben lemásolni az ottani rendszereket, mert egy része idegen tőlünk, nem tudjuk megérteni, és nem is tudjuk igazán alkalmazni.
Köszönöm szépen.
