Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Még egyszer a dohány tetejezéséről: mely termésösszetevőkre hat?

2010.12.24. 10:52:00



Összegzésképpen megállapítható, hogy a vizsgált két termésösszetevő – a levélfelület és a levélvastagság – egyaránt hozzájárult a tetejezés nyomán jelentkező hozamnövekedéshez. Korai időpontban végzett tetejezés esetén a változás nagyobb mértékű volt. A változások a felsőbb levélszinteken markánsak, az alsóbb szinteken lényegesen kisebbek. Hasonló trendet mutat a levélszintek között az – e dolgozatban nem tárgyalt – alkaloidtartalom emelkedés a tetejezés nyomán.

 

 




 

 

 

 

Általánosan ismert, hogy a dohány tetejezése (a virágzat eltávolítása) növeli a levéltermés hozamot. A terméshozam növekedés kiváltó oka

1. A tápanyagok és asszimilátumok fokozott felhalmozódása a levelekben, miután áramlásuk megszűnik a generatív szervek irányába,

2. A tetejezés hatására létrejött nagyobb gyökértömeg több víz és tápanyag felvételét teszi lehetővé. Ezzel egyidejűleg nagy mennyiségű alkaloid képződik a gyökérzetben és halmozódik fel a levelekben.

A tetejezés közvetlenül az alábbi terméskomponensekre hat:

• Növényenkénti hasznosítható levélszám,

• Levélfelület nagysága,

• Levélvastagság.

(Igen fontos a hektáronként betakarítható levélszám, azonban a tetejezésen kívül ez egyéb tényezőktől is függ.)

A tetejezés által kiváltott hozamnövekedés és alkaloid felhalmozódás lehetséges mértéke széleskörűen ismert a rendelkezésre álló nagyszámú külföldi és hazai publikáció alapján. Az alábbiakban két terméselem, a levélfelület és a levélvastagság változására szeretnék bemutatni néhány példát korábbi hazai kutatási programban mért, eddig még nem publikált kisparcellás adatok alapján.

A kísérleti terület talaja savanyú, vályogos homok volt közepes humusztartalommal. Az alkalmazott sor- és tőtávolság 100 x 40 cm volt.
A levélfelület változása a levélszint függvényében

Az 1. táblázatból látható, hogy 1979-ben a növény bimbós állapotában végzett tetejezést követően 26 nap alatt a 14. levélszinten 11,5 százalékkal nőtt a levélfelület (levélterület) a három kezelés átlagában. A 18. levélszinten 25,5 százalékos volt az átlagos növekedés. A tetejezés a felsőbb szárhelyzetben lévő levelek méretnövekedésére nagyobb hatást gyakorolt, mint az alsó levelekére. A különbség oka a dohánylevelek eltérő egyedi életkora: a felső levelek intenzív növekedése nagyobbrészt a generatív fejlődési szakaszban, a bimbósodást követő időszakban történik, míg az alsóbb szinteken befejeződik a levelek növekedése a tetejezés idejére.

 

1. táblázat A tetejezés hatása a levélfelület változására a 14. és a 18. levélszinten
Debrecen-Pallag 1979
Dohányfajta: Nyírségi 76

 

 
Kezelés
 
Átlagos levélfelület, időpont
 
07.26.
 
08.21.
 
cm2
 
%
 
cm2
 
%
 
14. levélszint
 
1/ Tetejezett, vegyszeres kacsgátlás (zsíralkohol + maleinhidrazid)
 
861
 
100
 
983
 
114.2
 
2/ Tetejezett, kézzel kacsozott
 
813
 
100
 
917
 
112.8
 
3/ Tetejezetlen
 
777
 
100
 
833
 
107.2
 
Kezelések átlaga
 
817
 
100
 
911
 
111.5
 
18. levélszint
 
1/ Tetejezett, vegyszeres kacsgátlás (zsíralkohol + maleinhidrazid)
 
558
 
100
 
721
 
129.2
 
2/ Tetejezett, kézzel kacsozott
 
517
 
100
 
654
 
126.5
 
3/ Tetejezetlen
 
501
 
100
 
602
 
120.2
 
Kezelések átlaga
 
525
 
100
 
659
 
125.5

 

Az egyes kezelések közül a tetejezetlen növények levélfelület gyarapodása kismértékű volt, különösen az alsó levélszinten. A tetejezéses kezelésekben jól mérhetően nőtt a levélfelület, a kacsgátlás módjától és a levélszinttől függően 20-30 % gyarapodást mértünk. Ezek az adatok jól korrelálnak az adott parcellán mért terméshozammal: a tetejezetlen növények hozamát 100 %-nak véve az 1. kezelés 108,7 %, a 2. kezelés 108,0 % hozamot produkált.

 

2. táblázat A tetejezés hatása a levélfelület változására a 12. és a 17. levélszinten
Debrecen-Pallag 1981
Dohányfajta: Nyírségi 7

 

Kezelés
 
Átlagos levélfelület, időpont
 
07.28.
 
08.31.
 
cm2
 
%
 
cm2
 
%
 
12. levélszint
 
1/ Kézi tetejezés a növény bimbós állapotában
 
1003
 
100
 
1274
 
127,0
 
2/ Kézi tetejezés 10 nappal később
 
937
 
100
 
1183
 
126,3
 
3/ Kézi tetejezés 20 nappal később
 
927
 
100
 
1132
 
122,1
 
4/ Tetejezetlen
 
906
 
100
 
1094
 
120,8
 
Kezelések átlaga
 
943
 
100
 
1171
 
124,2
 
17. levélszint
 
1/ Kézi tetejezés a növény bimbós állapotában
 
441
 
100
 
899
 
203,9
 
2/ Kézi tetejezés10 nappal később
 
415
 
100
 
854
 
205,8
 
3/ Kézi tetejezés 20 nappal később
 
416
 
100
 
807
 
194,0
 
4/ Tetejezetlen
 
451
 
100
 
760
 
168,5
 
Kezelések átlaga
 
431
 
100
 
830
 
192,6

 

A különböző időpontban végzett tetejezés hatása markánsan jelentkezik az 1981. évi kísérletben (2. táblázat). A bimbós állapotban végzett tetejezést követő 34 nap alatt a 12. levélszint 24 százalékkal, a 17. levélszint 93 százalékkal növelte területét (a kacsmentesítés zsíralkohollal és kézzel történt). Az arány a két levélszint növekedése között közel négyszeres (3,8), míg 1979-ben csak bő kétszeres (2,2). A két év közötti eltérés egyrészt a vizsgált periódus hosszában, másrészt a levélszintek közötti nagyobb különbségben rejlik. A levélfelület gyarapodása ebben az évben is kismértékű volt az alsó levélszinten, míg a felső szinten rendkívül erőteljes (100 %-os) növekedés jelentkezett a tetejezés hatására a tetejezetlen kontrollhoz képest. Az adott parcella terméshozama a kontroll 100 %-ához képest az 1. kezelésben 120,3 %, a 2. kezelésben 110,0 %, a 3. kezelésben 106,1 %.


A fentiek alapján megállapítható, hogy a tetejezés terméshozam-növelő hatása – levélszintenként eltérő mértékben – összefüggésben áll a levélfelület változásával.

 

A levéltömeg változása

1981-ben a levélfelület méréshez kijelölt leveleken zöldsúly mérést is végeztünk a második felvételezési időpontban. A levelek egyedi súlyát összevetve ugyanazon levél területével megállapítható, hogy a 17. levélszinten a tetejezés hatására az egyes levelek tömege lényegesen nagyobb arányban nőtt a tetejezetlen kontrollhoz képest, mint a felület (3. táblázat). A tetejezetlent 100 %-nak tekintve, a levéltömeg gyarapodás 110-140 %, míg a levélméreté csak 106-118 %. E különbség nem jelentkezik a 12. levélszinten. A levéltömeg gyarapodás mértéke a felső levélszinten arra enged következtetni, hogy a tetejezés hatására jelentkező terméshozam növekedés a levélfelület változása mellett a felületsúly gyarapodásával, vagyis a levél tartalmának, vastagságának, szöveti felépítésének megváltozásával is magyarázható. Mindez hatással van a levélből készült dohányvágat „kitöltőképességére”.
 
3. táblázat A 12. és a 17. levél tömege a tetejezés időpontja függvényében
Debrecen-Pallag 1981
Dohányfajta: Nyírségi 76

 

 
Kezelés
 
12. levélszint
 
17. levélszint
 
levélméret
 
levéltömeg
 
levélméret
 
levéltömeg
 
cm2
 
%
 
g/levél
 
%
 
cm2
 
%
 
g/levél
 
%
 
1/ Kézi tetejezés a növény bimbós állapotában
 
1274
 
116
 
57
 
112
 
899
 
118
 
42
 
140
 
2/ Kézi tetejezés 10 nappal később
 
1183
 
108
 
53
 
104
 
854
 
112
 
41
 
137
 
3/ Kézi tetejezés 20 nappal később
 
1132
 
103
 
51
 
100
 
807
 
106
 
33
 
110
 
4/ Tetejezetlen
 
1094
 
100
 
51
 
100
 
760
 
100
 
30
 
100

 

A levélvastagság és a fajlagos térfogat változása

4. táblázat A tetejezés hatása a dohányvágat fajlagos térfogatára három év és négy nitrogénműtrágya kezelés átlagában (cm3/g)
                                                Debrecen-Pallag 1986, 1987, 1988                  

 

 

Tetejezés/dohányfajta
 
Hevesi 5
 
Hevesi 6
 
Tetejezetlen
 
3,98
 
3,93
 
Tetejezett
 
3,82
 
3,86

 

A fajlagos térfogatban a tetejezés hatására bekövetkező változást a 4. táblázat mutatja két Virgínia dohányfajtán, a fentiekhez képest későbbi kísérletben. A fajlagos térfogat a levélből készült dohányvágat „kitöltőképességét” mutatja. Értéke közvetlenül összefügg a levéllemez vastagságával, azzal ellentétes irányba változik. A feldolgozás szempontjából a fajlagos térfogat magasabb értéke a kedvező. A tetejezés hatására mindkét dohányfajtánál csökkent a levélvágat fajlagos térfogata. A tetejezésnek a töltőképességre gyakorolt kedvezőtlen hatását más dohánytípusokon is megfigyelték (DE BAETS 1974, TANCOGNE et al. 1978). A fajlagos térfogat csökkenését az okozta, hogy nőtt a levéllemez vastagsága és a felülettömeg (5. táblázat). Hasonló megállapítást közöl CHOUTEAU (1974, 1987).

5. táblázat A tetejezés hatása a levéllemez vastagságára és a felülettömegre két Virgínia dohányfajta és négy N műtrágya kezelés átlagában
Debrecen-Pallag1988

 

 
 
 
Tetejezés
 
Zöld dohány
 
Szárított dohány
 
Levéllemez vastagság ?
 
Felületsúly g/m2
 
Levéllemez vastagság ?
 
Felületsúly g/m2
 
Tetejezetlen
 
339
 
297
 
152
 
95
 
Tetejezett
 
375
 
325
 
166
 
114

 

Összegzésképpen megállapítható, hogy a vizsgált két termésösszetevő – a levélfelület és a levélvastagság – egyaránt hozzájárult a tetejezés nyomán jelentkező hozamnövekedéshez. Korai időpontban végzett tetejezés esetén a változás nagyobb mértékű volt. A változások a felsőbb levélszinteken markánsak, az alsóbb szinteken lényegesen kisebbek. Hasonló trendet mutat a levélszintek között az – e dolgozatban nem tárgyalt – alkaloidtartalom emelkedés a tetejezés nyomán.

 

 


Irodalom

DE BAETS, A. (1974): Influence de la densité de plantation, de la fumure azotée et de l’écimage sur le rendement et la qualité du tabac foncé ? air-cured ? et du Burley. Annales S.E.I.T.A. – D.E.E. Section 2, 11: 105-121.

TANCOGNE, J. – CHOUTEAU, J. – DELÉTANG, J. (1978) : Étude de l’incidence de quelques facteurs culturaux sur le potentiel en goudrons des tabacs. Annales S.E.I.T.A. – D.E.E. Section 2, 15: 213-230.

CHOUTEAU, J. (1974): Influence des facteurs agronomiques de production sur le pouvoir de remplissage des tabacs. Annales S.E.I.T.A. – D.E.E. Section 2, 11: 57-73.

CHOUTEAU, J. (1987): Effet de l’écimage sur les caractéristiques agronomiques et industrielles des tabac noirs. Annales S.E.I.T.A. – D.E.E. Section 2, 21: 67-79.




Dr. Gondola István
Debreceni Egyetem
AGTC KIT
Nyíregyházi Kutató Intézet








 

 



Forrás: Dr. Gondola István







Kövessen minket