[ 1. oldal , Összesen 1 ]
A magyarok Mózese: Bocskai István (1557-1606)
Rögzítve: 2005.12.09.
Státusza: mezőváros 1639-től 1886-ig, község 1886-tól 1970-ig, nagyközség 1970-től 1989-ig, újra város 1989. 03. 01-től Helye az országban: Magyarország ÉK-i részén, Hajdú-Bihar Megyében, Hajdúböszörmény és Hajdúnánás városok között foglal helyet.
Ma valamivel több, mint 10000 lakója van
Rögzítve: 2006.03.09.

Nagykálló Város Nyíregyházától 14 km-re Dél-keletre fekszik, a 4911-es számú úton, illetve vasúton könnyen megközelíthető.
A nagy múltú település története során hosszú ideig töltött be jelentős közigazgatási és kulturális központi szerepet
Az 1840-es évekre a szabadkai határ mentén kezdett kibontakozni az Átokháza elnevezésű tanyasor.
Rögzítve: 2006.03.03.
A források szerint „1850 után a város mintegy 64.000 katasztrális holdnyi közbirtokát bérbeadással kezdte hasznosítani”. 1852-től, a járások földjeinek bérbeadásától kezdve rohamosan megindult a tanyásodás, és növekedett a tanyai lakosok száma. Az l850-es évek derekán Szeged városa a mai község területén tanyát építtetett.
A település lélekszáma 2398 fő.családok száma: 650.
Rögzítve: 2006.02.10.

A település Mátészalkától Délre, a város közvetlen szomszédságában, attól 5 km-re fekszik. A Nyírbátor felől érkező a 471-es főközlekedési útról leágazó 4918-as sz. alsóbbrendű úton közelítheti meg.
A település kialakulását a történeti és a régészeti feltárások is 700 évre becsülik.
Rögzítve: 2006.01.16.

Ibrány jellegzetesen mezővárosias, alföldi település. A Tiszaháton, a Rétköz nyugati részén, a Tisza és a Lónyai-csatorna által határolt területen fekszik.
Az Angolkert valóságos botanikus kert, melyet gróf Degenfeld Gusztáv alakított ki.
Rögzítve: 2006.01.28.

A város Hajdú-Bihar megye északi, urbanizáltabb részén, Debrecentől 21 km, Nyíregyházától 26 km-nyi távolságra helyezkedik el. A település autóval, és tömegközlekedési eszközökkel (vonat, autóbusz) egyaránt könnyen megközelíthető.
Elérhetőség: Érinti a várost a 4. sz. főút és a Budapest - Záhony vasútvonal. Debrecen 15-25 perc, Nyíregyháza 25-35 perc alatt érhető el. A legközelebbi repülőtér: Debrecenben van.
Felsőbácska kapuja
Rögzítve: 2006.01.10.

Bácsalmás a Duna-Tisza köze déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka városok közötti háromszögben, az ún. bácskai löszös hátságon fekszik. Az ország egyik legmelegebb tájegysége, ahol igen magas a napfényes órák száma (átlag: 2098), igen alacsony az évi csapadékmennyiség (átlag 565 mm).
A település földjének és a mai népességének története 1743-tól fonódik egybe.
Rögzítve: 2006.01.04.

Kiskunmajsa Magyarország középső részén, a Duna-Tisza közén Kecskeméttől Dél-re 60 km. Szegedtől Északra 45 km. távolságra helyezkedik el. Megközelíthető gépjárművel az M5-ös autópálya Kiskunfélegyházi lejárójától jobbra tartva Kiskunhalas irányába.
Farkas Bertalan - az első magyar űrhajós Gyulaháza szülötte
Rögzítve: 2005.12.08.

Gyulaháza Község Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében a Közép-Nyírség északkeleti részén fekszik.
A település Kisvárdától 10 km-es, Nyíregyházától 40 km-es távolságra helyezkedik el, de 15-25 km-es körzeten belül még további 5 város található.
A község megközelíthető Kisvárda, Baktalórántháza, Nyírmada, Nyírtass, Nyírkarász és Szabolcsbáka irányából alsóbbrendű utakon.
300 éve Magyarország egyik leghíresebb búcsújáró helye
Rögzítve: 2005.12.02.
Az Európa-szerte ismert település a három országgal határos Szabolcs - Szatmár - Bereg megye déli részén, a fővárostól, Budapesttől 280 km-re, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától 30 km-re található.
A vasúton és közúton egyaránt jól megközelíthető, kitűnő infrastruktúrával ellátott kisváros kettőezer-háromszáz lelket számlál. Műemléki hangulatú központjával, rendezett, virágos utcáival, valamint különböző szolgáltatásaival és nagy vendégszeretettel várja a Nyírségbe látogatókat.
A honfoglalás előtt szlávok laktak ezen a vidéken.
Rögzítve: 2005.11.23.

Magy Nyíregyházától keletre, mintegy 28 kilométerre található a Közép-Nyírségben. Lakosság száma: 982 fő
Magy lényegében egyutcás falu. Jelenlegi helyén csak a XVII. század végétől lakott kisközség. Fő utcája ( a mai Kossuth út ) rövid és keskeny, több kanyarral. Erről ágaznak le dűlőutak , amelyeken rendszertelenül csoportosított házak állnak( Ilyen volt a mai Petőfi utca is ). Még a századfordulón is 30-nál több földház található a faluban.
Községünk a Kiskunságban fekszik, így sorsa is azonos volt a kun települések sorsával.
Rögzítve: 2005.11.15.

Kunadacs területe 8997 ha, ebből 1620 ha természetvédelmi terület, melyben Európában ritkán előforduló növény- és állatfajok találhatók. 1960. Villamosítás.1961. A község belterületének kitűzése.1962 Az első telekkiosztás, az első engedélyre történő építkezés. 1970-től belterületi szilárdburkolatú utak, járdák építése.1982. Vízmű létesítése.1984. Vezetékes gázellátás.1988. Crossbaros telefon.1994-től kábeltelevíziós rendszer létesítése.1962-1999-ig épül még a felsoroltakon kívül: 450 lakóház, egészségház, orvosi rendelő, iskola, óvoda, tornacsarnok, művelődési ház.1999. a közösség lakóinak száma 1999. május 30. 1784 fő.
Geszteréd 1100 éves község, magyar lakossága akkor regisztrálódott.
Rögzítve: 2005.11.06.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Hajdú-Bihar megye határa közelében terül el. Területe: 6026 kat. hold.
Ebből szántó 5096, kert 8, rét 341, szőlő 52, legelő 151, erdő 139, nádas 22 és terméketlen terület 216 kat. hold. Lélekszáma: 2153 (férfi 1065, nő 1088) fő, mind magyarnyelvű.
Vallásra 1006 római katolikus, 678 görög katolikus, 361 református, 66 evangélikus, 42 izraelita.
Híres szülötte: Kovács Sándor költő.
Rögzítve: 2005.11.12.
Zsana község Bács-Kiskun megye déli részén fekvő, Csongrád megyével határos település. Legközelebbi városok Kiskunhalas 14 km-re, Kiskunmajsa 17 km-re és Szeged 45 km-re. Közigazgatási területe 8794 ha. Belterület 65 ha, külterület 8729 ha. Lakosainak száma 904 fő, melynek 60%-a tanyán él.
A régi hagyományokkal rendelkező növényi kultúrákat termesztik, mint a rozs, kukorica, burgonya, dohány .....
Rögzítve: 2005.11.05.
Köszöntjük Önt Encsencsen, e 2059 fő lélekszámú Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei, Dél-Nyírségi községben.
Meghívjuk, hogy legyen vendégünk és nézzen szét egyre szépülő településünkön
Apagy település a XIII. században keletkezett.
Rögzítve: 2005.11.22.
Apagy község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyíregyházától keletre 16 km-re, a Közép Nyírségben található, területe 2.869 hektár.
Apagy település a XIII. században keletkezett.
A XIV. századtól már jelentős központi fekvésű hely volt, lakóinak fő foglalkozása ebben az időben a földművelés.
Község A Puszták Helyén
Rögzítve: 2005.12.02.
Balotaszállás Község Bács-Kiskun megye délkeleti részén, a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Bácskai Löszhatár találkozási vonalánál helyezkedik el. Északról Kiskunhalas és Zsana, nyugatról Kunfehértó, délről Kisszállás határolja. Keleti határai a Csongrád megyei Öttömös, illetve Pusztamérges. A község területén találkozik a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Bácskai Lösztábla
A község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szívében található.
Rögzítve: 2006.01.21.

A településnek jelenleg valamivel több mint 2700 lakója van, amelyből megközelítőleg 400 fő az óvodás és iskolás korú. Van a fentieken túl a községben: önálló polgármesteri hivatal, posta, takarékszövetkezet. A lakosság többsége mezőgazdasági termeléssel foglalkozik
[ 1. oldal , Összesen 1 ]