Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége
Hungarian Tobacco Growers Association
A MADOSZ alapszabálya
A magyar dohánytermelők országos szövetségének alapszabálya
A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége küldöttgyűlése által 1999. október 21-én elfogadott, 2004. április 23-án és 2006. november 20-án módosított alapszabályát egységes szerkezetbe foglalta az alábbiak szerint:
A magyar dohánytermelők országos szövetséget hoznak létre annak érdekében, hogy a hazai dohánytermesztés szakmai, gazdasági és társadalmi érdekeit közös fellépéssel védelmezzék, és demokratikus jogaikat érvényesítsék a piacgazdasági viszonyok között.
Ezen túl fellépnek minden olyan esetben, amelyekben érdekérvényesítésüket szükségesnek látják, és az szolgálja az adott dohánytermesztő térségek és az ágazat általános felemelkedését.
I.
A magyar dohánytermelők országos szövetségének jogállása és adatai
1. A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint társadalmi szervezet, a hazai dohánytermesztők érdekképviseleti és érdekérvényesítő szervezete.
2. Neve: Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége
Rövidített neve: MADOSZ
3. Székhelye: 4327 Pócspetri, Kállósemjéni út 47. szám.
4. A Szövetség önálló jogi személy, önálló szerveződésű és önkormányzati elven, demokratikusan működik, alapszabályát a törvényi előírások betartásával maga alakítja.
5. A Szövetség nyitott szervezet, tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki, vagy amely a dohánytermesztést folytat, vagy ahhoz kapcsolódó oktatási, kutatási, fejlesztési, szolgáltató vagy más tevékenységet végez. A tagoknak tagsági díjat kell fizetni, melynek részletes szabályait a IV. fejezet határozza meg.
6. A Szövetség működési területe a tagok tevékenységével összefüggő érdekvédelmi és érdekérvényesítési és ezt támogató szervezési és képviseleti valamint más viszonylatokra terjed ki.
7. A Szövetség céljainak megvalósítására pénzügyi alapokat hozhat létre és kezelhet, saját bankszámlát nyithat, és alkalmazottakat foglalkoztathat.
A Szövetség tagjairól az 1989. évi II. törvény 3 § (1) szerint nyilvántartást vezet.
II.
A Szövetség feladata
1. A dohánytermesztést érintő törvényi szabályozások, állami önkormányzati vagy társasági intézkedések, beavatkozások előzetes véleményezése szükség szerint indítványozása, ezekkel kapcsolatban a Szövetség testületei által megfogalmazott érdekek képviselete bármely fórumon az alapszabály által felhatalmazott képviselő útján és meghatározott formában. Egyetértési jog gyakorlása a vonatkozó jogszabályi felhatalmazások alapján.
2. Megállapodások, szerződések előkészítése és megkötése az állami és társadalmi, önkormányzati és gazdálkodó szervezetekkel, valamint az ide vonatkozó agrárpiaci rendtartás dohánytermesztésre vonatkozó intézkedések tekintetében.
3. A dohánytermelők érdekképviseletének ellátása az Európai Unióban
4. Ajánlások kidolgozása a minőség, a fajtaváltás, az ár, valamint a műszaki és technológiai fejlesztés területén, különös tekintettel az ágazat vidékfejlesztési jelentőségére.
5. A dohánytermesztő szakemberképzés feltételrendszerének figyelemmel kisérése és fejlesztésének kezdeményezése.
6. Ajánlások kidolgozása a dohánytermesztés biológiai alapjainak védelmére és célszerű fejlesztésének előmozdítása.
7. A dohánytermesztés gazdasági környezetének befolyásolása és a távlati fejlesztések érdekében történő érdekérvényesítés.
8. Szaktanácsadás végzése.
III.
A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
A tagsági viszony létesítéséhez a szövetségbe belépni kívánó természetes, vagy jogi személy az erre rendszeresített belépési nyilatkozatot kitölti és benyújtja az elnökségnek. A belépési nyilatkozatban fel kell tüntetni a választott küldött nevét.
1. A tagsági viszony létrejön attól az időponttól kezdődően, amikor az elnökség dönt az új tag felvételéről, s ezzel egyidejűleg nyilvántartásba veszi és erről a tagot, értesíti.
2. A tagsági viszony megszűnik:
· a tag írásbeli kilépési nyilatkozata
· a tag jogutód nélküli megszűnése, vagy halála és
· a kizárás esetén.
3. A tag kilépését írásban köteles a Szövetség elnökének bejelenteni. Ennek alapján a tagsági viszony az adott év elteltével szűnik meg.
4. A Szövetség Etikai Bizottságának javaslatára bármely tag kizárható
A kizárt tagnak alapszabályi kötelezettségeit a döntés szerinti időpontig, de legfeljebb a termesztési év végéig teljesíteni kell.
5. A Szövetség megszűnik, ha tagjainak száma 10 alá csökken, vagy az elnökség a megszűnést elhatározza, s a küldöttgyűlés azt elfogadja.
IV.
A tagok jogai és kötelezettségei
1. A Szövetség tagjainak a jogosultságai:
1.1 A Szövetség munkájában közvetlen részvétel.
1. 2 Meghatalmazott képviselő (küldött) választása és visszahívása.
1. 3 Választás útján elnöki, elnökhelyettesi, illetve egyéb funkciók betöltése.
1. 4 A Szövetség által gyűjtött, kezelt és feldolgozott adatok megismerése, felhasználása
1. 5 Választott küldöttje éves munkájának megismerésére
2. A Szövetség tagjainak a kötelezettségei:
2. 1 tagi minőségükben, a Szövetség döntéseiben megfelelően eljárni
2. 2 a tagsággal járó anyagi kötelezettségeknek eleget tenni
2. 3 betartani a Szövetség által kötött szerződésekből, megállapodásokból eredő kötelezettségeket, amennyiben azok a szerződés megkötésekor a Szövetség működésére vonatkozó szabályok szerint elfogadást nyertek.
2. 4. Minden tagnak évente tagdíjat kell fizetni az általa megtermelt terület alapján hektáronként a küldöttgyűlés mindenkori határozatában megállapított mértékben. A tagdíj megállapításánál a ténylegesen leszerződött területet kell figyelembe venni. Jogi személy esetében a tagdíj mértékét az elnökség határozza meg, amely nem lehet kevesebb, mint a természetes személy tag részére megállapított /1 ha-ra vonatkozó / tagdíj kétszeres összege.
2. 5. A tag, tagdíjfizetési kötelezettségét az értékesített dohányának árából történő /termelői csoportja által kezdeményezett / levonással teljesíti. Értékesített dohány hiányában a szövetség számlájára történő átutalással történik a tagsági díj kiegyenlítése.
V.
A Szövetség szervezete és működése
1. A küldöttgyűlés
A küldöttgyűlés a Szövetség legfőbb szerve, mely a tagok által közvetlenül választott 59 küldöttből áll, akik szavazási kérdésekben egy szavazattal rendelkeznek.
1. 1 A küldöttek megválasztása
A küldöttek számát a termelői csoportok között kell felosztani úgy, hogy a termelői csoport tagjai által birtokolt nemzeti támogatásra jogosító és megtermelt dohányterület minden 100 hektár után egy küldöttet választhat.
A termelői csoport küldötteinek számát a területek, és a MADOSZ tagsági viszony függvényében kell megállapítani úgy, hogy azon termelők területeit, akik nem tagjai a szövetségnek a küldött létszám megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
A jelenlegi küldöttlétszám abban az esetben módosulna, ha a termelői csoportok tagjai által birtokolt nemzeti támogatásra jogosító leszerződött dohányterület térmértéke lényegesen 5000 hektár alá csökkenne.
Amennyiben a termelői csoport száma szétválással nőne, vagy beolvadással csökkenne, úgy az átalakult vagy újonnan alakult termelői csoport tagjai által birtokolt nemzeti támogatásra jogosító és megtermelt dohányterület mérvadó a küldöttek választásánál.
Az újonnan alakult termelői csoport esetén 100 % MADOSZ tagság esetén kérheti - a területei alapján - a küldött létszámának megállapítását.
A küldöttek megbízása 5 évi időtartamra szól. Megbízatásuk halálukkal, lemondásukkal, vagy visszahívásukkal szűnik meg.
A visszahívást az ajánló tagok 2/3-a írásban kezdeményezheti, ha a visszahívok által termelt dohány, eléri a 67 ha-t.
Ilyen esetben az Elnökség 3 hónapon belüli időtartamra kiírja az új küldött megválasztására vonatkozó eljárást.
A küldött több cikluson keresztül újra választható.
A küldöttek jelölésére, valamint küldött választására vonatkozó szabályokat jelen alapszabály melléklete tartalmazza. Küldött csak dohánytermelő lehet
1. 1. 1 A küldött jogai:
- elnökség munkájának közvetlen módon való megismerésére
- a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó és döntést igénylő témákhoz szükséges anyagok időbeni hozzájutásához
- képviselt tagjainak és saját véleményének az elnökséghez, való eljuttatásához vagy a küldöttgyűlésen történő ismertetéshez
- elnökségi funkciók betöltéséhez
1. 1. 2 A küldött kötelezettségei:
- a képviselt tagok vele ellentétes többségi véleményének érvényesítése
- a küldöttgyűlés munkájában való részvétele
- a képviselt tagok folyamatos, de legalább évi egy alkalommal történő tájékoztatása
1. 2 A küldöttgyűlés hatásköre és működése
1. 2. 1 A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) alapszabály, szervezeti és működési szabályzat megállapítása, módosítása
b) a Szövetség megszűnésének, más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának kimondása
c) tag kizárása ellen benyújtott fellebbezés elbírálása, a kizárást helyben hagyó küldöttgyűlés határozata ellen a Szabolcs-. Szatmár-Bereg megyei bírósághoz lehet fordulni.
d) Elnökség, az Elnök és az Elnökhelyettesek, az Ellenőrző Bizottság, az Etikai Bizottság / tisztségviselők /megválasztása, egyszerű többséggel, titkos szavazással.
e) új állandó bizottság, vagy eseti - adatokhoz bizottság felállításáról döntés, ezek tagjainak megválasztása
f) az Elnökség, a bizottságok és az egyes tisztségviselők beszámolójának elfogadása
g) a gazdálkodásról szóló éves jelentés elfogadása.
h.) A tisztségviselőket a jelenlévő tagok egyszerű többséggel titkos szavazással hívhatja vissza.
A fenti kérdések közül az a)-b)-c) alattiak tekintetében a jelenlevő küldöttek kétharmadának egyetértő szavazata szükséges a határozathozatalhoz, minden más esetben a döntéshez egyszerű szavazattöbbség szükséges. A d) pont alatti választások során titkos szavazással, egyebekben nyílt szavazással dönt a küldöttgyűlés.
1. 2. 2. A küldöttgyűlés működése
A küldöttgyűlés évente legalább egy ülést tart. Ülését össze kell hívni, ha az ok és a cél megjelölésével azt a küldöttek legalább egyötöde, vagy az Ellenőrző Bizottság írásban kezdeményezi.
A küldöttgyűlést az elnökség hívja össze a napirendet tartalmazó meghívóval, melyhez az írásbeli előterjesztéseket is csatolja. A meghívót a küldötteknek a küldöttgyűlést megelőzően legalább 8 nappal postára kell adni. A küldöttet akadályoztatása esetén az Öt megválasztó tagok közül, bármelyik képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba kell fogadni.
A meghívóban előre kiközölt napirendi pontok tárgyalásától csak abban az esetben lehet eltérni, ha a küldöttgyűlésen valamennyi küldött jelen van, és az új napirend felvételéről egyszerű szótöbbséggel döntenek.
A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van.
Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, az emiatt 15 napon belül azonos napirenddel megismételt küldöttgyűlés a megjelent küldöttek számától függetlenül határozatképes.
A küldöttgyűlés a küldöttek közül levezető elnököt választ.
A küldöttgyűlésről - miként az Elnökség és a Bizottságok üléseiről is - jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben rögzítésre kerül az előterjesztések, hozzászólások lényege és a határozatok teljes és pontos szövege. A jegyzőkönyvet a küldöttgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a jelenlévő küldöttek közül választott két hitelesítő írja alá.
2. Az elnökség
Az Elnökség a Szövetség választott testületi képviselő szerve, mely két küldöttgyűlés között a Szövetség működését irányítja.
2. 1 Az Elnökség összetétele, választása
Az Elnökség kilenc tagból: az Elnökből, két Elnökhelyettesből és hat elnökségi tagból áll, megválasztásuknál a Termelői Csoportok Szövetségi tagok által birtokolt termesztési jog arányát figyelembe kell venni.
Üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenőrző és az Etikai Bizottság Elnökét, valamint az Ügyvezető Titkárt.
Az Elnökséget a küldöttgyűlés választja a Szövetség tagjai közül titkos szavazással, 5 évi időtartamra, egyszerű szótöbbséggel. Az elnökség tagjai több cikluson keresztül újra választhatóak.
Az elnökségi tagság megszűnik a tag halálával, a megbízás időtartalmának lejárásával, lemondásával vagy visszahívással.
2. 2 Az Elnökség hatásköre és működése
2. 2. 1 Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) küldöttgyűlés összehívása és napirendi pontjának meghatározása
b) a küldöttgyűlés elé kerülő előterjesztések jóváhagyása
c) tagfelvételi kérelem jóváhagyása, tagdíjak megállapítása, tag kizárása.
d) A Szövetség munkaszervezetének kialakítása, a munkaszervezet működését célzó szabályozások
e) A Szövetség minden olyan belső szabályzatának elfogadása, mely nem tartozik a küldöttgyűlés hatáskörébe.
f) munkáltatói jogok gyakorlása az ügyvezető titkár felett a díjazás, kinevezés és a munkaviszony megszüntetése kérdéseibe nem helyettesíthető jogkörrel.
g) a termelői csoportokkal egyeztetve a küldöttválasztó körzeteket kialakítja, illetve módosítja.
h) döntés meghozatala a küldöttgyűlés elé nem kerülő országos dohánytermesztéssel kapcsolatos ügyekben.
2. 2. 2 Az Elnökség működési rendje
Az Elnökség évente legalább 4 alkalommal ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze, ülését akkor is össze kell hívni, ha azt az Ellenőrző Bizottság, az Ügyvezető Titkár vagy a két elnökségi tag legalább indítványozza az ok és cél megjelölésével.
A meghívóban közölni kell a napirendet, és csatolni kell az esetleges előterjesztéseket. A meghívót az ülés előtt 8 nappal kell postára adni..
Az Elnökség határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van ülésén. Az ülést az Elnök, akadályoztatása esetén az erre megválasztott Elnökhelyettes vezeti.
Az Elnökség határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök dönt. Határozatait évente folyamatos sorszámmal jelölni kell a küldöttgyűlési döntésekkel egyezően.
Az Elnökség minden évben beszámol a végzett tevékenységéről a küldöttgyűlésnek, és nyilvánosságra hozza azt.
3. Az Elnök és az Elnökhelyettesek
3. 1. Az Elnök
A Szövetség Elnöke egyben az Elnökség Elnöke.
Feladatkörébe tartozik két elnökségi ülés között a küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását figyelemmel kísérni, ezzel kapcsolatos utasításait, észrevételeit, javaslatait az ügyvezető Titkárral közölni.
Az ügyvezető titkár felett az Elnökség képviseletében - a nem helyettesíthető jogosítványokat kivéve - gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Hatásköre és feladata az Elnökség üléseinek előkészítése, összehívása, levezetése, a küldöttgyűlés elé kerülő előterjesztések megfelelő előkészítésének felügyelete, beszámolni a küldöttgyűlésnek a végzett munkáról.
A szövetség képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt
A tag kizárására vonatkozó határozat az érintettel igazolható módon való közlése.
3. 2. Az Elnökhelyettesek
A szövetség küldöttgyűlése két elnökhelyettest választ.
A szövetség elnökét az általa megnevezett elnökhelyettes helyettesíti.
4. Az ügyvezető titkár és a Szövetség munkaszervezete
4. 1. Az ügyvezető titkár
Az ügyvezető titkárt az Elnökség nevezi ki, aki a szövetséggel alkalmazási, vagy megbízásos jogviszony keretében végzi tevékenységét. Az Elnökség és a küldöttgyűlés által meghatározott keretek között irányítja a Szövetség tevékenységét, ennek során a Szövetség képviseletében eljár minden olyan kérdésben, mely küldöttgyűlés, az Elnökség, az Elnök, vagy valamelyik Elnökhelyettes hatáskörébe nem tartozik, vagy megbízzák azzal.
Az ügyvezető titkár a munkaszervezet működtetése esetén annak függetlenített felelős vezetője, aki e szervezet tevékenységéről az Elnökség ülésein, ill. szükség esetén évente a küldöttgyűlésen beszámol.
Gyakorolja a Szövetség alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, gondoskodik a testületi szervek elé kerülő előterjesztések elkészítése során a munkaszervezet megfelelő közreműködéséről.
Az Elnökség ülésén állandó meghívottként vesz részt. Az Elnökségnek javaslatot tesz a munkaszervezet felépítésének, működési rendjének, ill. egyéb szükséges szabályozásnak kialakítására, módosítására.
4. 2. A Szövetség munkaszervezete
A Szövetség munkaszervezetének szervezeti és működési szabályait az Elnökség jogosult megállapítani, a munkaszervezet élén felelős vezetőként az ügyvezető titkár áll.
A munkaszervezet legfontosabb feladata, hogy a Szövetség működéséhez szükséges adminisztrációs, gazdasági működési feladatokat elvégezze, a Szövetség szakmai érdekképviseleti munkájához szükséges szervezési, technikai feltételeket biztosítsa.
5. Az Ellenőrző Bizottság
Az Ellenőrző Bizottság a Szövetség küldöttgyűlése által 5 évi időtartamra választott, 3 tagból álló testületi ellenőrző szerv.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai több cikluson keresztül újra választhatóak.
Elnökét és ügyrendjét önmaga választja, ill. állapítja meg, évente legalább 2 alkalommal tart ülést. Éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, ellenőrzési munkája során bármely, a Szövetséget érintő üggyel kapcsolatos irataiba betekinthet, a Szövetség bármely szervétől, tisztségviselőjétől, alkalmazottjától tájékoztatást kérhet. Szükség esetén ellenőrzési tevékenységébe külső szakértőket is bevonhat.
Célvizsgálat esetén az Ellenőrző Bizottság Elnöke az ellenőrzött munkaterület felelős vezetőjét tájékoztatni köteles a tervezett vizsgálatról és annak eredményéről.
Üléseiről jegyzőkönyvet, az egyes vizsgálatokról jelentést készít. Évente az Ellenőrző Bizottság munkájáról a küldöttgyűlésnek is beszámolni köteles.
Amennyiben az Ellenőrző Bizottság olyan szabálytalan, vagy törvénytelen működést tapasztal a Szövetség életében, mely másként nem orvosolható, köteles a küldöttgyűlés összehívását kezdeményezni.
Amennyiben az Elnökség, ill. az Elnök e kezdeményezésének eleget nem tenne, az esetben a küldöttgyűlést az ellenőrző Bizottság is összehívhatja.
6. Az Etikai Bizottság
Az Etikai Bizottság a Szövetség küldöttgyűlése által 5 évi időtartamra választott, 3 tagból álló testületi ellenőrző szerv.
Az Etikai Bizottság tagjai több cikluson keresztül újra választhatóak.
Elnökét és ügyrendjét önmaga választja, ill. állapítja meg, évente legalább 2 alkalommal tart ülést.
Az Etikai bizottság feladata a szövetség érdekeit és megítélését sértő etikátlan jelenségek feltárása, figyelemmel kisérése, elnökség felé történő jelzése és a szükséges vizsgálatok lefolytatása mind a szövetség tagsága mind a magyarországi dohánypiac vonatkozásában.
Az elnökség megkeresésére külön vizsgálatot folytat az adott ügyben és állást foglal a szövetség érdekeit sértő magatartás vonatkozásában.
Ha a bizottság a magatartást sértőnek ítéli meg:
- a szövetség tagságának vonatkozásban, írásbeli figyelmeztetésben, kizárás előtti végső figyelmeztetésben vagy javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek a kizárásra.
-súlyos esetben a Bizottság kezdeményezi a Szövetség jogi képviselőjénél az inkorrekt tagjával vagy munkatárssal szembeni eljárást.
-a külső személy vagy jogi személy estében a szövetség érdekeit vagy jó hírét sértő etikátlan magatartás észlelése estén javaslatot tesz az elnökségnek a megfelelő lépések megtételére.
VI.
A Szövetség gazdálkodása
1. A Szövetség költségvetés alapján gazdálkodik a mindenkori pénzügyi és számviteli jogszabályok betartásával.
A Szövetség bevételei:
1. 1 a tagsági díjak,
1. 2 az államigazgatás és az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök,
1. 3 az alapszabály szerinti tevékenységből eredő egyéb bevételek,
1. 4 a pályázatok, adományok, kamatok, reklám stb.
2. A Szövetség tartozásaiért és kötelezettségeiért saját vagyonával felel.
Gazdálkodásáról minden év végén mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
3. A Szövetség a dohánytermeléssel összefüggő kérdésekben tagjai, vagy külső személyek, szervezetek részére térítés ellenében szaktanácsadási tevékenységet végez, beleértve a termeléssel összefüggő valamennyi kérdést (l: kemikáliák és üzemi technológiák kérdései, termelési együttműködések kialakítása, stb.).
A dohánytermeléssel összefüggő adatokból adatbázist hoz létre, s ennek használatát ugyancsak lehetővé teszi térítés ellenében mind tagjai, mind, pedig kívülállók számára.
Végezhet továbbá - ugyancsak a dohánytermeléssel összefüggésben - iskolarendszeren kívüli oktatást, továbbképzést.
A fenti gazdálkodási tevékenységeket az alábbi tevékenységi körökben végzi:
01.41 03 Növénytermelési szolgáltatás
72.40 03 Adatbázis- tevékenység, on-line kiadás
80.42 03 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás
72 22 03 Weblap működtetés
74 40 03 Reklám tevékenység
4. A Szövetség nyereséget nem képez, az éves bevételek költségfelhasználáson felüli részét a következő évi feladatok megvalósítására fordítja az elnökség döntése szerint.
VII.
Vegyes rendelkezések
A Szövetség képviseletére egyszemélyi, önálló képviseleti jogkörrel az Elnök és az ügyvezető titkár jogosultak, míg két Elnökhelyettes együttes képviseleti jogkörrel jogosult képviselni a Szövetséget. Képviseleti joguk gyakorlása során a képviseletre meghatalmazottak kötelesek betartani a jelen alapszabályban rájuk vonatkozó esetleges korlátozásokat.
A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az 1989. évi II. törvény rendelkezései az irányadók.
A Szövetség és az elnökség munkája során felmerülő jogvita esetén a felek kötelesek egyeztető megbeszélésen kísérletet tenni a vita peren kívüli rendezésére.
A jogviták eldöntéséhez a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság kizárólagosan illetékes.
A Szövetség megszűnik, ha tagjainak száma 10 alá csökken, vagy az elnökség a megszűnést elhatározza, s a küldöttgyűlés azt elfogadja.
A jelen módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a küldöttgyűlésen 2006. 11. 20. –án megtárgyalta és azt 12/2006 /XI/20. / számú határozatával elfogadta.
Az egységes szerkezetű alapszabály 2006. 11. 20. napjával lép hatályba, rendelkezéseit ettől a naptól kell alkalmazni.
A vastagon szedett módosítás szövege megfelel a 12/2006 / XI.20. / számú határozattal elfogadott szöveggel és jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály ezen módosításokat szó szerint tartalmazza.
Készítettem és ellenjegyeztem:
Pócspetri 2006. november 20.
Dr. Fehérvári János
A nyomtatható változathoz kérjük kattintson ide.
Szabadszavas keresőFotó és videó album
Időjárás (1999.11.30. 0:00)
Ma délelőtt
Az esti, éjszakai órákban egy délnyugat-északkeleti tengely mentén, kelet-délkelet felé haladva gyenge front vonul át az országon. A front mentén szórványosan fordul elő eső, záporeső, egy-két helyen zivatar is kialakulhat. A csapadékzóna elvonultával a Dunántúlon fokozatosan felszakadozik a felhőzet. Reggelre helyenként párássá válik a levegő, néhol ködfoltok is képződhetnek.
Többnyire gyenge vagy mérsékelt lesz a légmozgás, de a napszak végén északnyugaton egyre gyakrabban kísérik élénk széllökések az északi, északnyugati szelet.
A minimumhőmérséklet általában 8 és 13 fok között alakul.
Délelőtt a Dunántúlon napos, de kissé szeles idő várható, keleten a változóan felhős ég mellett helyenként futó záporok alakulnak ki.
Ma délután
A nyugati tájakon sok napsütésre van kilátás. A Dunától keletre többször megnövekszik a gomolyfelhőzet, melyből főként az ország északkeleti harmadán fordulhat elő kisebb eső, záporeső. A délután második felére nagyrészt ezek is megszűnnek.
Az északias légmozgás jellemzően gyenge vagy mérsékelt lesz, nyugaton időnként élénk széllökésekkel.
A hőmérséklet csúcsértéke 15 és 20 fok között valószínű. Az alacsonyabb értékekre a tartósabban felhős északkeleti tájakon lehet számítani.
