Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Drasztikus forróság jöhet - más élelmiszereket kell termeszteni

2016.04.29. 8:10:00


Ha nem tartják be a párizsi klímacsúcs megállapodását, és nem csökkentik az országok az üvegházhatású gázok kibocsátását, néhány év múlva már drasztikus változások lehetnek az éghajlatban a világon is, és Magyarországon is. Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai egyetem professzora, a Fenntartható Energiapolitikai és Éghajlatvédelmi Központ igazgatója és a kormányközi klímavédelmi testület alelnöke azt mondta a Faktornak adott interjújában, hogy világtörténelmi esemény az, hogy 175 ország aláírta a párizsi klímaegyezményt, most pedig az a lényeg, hogy be is tartsák az abban leírtakat.

Ha tovább melegszik a Földön az átlaghőmérséklet, tovább olvadnak a jégsapkák, emelkedik a tengervízszint, a tengerparton élőknek el kell hagyniuk az otthonaikat, újabb migrációs hullám indulhat el. Több terület válhat lakhatatlanná a forróság miatt, és emiatt is elindulhatnak az emberek más, élhetőbb országok felé. Magyarországon például sokkal hosszabbak lehetnek a hőhullámok nyáron, intenzív viharok lehetnek, és más terményeket kell termeszteni a mezőgazdaságban is.

Százhetvenöt ország írta alá New Yorkban a párizsi klímacsúcs megállapodását. Mit jelent ez pontosan? Ez nagy eredménynek számít?

Ez világtörténelmi csúcs. Már az világcsúcs volt, amikor bejelentették, hogy száztizenvalahány ország vesz majd részt az aláíráson.  Már a párizsi klímacsúcson megdőlt az első világrekord azzal, hogy 150 államfő a világtörténelemben nem volt még egy tető alatt. Az, hogy százhetvenöt ország alá is írta a megállapodást, ezután sem várt történelmi esemény. Soha nem volt még ilyen a világtörténelemben, hogy ennyi állam egyszerre aláírt egy egyezményt. Ez nagyon nagy dolog. Egyértelműen azt mutatja, hogy az egész világ megértette: itt már nem csak a jegesmedvékről van szó, meg aranyos, tőlünk távol lévő, absztrakt dolgokról, nem az unokáinkról meg a dédunokáinkról, hanem rólunk. A mostani megélhetésünkről, a kenyerünkről, a vizünkről, a gazdaságunk alapjairól. Az, hogy például Szaúd-Arábia és a többi nagy olajhatalom aláírta az egyezményt, amiben az van leírva, hogy az évszázad második felére ott kell hagyniuk az olajat a földben, és a gazdagságukat egy egészen más alapra kell helyezni, azt jelenti, hogy a mindenki felismerte már a klímaváltozás komoly következményeit. Úgy vélik: alá kell írni, és be kell tartani az egyezményben foglaltakat, mert ez az érdekük, a saját megélhetésük miatt. Ez világtörténelmi fordulat, amelynek most tanúi vagyunk.

A klímaváltozás tényleg drasztikusan látható. Ha csak az idei februári hőmérsékleti adatokat nézzük, jelentős az emelkedés. Mennyire komoly például ez a melegedés? Tendencia lesz, vagy ez csak egy kiugrás volt?

EZT IS AJÁNLJUK:

Magyarországon több fokkal volt melegebb átlagosan februárban, mint szokott. Persze, van úgy, hogy egy-két napra kileng a hőmérséklet, és kicsit melegebb van, de az, hogy egész hónapban, és ennyire, ez valóban rendkívüli. Világszinten is 1,38 fokkal volt melegebb a hőmérsékleti átlag az előző évszázad végéhez képest. Öt-hat hétig folyamatosan meleg volt az idő.  Már januárban meleg volt, és ezután jött a különösen meleg február, ami a szakértőket is megijesztette… szóval: igen, nagyon drasztikus. Reméljük, hogy ez csak egy kilengés volt, de nem lehet pontosan tudni. Ilyen nagy kilengések még sosem voltak. Tőlünk keletebbre még nagyobb volt egyébként a hőmérséklet emelkedés. Volt olyan ország, ahol 8-10 fokkal volt melegebb a havi átlaghőmérséklet. Ezek már nem kis hatások. Persze, ilyenkor, februárban még akár örülhet is neki az ember: kevesebbet kell fűteni, kellemesebb az idő, de ha ez mondjuk júliusban jön, akkor komoly emberáldozatokkal kell számolni. Itt már nem arról van szó, hogy kellemetlenebb kicsit az idő, hanem a hőhullámok miatt sokkal több ember hal meg, tízezrével szedi áldozatát egy-egy hőhullám. De alapjaiban változik meg a gazdaságunk, a mezőgazdaságunk is.

Több tanulmány is megjelent már arról, hogy a klímaváltozás miatt mire lehet számítani mondjuk 2030-ban, 2040-ben vagy 2050-ben – ezek nagyon drasztikus és komor képet mutatnak. Ön hogy látja? Melegszik az idő? Vagy szélsőséges lesz?

Ezek mind várhatóak. Minél többet kutatunk, annál jobban látjuk, hogy milyen komoly következményei lesznek, sőt, már vannak az éghajlatváltozásnak. De sok esetben nem is lehet látni még a legkomolyabb változásokat, ugyanis egy-egy nagyobb problémából adódhat egy másik, amit még most nem biztos, hogy látunk. Kaliforniában - ahol az Egyesült Államok élelmiszer termelésének a fele zajlik – ott tartottak tavaly ősszel, hogy senki nem locsolt, mert még a locsoló vizet is félre kellett tenni. Belátták, hogy hiába gazdagok, vizet nem lehet se venni, sem gyártani. De visszatérve a várható hatásokra: nemcsak a hőmérséklet emelkedik majd, hanem éppen a melegedés miatt több energia lesz az egész klímarendszerben, emiatt pedig több lesz a szélsőséges időjárási jelenség. Például itt, Magyarországon is. Egyszerre lesznek forróbbak a nyarak, hevesebbek a zivatarok. Erősödnek az aszályos jelenségek, de valószínűleg a téli-tavaszi belvizek is. Tudjuk, hogy olvad a jég. Ebből az is következik például, hogy az ivóvíz több helyen emiatt veszélybe kerül. Itt van például Kína. Nekik a jégolvadás a legfontosabb probléma, ugyanis az ivóvizük jó része a Himalája gleccsereiből származik. Kínában ez a legégetőbb kérdés. De a jég olvadása mást is okoz. Az antarktiszi jégsapka néhány éven esetleg évtizeden belül eltűnik a nyár végére - ezzel együtt a tengerszint is emelkedik, ami nagy gondot jelent. Aki például Velencét akarja látni, gyorsan menjen el, mert a víz hamar tönkreteheti a várost. Bár, azt gondolom, hogy Velencét megmentik hatalmas gátak építésével, de az már most látható, hogy egyre többször önti el a víz például a Szent Márk teret. A legutolsó kormányközi klímavédelmi testületi értékelés óta – ami 2013-14-ben volt – is átértékeltük a tengerszint emelkedését, és úgy tűnik, hogy még a legpesszimistább forgatókönyveknél is jóval nagyobb mértékben emelkedik. Hosszú távon akár több 10 méter emelkedésre lehet számítani. Az évszázad végére körülbelül 40 centit jósoltak, de ennél több lesz. Csak a grönlandi jégsapka elolvadása 7 méter tengerszint emelkedést jelent. Itt nem arra kell gondolni, hogy elönti egész Európát. Nem erről van szó. Akkor lesznek nagy gondok, ha például a tenger felől jönnek a viharok. Akkor okoz majd nagy károkat a parti részeken. Ami szintén gondot okoz, az az óceán elsavasodása és emiatt a pl. korallok pusztulása vagy a kalciumvázas élőlényeknél a váz felpuhulása, feloldódása. Azokat nem lehet megmenteni. Az idén az eddigi legnagyobb korall-kihalási jelenségeket tapasztaltak. Ez is nagy baj, ugyanis a vázas tengeri élőlényekre hatalmas táplálékláncok épülnek. Összességében a szárazföldön melegedés tapasztalható, van, ahol több eső esik, van, ahol kevesebb, csak sokszor ott lesz több, ahol amúgy is sok van, és ott kevesebb, ahol amúgy sincs elég. Bár lehet, hogy például a Szahara kizöldül. De az is lehet, hogy kiszáradnak az Amazonas esőerdői. Valószínűleg az élelmiszer-termelést teljesen meg kell változtatni. Más élelmiszerekre kell áttérni – ahol persze lehet. De megváltozik az infrastruktúra is, az épületeket máshogy kell tervezni. Új betegségek jelennek meg, vagy a kórokozók hordozói szaporodnak el vagy vándorolnak olyan helyekre, ahol eddig nem éltek – így olyan országokban jelennek meg egzotikus betegségek, ahol még soha nem voltak.
 

Konkrétan vannak-e, vagy lehetnek-e a közlejövőben veszélyben lakott területek?

Úgy, hogy elönti a víz, és elpusztul egy település, nem valószínű. De a tenger felől érkező viharok nagy károkat okoznak. Egy-egy özönvízszerű vihar már most is rendszeresen tönkreteszi az épületeket. A torkolatok vidékei nagy veszélyben vannak. A tengerpartra települt embereknél egyre több a kár. Ezek a veszélyek nagyon komolyak.

Előfordulhat, hogy költözni kell bizonyos településekről?

Igen, már meg is indult a migráció. De ez még erősebb lesz és ez komoly migrációs problémát okoz hamarosan. De nemcsak a víz emelkedése miatt, vagy amiatt, hogy a lakóhelyek tönkremennek, hanem az élelmiszer termelés miatt is. Sokan már el is vándoroltak a lakhelyükről. Az éghajlatváltozáshoz van köze sok esetben a mostani migránsválságnak is több szakember szerint, ugyanis a területi viszályok egy része az élelmiszer termelés miatt alakult ki.

Mi várható Magyarországon? Néhány vélemény szerint olyan éghajlat lehet Magyarországon, mint Olaszországban most. Ez valóban így lesz?

Olaszország nyáron előbb-utóbb teljesen elviselhetetlen lesz. A mediterránt nagyon rosszul érinti az éghajlatváltozás. Nagyon lecsökken a csapadék mennyisége, nagy lesz a szárazság, és a nyári hőmérséklet emelkedés is magas lesz. Most is látunk a mediterrán vidékeken puszta területeket. Ez jelentősen elterjed majd. Bizonyos szempontból biztos, hogy lesz Magyarországon előnye annak, hogy változik az éghajlat, ugyanis a tél melegebb lesz, nem kell annyit fűteni, kevesebb halálozás és betegség lesz az energiaszegénység miatt. A mezőgazdaságnak is jót tehet. Sok hatást kell nézni, de ha ügyesek vagyunk, akkor lehet, hogy a mezőgazdaság hozama nőhet. Viszont azt is látni, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek miatt lehet, hogy a mezőgazdasági károk is nagyobbak lesznek. Hogy az összhatás milyen lesz, nehéz megmondani. Az, hogyha a mostani olasz klíma jönne Magyarországra, az nem lenne annyira jó, mert itt egy teljesen más ökoszisztéma van jelen, ami nem bírja azt a klímát. Ráadásul, aki azt mondta, hogy milyen jó lesz a mediterrán klíma Magyarországon, valószínűleg a tengerparti nyaralásaira gondolt. De ha valaki most bemegy egy olasz városba a nyár közepén, érezheti, hogy szinte elviselhetetlen a hőség. Egyébként a városok lesznek általában a legelviselhetetlenebbek. Az a probléma, hogy bizonyos tanulmányok szerint egészen ijesztő, hogy egy 2 fokos átlag hőmérséklet emelkedésnél a városokban a júliusi maximumok 12 fokkal emelkedhetnek átlagosan. Azok a hőhullámok, melyek most 3-4 napig tartanak, akár több hetesek lehetnek, de egész nyárra is kitarthatnak. Egy 3 napos hőhullámot is nehéz elviselni, de az épületek falai még viszonylag hűvösek maradnak. Egy éjszakai átszellőztetéssel viszonylag felfrissül a levegő és regenerálódik a szervezet. Ha az éjszakai hőmérsékletek sem csökkennek le eléggé, és az épületek is felmelegszenek, akkor éjszaka sem tud regenerálódni a szervezet. Ez hosszabb távon nagyon nagy egészségügyi kockázattal jár. Egy rövidebb sokkot könnyebben kihever a szervezet, mint egy hosszabbat. Rettenetesen fontos lenne a városi zöld felületek növelése. Nem szabadna egyetlen fát sem kivágni. Nagy baj , hogy az utóbbi időben olyan sok fát kivágtak Budapesten. Ősfákat. Ezeket nem helyettesíti a fű vagy tuja. Csak a nagy lombos fa segít a hőségen. Csak a lombos fa  párologtat elég nagymértékben. Nem véletlenül hívják például Hűvösvölgyet így. Mert ott a sok nagy fa hűvösen tartja a környéket. Ott több fokkal van hűvösebb nyáron, mint a belvárosban, ahol  a sötét felületek tárolják magukba a nap energiáját. Ráadásul a következő években várhatóan  egyre többen használnak majd légkondicionálót. Ez tovább emeli a belvárosok hőmérsékletét, ugyanis a légkondicionálók kiontják az utcára az épületekben lévő forró levegőt, plusz az energiafelhasználás melegszennyezése is az utcára kerül. A városok elviselhetetlen hőkatlanokká válnak. Éppen ezért fontos, hogy megtartsák a zöld felületeket, ne vágják ki a fákat. Nemcsak párologtatnak, hűtenek, de árnyékot is adnak.

Az előfordulhat, hogy a mezőgazdaságban áttérnek más növények termesztésére?

Muszáj lesz. Nem feltétlenül úgy, hogy teljesen mást fogunk termeszteni, de hogy más gabonafajtákat, az szinte biztos. Most is lehet látni, hogy a növekedési szezon sokkal hamarabb kezdődött. Néhány helyen már most kalászban áll a gabona. Nem emlékszem, hogy valaha is áprilisban kalászban állt volna bármilyen gabonaféle, bár ebben nem vagyok szakember. Nagyon erősen érinti a mezőgazdaságot a klímaváltozás.  De azt is láttuk, hogy több költöző madár el sem ment. Mert már nincs értelme.

Térjünk vissza az első témánkra, a párizsi egyezményre. Százhetvenöt ország aláírta, vagyis vállalta, hogy ezt betartja. Ha valóban mindenki az egyezmény szerint csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, leállhat a felmelegedés folyamata?

Leállhat, vagy lassulhat. A kérdés az, hogy mikor. Ha most, holnaptól egy árva molekula üvegházhatású gázt sem bocsátunk ki, még akkor is benne van a légkörben egy adag melegedés, és tengerszint emelkedés. De a mostani, ijesztően gyors folyamat mindenképpen lassítható vagy megállítható. Az antarktiszi jégsapkát és a grönlandi elolvadt jeget már nem lehet visszaállítani, de azért a hatások jó részét lassítani lehet.  Ha most azt gondolják az országok, hogy tényleg betartják az egyezményben leírtakat, akkor javulhat a helyzet. Ennél nem lesz jobb, mint ami most van, valamennyivel biztos, hogy még rosszabb is lesz, de nem lesz annyira rossz, hogy milliárdok életét vagy megélhetését tegye tönkre. Legfeljebb több helyen kellemetlenebb lesz az élet. De a hatások jó részéhez tudunk majd alkalmazkodni, ha megállítjuk a melegedést az ipari forradalom előttihez képest 1,5 vagy 2 fokon.



Forrás: Drasztikus forróság jöhet - más élelmiszereket kell termeszteni





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket