Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Világszerte újabb mezőgazdasági összeírások indulnak

2017.03.31. 8:24:00


Tízévente a világ országainak nagy része – összhangban a FAO nemzetközi agrárcenzus programjával – nekiveselkedik, hogy felmérje mezőgazdaságát. A jelenlegi ciklus tavaly vette kezdetét regionális szakmai találkozók sorozatával. Ez térségünkben, vagyis Európában és Közép-Ázsiában, egy budapesti konferenciával indul jövő héten. Ennek az eseménynek az alkalmából Jairo Castanóval, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) vezető statisztikusával készítettek interjút. A beszélgetésben szó van a mezőgazdasági összeírás folyamatáról, a legfrissebb változásokról, és egyáltalán arról, miért is van szükség ezen adatokra - olvasható a FAO közleményében.

Világszerte újabb mezőgazdasági összeírások indulnak. Milyen adatot gyűjtenek?

A szektor szerkezetére utaló alapvető információn (mezőgazdasági termelőegység mérete és száma) túl a mezőgazdaság tevékenységek mint például a szántás, vetésforgó, környezeti hatásáról, vagy épp az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékéről. Emellett a földbirtokok tulajdonosi struktúrájáról, a földhasználatról, öntözési módszerekről és az ahhoz használt víz forrásáról, a halászatról, haszonállattartásról és más egyebekről.

Hogy kell ezt elképzelni, a kérdezők bekopognak minden gazdához?

Nagyjából igen. Emellet mi az új technológiák használatára is bátorítjuk az országokat a cenzus minden lépésében: az adatgyűjtéstől, a -feldolgozáson át egészen a terjesztés fázisáig bezárólag. A mobiltelefonok és tabletek, GPS-alapú eszközök és a földrajzi információs rendszerek felgyorsítják az információgyűjtés folyamatát, javítják azok pontosságát. Egyre gyakrabban alkalmaznak online kérdőíveket a kereskedelmi gazdaságok esetében. Műholdas képek segítenek a felmérésben, ahol a telekhatárok egyértelműen kivehetők.

Miért van szükség ilyen adatokra?

A mezőgazdasági összeírás során felgyűlt információ a mezőgazdasághoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódó döntéshozatalhoz és tervezéshez elengedhetetlen. Bizonyos statisztikai módszerek révén érthetővé válnak a gazdák döntései mögötti okok, és hogy hogyan reagálnának egyes változásokra a szabályozási környezetben. A magánszektor az agráripari befektetésekkel kapcsolatos informált döntésekhez használhatja ezeket. Az időbeli áttekintéssel a környezeti és más változások válnak nyomon követhetővé. A nemzeti adatok révén pedig láthatjuk, hol állunk globális szinten a fenntartható fejlődési célok teljesítésében.

Ez elég komoly vállalásnak hangzik. Hol vannak a buktatók?

Az agárcenzus valóban egy nagyívű statisztikai művelet, jelentős tervezési és erőforrásigényekkel. Mégis, egyre több ország végez ilyet. A 2010-es periódus során (2006-2015) összesen 132 ország tett így, megdöntve a 2000-es időszak eredményét, ami 122 résztvevő ország volt. Viszont ahogy sok országban szorosra húzzák a költségvetési nadrágszíjjat, a kormányok és a donorok több adatot szeretnének kevesebből. Az új kör ajánlásai épp ebben segítenek, költség-hatékony módszerekkel és eszközökkel, felhasználóbarát megoldásokkal az adatok terjeszétésre a megfelelőbb politikai és befektetési döntésekhez.

Kik a fontos szereplők ebben?

Elsősorban az országok. De ez nem jelenti azt, hogy egyedül lennének a folyamatban. A FAO 1945 óta segíti a nemzeti cenzusokat tízéves ciklusokban, az úgy nevezett agrárcenzus világprogramok által. Ennek részeként a szervezet irányelveket ad ki, melyek segítségével az eredmények összevethetők és összesíthetők lesznek. A FAO regionális kerekasztalokat is rendez, hogy ezeket az ajánlásokat bemutassa, az új elemeket részleteiben elmagyarázza.

Mikorra várhatók az első eredmények?

A 2020-as körben ezidáig 84 ország  végzett vagy jelezte, hogy végezni fog mezőgazdasági összeírás. A számok reménykeltőek, akár egy újabb rekordra is számíthatunk. Az előzetes adatok várhatóan 2020 előtt elérhetőek lesznek.


Ökogazda csak ökovetőmagot vethet

A biogazdálkodás egyik alapelve, hogy az öko-növénytermesztés során csak ökotanúsítással rendelkező vetőmagokat szabad vetni. A Magyarországon elérhető ökovetőmagokról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) – önkéntes bevalláson alapuló – adatbázist vezet a honlapján. Jelenleg a hazai szaporítású ökovetőmagból hiány van, ezért a hatóság felhívja a vetőmag-szaporítók figyelmét, hogy, akik még nem tették, azoknak érdemes terméküket regisztrálni a NÉBIH rendszerében.


 


Forrás: www.piacesprofit.hu





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket