Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Új integráció: jövő ősszel jönnek a fontos változások

2017.12.11. 9:13:00


Várhatóan a jövő évi országgyűlési választások után kerül a parlament elé a magyarországi agrárintegráció újraszabályozásáról szóló koncepció. A változtatások az agrárrendtartási törvénybe épülnének be, így azokat a képviselők egyszerű többséggel fogadhatnák el. A szabályozási tervek részleteiről is szó volt az idei Agrárszektor Konferencia című rendezvényen.
 
A stratégiában gondolkodó gazdasági szereplők is egyre inkább kezdik belátni, hogy jövőbeni piacon maradásuk előfeltétele a piaci szereplők közötti együttműködés erősítése, ezért került napirendre az agrárintegráció újraszabályozása.

Mi a hosszú távú termelésszervezési szerződés?

Az újraszabályozási elképzeléseket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) dolgozta ki. Mikó Zoltán, a NAK választottbíróságának elnöke a 2017-es Agrárszektor Konferencián azt hangsúlyozta, hogy a magyar agrárszereplők szervezett összefogás nélkül nehezen birkóznak meg az olyan gazdasági kihívásokkal, mint a versenyképesség növelése, a piaci mérethatékonyság fejlesztése vagy a technológiai újítások.

Jelenleg a spot-ügyleteknél és az egy termelési ciklusra szóló együttműködéseknél a Ptk. adásvételre vonatkozó általános szabályai az irányadók, így a több évre szóló együttműködéseknél nincsenek speciális garanciális szabályok és adókedvezmények. A szakértő szerint 2020 után nem lehet ezt a gondolkodásmódot fenntartani, más jogi környezetet kell kialakítani. Azt javasolja, hogy legyen lehetőség hosszabb távú termelésszervezési szerződéseket kötni, írásban, legalább 3 gazdasági évre vagy termelési ciklusra. Ez önálló szerződéstípusként kerüljön bevezetésre, vagyis egy lehetőség legyen, amiről az érintettek szabadon dönthetnek.

Legyen ez tehát egy jogilag értelmezhető konstrukció, és akik vállalják a hosszú távú együttműködést, azoknak kedvezményeket tudjon biztosítani. Ennek lényege a kölcsönös kockázatviselés, a legfőbb cél pedig, hogy erősödjön a termékpálya szintű hosszú távú együttműködés

 – tette hozzá. Előadása közben többször leszögezte, hogy az integráció politikailag semleges kérdés.

Az integráció nem cél, hanem eszköz

Kapronczai István, az OTP agrárszakértője egyetért azzal az állítással, hogy szükség van az integráció újraszabályozására.

A legfontosabb az integráció fogalmának tisztázása lenne: a szerződéses kapcsolatok és a kooperáció nem egyenlő az integrációval, mert egészen más a mögöttes tartalom. Az integráció nem cél, hanem eszköz, mégpedig ahhoz, hogy egy hatékonyabb mezőgazdaságot tudjunk elérni

– mondta a szakértő. Minél kisebb a gazdaság, annál szűkösebbek a források és eszközigényesebb a termelés, miközben a közös beszerzések, fejlesztések csökkentenék az eszközigényességet, növelnék a piaci értékesítés esélyét, és ezáltal csökkentenék az önköltséget, ami jelentős segítség lenne a termelőknek. "Beszélhetünk támogatásokról, de ha nem termelünk olcsón jó minőséget, akkor nincs esélyünk" – tette hozzá.

"A globalizált világban nem lehet előbbre jutni összefogás nélkül, és aki ebben kételkedik, az meg fog bukni" - véli Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke. Nem Magyarország határozza meg a piaci árakat, hiszen az európai gyümölcs- és zöldségtermelésnek mindössze 1,5%-át adjuk. Az integráció nyújtotta előnyök szerinte főként az inputanyagok beszerzésében, a termékértékesítésben, a feldolgozókkal, kereskedőkkel fenntartott közvetlen üzleti kapcsolatokban mutatkoznának meg.

Lehet szidni az áruházláncokat az árleverő akcióik miatt, de komoly biztonságot is adnak azoknak a hazai termelőknek, amelyekkel beszállatói kapcsolatban állnak

- hívta fel a figyelmet Ledó Ferenc, aki szerint összefogással ezekkel a piaci szereplőkkel is könnyebben lehetne előnyös alkukat kötni.

Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke és az Alföldi tej Kft. ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az integrációnak tudásközvetítési szerepei is vannak a finanszírozási és beruházási szerepek mellett. A szakember szerint a közös beszerzési rendszert kialakítása kardinális kérdés. Mint mondja, itthon a tej átlagos zsírtartalma 3,5%, de például Finnországban ez 4,3%. „A nagyobb beltartalmi értékeket magasabb felvásárlási árakkal lehetne itthon elérni” – tette hozzá a Tej Terméktanács elnöke.

Hogyan tovább?

A NAK agrárintegrációs koncepciójának egyik legvitatottabb pontja az a kitétel, hogy az integrátoroknak a jövőben élelmiszeripari tevékenységet is kellene végezniük.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az integrátorok végezzenek élelmiszer-feldolgozó tevékenységet. Kapronczai István úgy véli, sokszínű integrátori struktúra kell, ami azt jelenti, hogy ne 2-3 nagy szervezet végezze az integrátor tevékenységet.

Ledó Ferenc pedig azt vetette fel, hogy szekunder integrációk megvalósítására is szükség lenne. A jelenlévők szerint reális esetben legalább 3, de akár 5 évre kellene kötni a termelésszervezési szerződéseket.

Az agrárintegrációs tevékenység újraszabályozására készült koncepció az eredeti tervek szerint idén ősszel került a volna kormány, illetve a parlament elé, azonban ez nem valósult meg. Az alaptörvény szerint a mezőgazdasági termelésszervezésre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvénynek kell meghatároznia, ami azt jelentené, hogy egy új agrárintegrációs törvényt csak kétharmados többséggel fogadhatna el a parlament.

Ugyanakkor a jelenlegi elképzelések - közölte Mikó Zoltán - az agrárrendtartási törvénybe épülnének be, vagyis azokat egyszerű többséget igénylő szavazással fogadhatná el a parlament. A koncepció várhatóan a jövő évi országgyűlési választások után, 2018 őszén kerül a T. Ház elé.



Forrás: agrárszektor





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket