Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Eltűnik a növényvédő szerek többsége - Jó ez nekünk?

2019.03.21. 7:34:00


Európa a világ legszigorúbb növényvédelmi szabályozásával rendelkezik, ami a gyártástól kezdve az élelmiszerben fellelhető szermaradékok vizsgálatáig terjed. De lehet bármilyen jó a rendszer, a végfelhasználókon múlik minden - összegez a Növényvédelmi Szövetség vezetője. Az agrárszektor.hu a Portfólió Agrárium 2019 konferenciát követően beszélgetett Szalkai Gáborral a növényvédő és termésnövelő anyagok engedélyezési sajátosságairól, a társadalom és az egyén felelősségéről, valamint a növényvédelem lehetséges alternatíváiról.

Nemrég röppent fel a hír, hogy 2019-ben 12 új növényvédelmi hatóanyag használatát engedélyezte az Európai Unió, ugyanakkor 45 forgalmazását megszüntette, ezek között szerepel a dikvát és a tirám is, egy deszikkáló és egy csávázó anyag. Mit szól ehhez?

Szalkai Gábor: Az új szerek között olyan egyszerű anyagokat kell elképzelnünk, mint a sör, a szódabikarbóna, vagy a napraforgóolaj, amiket eddig nem alkalmaztak a szántókon, de nem is nagygazdaságokba valók. Egy igazi új molekula kifejlesztése 2-300 millió euróba kerül, ezekből évente legfeljebb egy jut el a gyakorlati bevethetőség szintéjére. Ehhez képest a kivonás valóban fontos vegyületeket érint. A probléma az, hogy nem a felhasználás tényleges kockázatait, hanem az anyag potenciális veszélyességét értékeli a Bizottság. Ez olyan, mintha a fagyállót betiltanánk a veszélyessége miatt, ami ugyan nem vitatható, de ha rendeltetésszerűen használjuk, akkor segíti a közlekedést. Sokszor, amikor gond van egy szerrel, kiderül, hogy a felhasználó hibázott a kijuttatásakor. Ilyenkor mindenki a készítmény betiltásáért kiált. Viszont eddig még nem hallottam, hogy egy közlekedési balesetet követően az adott autótípus vagy autógumi betiltását követelték volna az emberek a sofőr felelősségre vonása helyett.

Ez a szigor bizonyára speciálisan az élelmiszerrel és a környezettel kapcsolatba kerülő anyagoknak szól. Talán még a gyógyszer-felhasználást sem kezelik ennyire mereven a hatóságok, vagy mégis?

Sz. G.: Az biztos, hogy már a műtrágyák engedélyezése is egyszerűbb. Az a mennyiségű réz, ami permetként nem kerülhet ki egy hektárra, műtrágya részeként többszörös mennyiségben kijuthat, holott éppen a talajok rézterheltsége okán akarják betiltani a szőlők gombák elleni védelmét ezzel kontakt, elemi hatóanyaggal. Pedig a réz egy eszenciális elem, szükséges része az életnek, csak el kell találni a mennyiségét - épp, mint a gyógyszer és a méreg közötti határt. Alapvetően csak dózis kérdése, hogy ártunk vagy segítünk-e vele. Ezért nem is gondolom, hogy a réz kitiltásra kerülne, pusztán azért, mert a franciák és az olaszok elvetették a sulykot a felhasználásában. És itt is felmerül a helyettesíthetőség kérdése: ha nem szeretjük a szintetikus anyagokat, akkor el kell tűrnünk legalább a természeteseket, különben semmi nem marad.

Az a helyzet, hogy a világnak azon a felén élünk, ahol könnyen és olcsón bármennyi élelmiszerhez hozzáférünk, ezért túl könnyen lemondunk a védelmüket szolgáló eszközökről - gyakran még ezelőtt, hogy átgondolnánk, mi lehet a következménye.

Mi lehet a következménye?

 

Sz. G.: Egy bizonyos szintig fokozott odafigyeléssel és többletköltséggel megvédhető a kultúrállomány. Elvileg elegendő lenne csak az ideális feltételeket megteremteni a növények fejlődéséhez és sosem lennének betegek. Csakhogy ez nem mindig sikerül. Egy csapadékos évjáratban nehéz a gyomoknak vagy a gombáknak parancsolni. Az integrált növényvédelem arra törekszik, hogy az ideális állapotot talajműveléssel, tápanyagutánpótlással minél tovább fenntartsa, és csak előrejelzésre alapozottan védekezzen a kártevők és kórokozók ellen. Ezt azonban muszáj megtenni, különben a beteg gabonával elfogyasztott fuzáriumtoxinok szaporodásbiológiai problémákat okoznak emberben, állatban egyaránt. Ez olyan, mint a vitaminok és az antibiotikumok szedése közti különbség. Vitaminnal sokáig segíthetjük az immurendszerünket, de ha eluralkodik egy veszélyes gyulladás, akkor szükségünk van a gyógyszerre. Ok nélkül azonban nem szabad alkalmazni, mert a szer elveszíti a hatékonyságát.

Akkor semmi gond, figyeljünk a növények kondíciójára, és menni fog a termelés?

Sz. G.: Ezt azért nem mondanám. A beszélgetés elején említett dikvátot például nehéz lesz helyettesíteni, főként ha a másik állományszárítót, a glifozátot is kivonják.

A legnagyobb probléma, hogy a szerengedélyezés rendszere következetlen és átpolitizált.

Senki nem szeretné kiirtani a méheket és senki nem ellenzi a biodiverzitást a szakmában. De mivel a gazdák, sőt a növényvédőszer-gyártók hangja sem elég erős a fogyasztókéval szemben, olyan eljárási hibákat is nyíltan véthet a Bitzottság, mint amilyet a glifozát esetében tett: vagy betiltani kellett volna, ha ártalmas, vagy 15 évre engedélyezni, ha nem az, mint bármelyik más hatóanyagot. De döntésképtelenek voltak, így politikai okokból kapott 5 éves engedélyt a gyomirtó.

Ezt érti azon, hogy következetlen az engedélyezési rendszer?

Sz. G.: Úgy vélem, más téren is világosabb és következetesebb szabályokra lenne szükség. Ma még a biostimulátorokkal nem tud mit kezdeni a hatóság, egy részük bekerült a növényvédő szerek közé, más részük teljesen egyedi elbírálás alá esik. A termésnövelő anyagokat, műtrágyákat, lombtrágyákat másképp kezelik, mint a növényvédő szereket. Nehéz itt rendet tenni, hiszen az ellenőrzési oldalon sincsenek meg a kapacitások a szabályok betartatására. Pedig a magyar növényvédelem a szakma csúcsának számít Európában. Nálunk már a nyolcvanas években létezett integrált növényvédelem, míg az unió csak 2009-ben hozta meg az ezt előíró rendeletet. A DDT-t is Magyarországon tiltották be a világon először. Az adalékanyag miatt problémás glifozáttartalmú szerek engedélyét is az elsők között függesztettük fel. Hatékonynak mondható az ellenőrzési rendszerünk is. De azt azért nem kívánom a hatóságnak, hogy például a réz egy hektárra kijuttatott mennyiségét kelljen ellenőriznie a permetezési napló, a tápanyag-gazdálkodási terv és a talajminták alapján. De még ez is eljöhet.

Egyre bürokratikusabbnak vagy egyre precízebben szabályottnak mondaná a rendszert?

Sz. G.: Vannak jó irányok, ugyanakkor nem értjük a légi növényvédelem tiltását, ami Magyarországon - ha a szabályokat és a kockázatcsökkentő intézkedéseket betartjuk - működött és működik. A légi védelem magyar kezdeményezésre derogációt kapott Európában, persze szigorú bejelentési és ellenőrzési kötelezettség mellett.

28 tagállamból csak 6-8 államban működik a légi permetezés. Ez azért baj, mert így az olyan innovatív technológiák sem nyerhetnek teret, mint a drónos növényvédelem,

holott Brüsszel a modern technikák terjesztését tűzte zászlajára a következő pénzügyi ciklusra. Amíg nincs meg a drónok típusminősítése, és egyik szer engedélyokiratában sincs benne, hogy drónnal kijuttatható, addig úgysem léphetünk előre. A magyar hatóságok és a Növényvédelmi Szövetség tagvállalatai is azon vannak, hogy ez gyorsan megoldódjon, és reménykedünk, hogy a gyakorlati alkalmazás elé minél kevesebb bürokratikus akadályt gördítenek.

Mit gondol, kevesebb vagy több növényvédőszeres beavatkozásra lesz szükség a termelésben az elkövetkező évtizedben?

Sz. G.: Kártevők és kórokozók mindig voltak és lesznek. Most leginkább olyan délről érkező rovarokkal van problémánk, amelyek veszélyes fitoplazmás és baktériumos betegségeket hurcolnak be. A legfontosabb, hogy képzett szakemberek, felelősségteljesen döntsenek arról, hogy mikor milyen készítményt vetnek be. A fogyasztóknak pedig tudniuk kell, hogy a növényvédő szerek felhasználása az első lépéstől az utosóig, beleértve a szermaradékok vizsgálatát, szigorúan ellenőrzött folyamat. Az Európai Unió előírásai a legkeményebbek a világon. Ez egyrészt örvendetes, másrészt azt is jelenti, hogy az EU-n kívülről érkező termékek  sok esetben olcsóbbak, viszont kevésbé biztonságosak, mint a hazai. A fogyasztóknak ezzel is tisztában kell lenniük, és a polcon a helyi terméket kell választaniuk, különben az itteni termelők versenyhátrányba kerülnek.



Forrás: agrárszektor





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket