Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Egymásnak ugrottak a hazai mezőgazdaság szereplői

2021.10.29. 8:03:00


Mennyiért nem adod el a kukoricádat? – ágazati szereplők szerint e kérdéssel lehet most leginkább jellemezni azt a helyzetet, amely az egyik legfontosabb takarmánynövény hazai piacán az őszi betakarítás megkezdése óta kialakult.

A felvásárlási árak az egekbe szöktek, de a növénytermelő gazdálkodók nagyrészt így sem kívánják értékesíteni kukoricájukat, mert további áremelkedésre várnak. A durva hazai kukoricadrágulás hátterében most érdekes módon nem csak világpiaci hatások, hanem regionális események is állnak.Főként a nyári rendkívüli aszály tehető felelőssé azért, hogy Közép-Európa egyes területein – de leginkább Magyarországon – a kukoricatermés az utóbbi években megszokottnál jóval kisebb lesz.

A központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdálkodók 2018 és 2020 között évente 8,0-8,4 millió tonna kukoricát takaríthattak be, míg az idén a legoptimistább várakozások szerint is csak 5,8-6,0 millió tonnára van esély. A ma várható össztermés ugyanakkor nem tekinthető kirívóan gyengének, hiszen korábban – így például 2007-ben vagy 2012-ben – 4,0-4,7 millió tonnás eredmények is előfordultak. Az utóbbi évekhez képest valószínűsíthető, 2,0-2,5 millió tonnás kiesés viszont most elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy hiánypszichózisszerű piaci tüneteket idézzen elő.

Ennek tulajdonítható, hogy az agrártárcához tartozó Agrárközgazdasági Intézet (AKI) a takarmánykukoricánál október közepén már 90 ezer forint feletti tonnánként rekordátlagárat regisztrált, míg tavaly ilyenkor mintegy 57 ezer forintos árszintet mértek, tehát egy év alatt csaknem 40 százalékos áremelkedés következett be. A helyzet furcsasága, hogy az előre jelzett termésmennyiség elvileg biztonságosan fedezheti a hazai igényeket, mivel ipari, takarmányozási, vetési és egyéb célokra évente összesen legfeljebb 4,0-4,5 millió tonna kukoricára van szükség, vagyis a kisebb terméssel legfeljebb az exportárualap csökkenhet.

Mégis alapvető változás a korábbiakhoz képest, hogy az ipari – elsősorban a bioetanolgyártási – felhasználás számottevően, évi 2,5-2,7 millió tonnára bővült az utóbbi időszakban, miközben a takarmányozási igény 1,0-1.2 millió tonnát tesz ki. Az ipari szükséglet tehát jelentősen növeli a kukorica iránti keresletet, és – főként gyengébb termésű években - fokozza a feszültséget a hazai agrárszektorban. A mai piaci helyzetben az állattenyésztők járnak a legrosszabbul, akiknek horribilis összegeket kell fizetniük a takarmányokért.

Ennek következtében mára élénk vita alakult ki a mezőgazdaság termelők között is, mivel az állattartók azzal vádolják a növénytermeléssel foglalkozó gazdaságokat, hogy az árak és a területalapú támogatások révén extraprofitra törekednek, illetve tesznek szert. Utóbbiak viszont úgy érvelnek, hogy a kisebb kukoricatermés eleve rontja értékesítési lehetőségeiket, az inputkiadások emelkedése pedig érzékelhetően növeli a költségeket a növénytermelésben is, és ennek kompenzálására csak magasabb terményárak mellett van esély.

Az agrártárca mindenesetre a hivatalos bejelentések szerint a további kukoricapiaci áremelkedést azzal igyekszik fékezni, hogy a kereskedelemben úgynevezett előzetes exportregisztrációs kötelezettséget vezet be.Ez lényegében azt jelenti, hogy adminisztratív eszközzel lassítanák a kivitelt. Ilyen megoldást Magyarország eddig nem alkalmazott, de a kiszállítások akadályozására nincs is sok lehetőség, mivel a fő piacnak számító unión beül az árumozgást drasztikus módon nem korlátozhatjuk.

Bár az új rendszer részletei még nem ismertek, valószínűsíthető, hogy a regisztráció előírásához az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKÁER) ki kell terjeszteni az érintett termékkörre is. Az elképzelések nem aratnak osztatlan sikert a piaci szereplők körében, a kereskedők pedig kifejezetten ellenzik a terveket, és erről ágazati hírek szerint tájékoztatták Orbán Viktor miniszterelnököt is.

A cégek képviselői úgy vélik, hogy a regisztráció feleslegesen nehezítené az exportőrök tevékenységét, akiknek mindenképpen – akár veszteségek árán is – teljesíteniük kell kötelezettségeiket, ha előre megkötött kiszállítási szerződéseik vannak. A kereskedőknél ráadásul összesen 1,0-1,5 millió tonna kukorica kivitelére létesítettek megállapodásokat, amelyek teljesítéséhez a várható termés a belföldi igények kielégítésén túl is elegendő lehet. Ezért – érvelnek az exportőrök – inkább a termelőket kellene rávenni arra, hogy értékesítsék a betakarított terményt, mert az eladói oldal kivárása miatt most alig van áru a piacon. Nem tartják elégségesnek a tervezett exportregisztrációt az állattenyésztők sem, akik több garanciát szeretnének kapni arra, hogy takarmányaikhoz biztonságosan hozzájuthatnak.

Ennek érdekében a lehetséges terményvásárlók között sorrendet határoznának meg, amelyben az állattartók élveznének elsőbbséget. Emellett sokan azt szorgalmazzák, hogy az agrártárca a takarmányellátás stabilizálására hozzon létre állami árukészleteket, de ennek esélyét csökkenti, hogy a felvásárlás, illetve annak finanszírozása tetemes összegeket emésztene fel.

Gondot okoz a penészgomák elszaporodása

Az állattenyésztők aggodalmait növeli, hogy a száraz és meleg nyári és őszi időjárás kedvezett egyes penészgombák elszaporodásának, amelyek a kukoricán élősködve toxinokat termelnek. Az úgynevezett aflatoxinok megjelenése az idén is reális veszély lehet, sőt egyre szélesebb körű elterjedésük igazolást nyújthat az éghajlatváltozásra, illetve ezzel összefüggésben a hazai átlaghőmérséklet növekedésére is.

Az aflatoxinok azért okozhatnak gondokat, mert a takarmányok révén felhalmozódhatnak az állati termékekben – a tejben, a tojásban vagy a húsban -, és bizonyos határétékek felett az emberi egészségre is ártalmasak lehetnek. A gombafertőzések ezért jelentősen ronthatják a betakarított termények minőségét, és az állattartó gazdaságokban további árubeszerzési és tárolási nehézségeket idézhetnek elő.

Valószínűsíthető, hogy az állattenyésztő vállalkozások az ár- és minőségi problémák miatt más takarmányozási megoldásokat keresnek, és a kukoricát a recetúrákban részben valamivel „olcsóbb” takarmánybúzával vagy például az ipari alkoholgyártás melléktermékeként keletkező szárított gabonatönköllyel (DDGS) igyekeznek majd kiváltani.

A sertésszektor küzd az erős túlkínálattal

Az általános takarmánydrágulás hatásai alól azonban így sem vonhatják ki magukat, miközben ma erősen kérdéses, hogy többletköltségeiket el tudják-e ismertetni a felvásárlási árakban. Most különösen komoly a helyzet a hazai sertésszektorban, ahol az európai túlkínálat miatt a legkisebb esély látszik az áremelkedésre. A jelenlegi piaci viszonyok között fennáll a veszélye annak, hogy számos állattenyésztő gazdaság tartósan veszteségessé válik, és nem bírja el a költségnövekedésekből fakadó terheket.

Bár a hírek szerint a likviditási gondokat újabb kedvezményes hitelkonstrukciókkal segítheti az állam, a termelők egy része így is ellehetetlenülhet, és az állattartás felfüggesztése vagy beszüntetése mellett dönthet. A mostani krízis tehát a hazai gazdaságokat alapos hatékonysági próbának vetheti alá, és - főként a kisebb ágazati szereplők körében – az állatállományok felszámolásához, illetve telepbezárási hullámhoz vezethet.



Forrás: Növekedés.hu







Kövessen minket