Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Az aszályhelyzet kezelésére és a gazdák újfajta támogatására tett javaslatokat a WWF Magyarország

2022.08.08. 7:30:00


Aszály veszélyhelyzeti operatív törzs alakult Magyarországon, amire a WWF Magyarország is reagált. A környezetvédelmi civil szervezet közölte: az extrém szárazság nem csak mezőgazdasági, hanem összetett környezeti probléma, így eszerint is kellene kezelni. A WWF szerint azzal kéne kezdeni, hogy megmentik a nehéz helyzetbe került gazdákat. Át kellene gondolni az uniós agrártámogatásokat, mert azok jelenleg “rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el – írták.

Július végén jelentette be Nagy István agrárminiszter, hogy a rendkívüli aszályhelyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelése érdekében aszály veszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány – idézte fel az előzményeket a WWF Magyarország közleményére hivatkozva a HVG. A közlemény szerint Magyarországon közel egymillió hektár szántóföldet érint az aszályhelyzet, de még nagyobb bajban vannak a gyepgazdálkodók és állattartók, akiket az egekbe szökő takarmányárak, a kiszáradt gyepek alacsony fűhozama és a rendkívül egyenlőtlenül elosztott agrártámogatási rendszer teljesen ellehetetlenít.

Egyenlőtlen támogatáselosztás

Deák Dalma, a szervezet környezetpolitikai szakértője szerint ugyan az eddigi hírek alapján agrárfókuszú intézkedések várhatók, “magának a problémának a kezelése sokkal inkább komplex környezetvédelmi-vízgazdálkodási megközelítést igényel”. A Deákot idéző közlemény kiemeli, hogy először is át kellene gondolni az uniós agrártámogatásokat, mert azok jelenleg “rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el”.

Rendre a támogatott gazdák felső 10 százaléka kapja az agrárpénzek mintegy 80 százalékát, és szántóföldi termelésre megy a finanszírozás háromnegyede. A gyepgazdálkodók, állattartók, szőlő- és gyümölcstermesztők, kertészetek, nád- és halgazdaságok csak a pénzek maradékán osztozhatnak – írta a szervezet közleménye.

Nehéz helyzetben a kisebb gazdálkodók

Jelenleg az látszik, hogy “a nagy gazdák termelékenységének javítása elvitte a pénzt a kisebb gazdaságoktól és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodástól, mivel az áremelkedések miatt sorra dőlnek be a kis- és közepes gazdaságok, és az idei aszály még a legnagyobbakat is felkészületlenül érte” – fogalmazott Deák Dalma.

Az új agrártámogatási ciklus, a Közös Agrárpolitika stratégiai terve most készül, eszerint Magyarország 2027-ig mintegy 5300 milliárd forintot oszthat el a gazdák között. Deák szerint ebből a pénzből fordítani kéne a még talpon lévő, de méltánytalan helyzetbe került kis- és közepes gazdaságok megmentésére. Továbbá arra, hogy az uniós támogatási források olyan gazdálkodási formák és beruházások terjesztéséhez járuljanak hozzá, amelyek a mezőgazdaság klímaváltozáshoz való rugalmas alkalmazkodóképességét segítik. 
 

Ilyenek szerinte a vízvédelmi és élőhelyfejlesztési beruházások
vagy az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések.

 

Alkalmazkodni kell az egyre hosszabb száraz időszakokhoz

„A rendkívüli aszályhelyzet környezeti problémáktól leválasztott kezelése olyan, mintha egy TBC-s beteget lázcsillapítással akarnánk meggyógyítani. Amennyiben pedig az aszálykezelés leszűkül a mezőgazdasági vízhasználatok, az ellenőrizetlen vízkivételek további fokozására és az újabb és újabb területek művelésbe vonására, az egyenesen a legyengült szervezet piócás kezeléséhez vagy a vércsapoláshoz hasonlítható. Rekord alacsony vízállásoknál egyszerűen nincs miből öntözni. A felszín alatti vizek fokozott kitermelése pedig a talajvízszint süllyedését okozza, ami bár nem olyan látványos, mint egy kiszáradó patak, de hasonlóan nagy, sőt olykor még nagyobb problémákat okoz. Az ellenőrizetlen kutakból öntöző mezőgazdaság a saját ellehetetlenülését okozza. Nem túlzás azt mondani, hogy ez olyan, mintha a félrekezelt beteg öngyilkosságot követne el” – fogalmaz Dedák Dalma.

Így tartana a megoldás felé a WWF

Szerinte tüneti kezelés helyett a kiváltó okokat kellene megszüntetni, és gyökeresen át kéne gondolni a vízgazdálkodást Magyarországon, amely a mai napig a víztöbbletek elvezetésére, a belvizek és árvizek mielőbbi eltüntetésére van optimalizálva.

“Most is mindenhol nagy erőkkel zajlik a belvízelvezető-csatornák mélyítése, kotrása, a part menti, árnyékot adó növényzet eltávolítása. Pedig ez éppen olyan tévút, mint a gátrendszerek mögötti duzzasztás és medertárazás. Az aszály miatt leállított nyugat-európai vízerőművek példája jól mutatja, hogy a gátak sem mérséklik a vízhiányt. Sőt, a könnyen felmelegedő állóvizek vízminőségi és ivóvízellátási problémákkal terheltek.

A termőföldeken a megoldás az ár- és belvizek minél nagyobb területen történő szétterítése, a hirtelen lezúduló csapadék talajba szivárogtatása és a felszín alatti vízkivételek mérséklése lehet. Települési szinten pedig a csapadék és tisztított szennyvíz összegyűjtése, a víziközműrendszerek felújítása és a víztakarékos megoldásokra történő átállás lehet.

Végezetül Deák kiemelte, hogy “a mostani aszály nem csak a gazdáknak, de a turizmusnak, a vízigényes ipari létesítményeknek is gondot okoz. Szenvednek a természeti erőforrásainkat fenntartó ökoszisztémák, és már a városi családok életét is megnehezítik az egyre gyakoribb vízkorlátozások” – fogalmazott a WWF szakértője.

 



Forrás: magro.hu







Kövessen minket