Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Dessewffy Aurél

1846.01.16. - 1928.03.28.




Születési hely: Büd-Szentmihály
Születés ideje: 1846.01.16.
Halál ideje : 1928.03.28.

Dessewffy Aurél gróf 1846. január 16-án született Bűd Szentmihályon, amely a mai Tiszavasvári város egyik része. Apja Gróf Dessewffy Emil, az MTA tiszteletbeli tagja, majd elnöke, anyja pedig Báró Wenckheim Paulina volt.
 

Dessewffy Aurél születési anyakönyvi bejegyzés
 

Budapesten végezte a középiskolai tanulmányait majd jogot hallgatott Pozsonyban, ezt követően Németországba ment, ahol közgazdasági tanulmányokat folytatott, onnan Londonba hosszabb közgazdasági tanulmányútra ment. A tanulmányútja befejezte után Szabolcs vármegye választotta őt meg aljegyzőnek, majd a pénzügyminisztériumba került fogalmazónak.

1874. és 1883. között országgyűlési képviselő volt a Tiszalöki kerület képviselőjeként. 1883. után a Tisza-kormány ellenzékéhez, Apponyi Albert pártjához csatlakozott.

Legelső feltűnő szereplése a székesfehérvári országos kiállításon, a gazdák kongresszusán volt s azóta az agrármozgalom egyik vezérének is nevezik. 1884-ben a Magyar Földhitelintézet elnökévé választották, amely tisztségről csak halála évében mondott le előrehaladott korára való tekintettel.

1887-ben a Pozsony vármegyéhez tartozó Szentjánosi kerület küldte képviselőjeként a parlamentbe. 1906 májusában a király a főrendiház elnökévé nevezte Őt ki. Erről a tisztségéről 1910-ben mondott le és visszavonult a politikától.

Egyike volt azoknak, akik a Károlyi Sándor gróf által megindított agrár- és szövetkezeti mozgalomba elsőként kapcsolódtak be. Az életre keltett agrármozgalom juttatta őt 1891-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöki, majd elnöki székébe is, miután 1890-ben meglepetésszerűen Bethlen András gróf, a volt földművelésügyi minisztert választották az OMGE elnökévé. Ez a választás nem fejezte ki a független gazdák akaratát, ezért az elégedetlen gazdák Károlyi Sándor gróf vezérlete alatt megalakították a Magyar Gazdaszövetséget.
 
De Bethlen András gróf sem fogadta el a puccsszerű választás eredményét, s így új választásra került a sor. Mintegy ezer gazda gyűlt össze Budapesten, akik óriási többséggel ismét Dessewffy Aurél grófot választották meg az OMGE elnökévé.

Dessewffy Aurél vezér egyénisége volt a gazdatársadalomnak s az agrármozgalmak fellendülése és az OMGE életének aranykorszaka az Ő elnöklésének idejére esik. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a gazdák öntudatának kifejlesztésével és a gazdatársadalom önkormányzatának megszervezésében.

 

Elnökké választását követően átvette a Dohánytermelés Bizottság irányítását - amely a Közgazdasági Szakosztály bizottsága volt abban az időben - így nagy érdemeket szerzett a dohánytermelők önkormányzatának valamint érdekeik képviseletének kialakításában.

Az OMGE elnökségéről 1908-ban lemondott, az egyesület elévülhetetlen hálájának jeleként örökös tiszteletbeli tagjává választotta.

Dessewffy Aurél kezdeményezése eredményeként - a Dohánytermesztési bizottsági ülésen, ahol a gazdák óhajaikat, kívánságaikat és panaszaikat is elmondhatták - a Dohányjövedék képviselője is jelen volt, tájékoztatót tartott az előző évi eredményekről, a várható változásokról. Bevezették, hogy a Jövedék hozza nyilvánosságra az eredményeket és részletesen számoljanak be a működésükről.

Az üléseken irányításával megvitatták azokat a szükséges törvényhozási és társadalmi intézkedéseket, amelyek a dohánytermelés jövedelmezőségének a fokozása érdekében szükségesek voltak.

A Dohánytermelési Bizottság elnöki posztját 1923-ig töltötte be, az 1924. márciusában tartott újjáalakuló ülésen, Kerpely Kálmánt elnöknek, Dessewffy Aurélt pedig alelnöknek választották meg.

Egyéniségét példás kötelességtudat és pontosság jellemezte a tekintélyt tartó, de mindenkihez előzékeny főúr olyan közbecsülésnek örvendett, hogy szavainak súlyával a legizgalmasabb vitákat is sikerült lecsillapítania, s a bírálat jogának lovagias gyakorlásával még az ellenségeinek is mérsékletet parancsolt.

Az 1916. évi koronázás alkalmából országbíróvá nevezte ki a király.

1928. március 28-án életének 83. évében, türelemmel viselt hosszú szenvedés után halt meg Budapesten.

Ravatalánál március 29-én, Budapesten olyan személyek jelentek meg, mint gróf' Berzeviczy Albertet és Balogh Jenőt, a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében, továbbá gróf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyula, gróf Batthyány Gyula, gróf Majláth József, gróf Hadik János, gróf Csekonics Endre. Kirchner Henrik altábornagy, gróf Csekonics Iván. gróf Somssich László. A Magyar Földhitelintézet elnöksége, igazgatósága és tisztikara teljes létszámban megjelent a ravatalnál.

A gazdaközösség nevében Wekerle Sándor, Darányi Ignác, Bujanovich Sándor és Széll Kálmán búcsúztatta el. Ez utóbbi beszédét következő szavakkal zárta: „Válni készülünk Tőled és még sem fogunk elválni. Te csak egyszerűen helyet cserélsz, mert bárhol leszel is, a magunkénak tekintünk."

Ravatala napján a kormány kitűzette a gyászlobogót, és koszorút helyezett el a ravatalánál.

A számtalan kitüntetés és rend birtokosát 1928. március 30-án helyezték örök nyugalomra a Bűd Szentmihályi család sírba.

 


Forrás: Köztelek

Képgaléria :

Dessewffy Aurél







Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket