Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

A Burley dohány N tápanyag igénye

2009.12.31. 14:09:00


  Dr. Gondola István



Burley dohány a hazai dohánytermő terület kb. 30-35 %-át foglalja el.

 

 

 

A Burley dohány kevésbé érzékeny a trágyafélékkel szemben mint a Virgínia, így a műtrágya mellett szervestrágya (istállótrágya és/vagy zöldtrágya) is felhasználható a tápanyag-utánpótláshoz.

 


 



Magyarországon két dohánytípust termesztenek, a mesterséges szárítású Virgíniát, és a természetes szárítású Burleyt. A tápanyag igény szempontjából közös jellemzőjük, hogy mindkettő “érzékeny” a nitrogénre. Éles a különbség közöttük abban a tekintetben, hogy míg az alacsony nitrogén-igényű Virgínia érzékeny a N (már kis mértékű) túladagolására, és nem ritkán N trágyázás nélkül is sikerrel termeszthető, addig a nagy N-igényű Burley dohány e tápelem hiányára reagál érzékenyen. Nitrogénhiányt nemcsak a túl kicsi N-műtrágya adagok okozhatnak a Burley termesztésben, felléphet olyan esetben is, amikor a tenyészidő során lehullott túl sok csapadék a sekély gyökérzóna alá mossa a könnyen mozgó ásványi nitrogént. Ez utóbbi esetre példa a 2005-ös tenyészidő.

A természetes szárítású Burley dohány a hazai dohánytermő terület kb. 30-35 %-át foglalja el. E dohánytípus mutáció révén jött létre 1864-ben az USA-ban, s napjainkban a Virginia mellett a második legelterjedtebb termesztett dohány a világon. A Burley típus alapvető megkülönböztető jellemzője a csökkent klorofilltartalom, különösen a növény szárában és a levélerezetben, ezáltal e részek világos, fehér szinűek. A Burley dohány más dohánytípusokkal nem helyettesíthető szerepet játszik a dohánytermékek gyártási receptúrájában. A Burley típus potenciális termőképessége nagyobb mint a Virgíniáé, a magyarországi nemesítésű fajtákkal üzemi szinten átlagosan 2.5 t/ha hozam érhető el, megfelelő termesztéstechnológia mellett.

Magyarországi nemesítésű fajtákkal üzemi szinten átlagosan 2.5 t/ha hozam érhető el


A típus közismerten magas vízigénye ellenére a Burley dohányt hazánkban – a Virgíniával ellentétben – öntözés nélkül termesztik. Ilyen körülmények között gyenge a termésbiztonság, ami a hozam és a minőség évenkénti nagyfokú ingadozásában nyilvánul meg. A 30 %-os területi arány mellett a Burley dohány ugyanilyen arányban részesedett az országban megtermelt összes dohánymennyiségből 2005-ben, a nagyobb potenciális termőképessége ellenére. A viszonylag alacsony hozam a termesztéstechnológia hiányosságaira utal. A Virgínia dohány az elmúlt 10-15 évben az öntözés általánossá válásával területileg koncentrálódott, s ennek hatására csökkent a termesztésbe vont talajok változékonysága. A jelentős kézimunkaerő igényű Burley dohányra kevésbé jellemző a területi koncentráció, nagyrészt továbbra is elszórt területi eloszlásban, különböző típusú, tulajdonságú talajokon termesztik. (Gyakori eset, hogy rendszertanilag rokon növények, pl. burgonya, paprika közvetlen szomszédságában helyezik el a Burley dohányt, s ez növénykórtani szempontból káros.)

burgonya, paprika közvetlen szomszédságában helyezik el a Burley dohányt, s ez növénykórtani szempontból káros

Bizonytalanságot okoz a termesztők körében a Burley dohány kiemelkedően magas nitrogén tápanyag igénye, mely látszólag ellentétben áll a klorofillszegény fenotipussal és e növény "pazarló" nitrogén-gazdálkodására utal.

A Burley dohány talaj- és tápanyagigénye eltér a laza talajt igénylő Virgínia dohányétól, elsősorban a nitrogén-tápanyag tekintetében. A Burley dohány a közepesnél jobb (1.5-4.0 %) humusztartalmú, gyengén savanyú, vagy semlegeshez közelálló kémhatású vályog-, vályogos homoktalajokon termeszthető a legeredményesebben. Laza talajon is sikerrel termeszthető, megfelelő tápanyag-ellátás mellett.

A Burley dohány magas nitrogén igényére már a korai szaktanácsadási ajánlások is felhívták a figyelmet a növény eredeti termesztési helyén, valamint a magyarországi termesztés kezdetekor (az 1970-es évek elején) hazánkban. Az elmúlt évtizedek kutatásai sokoldalúan igazolták, hogy a 100-200 kg/ha N műtrágya dózisok nem okoznak minőségi romlást e típusnál (ezek a műtrágya dózisok sokszorosan meghaladják a Virgínia dohány szokványos N műtrágya adagjait). Az emelkedő N műtrágya adagok még magas N-szolgáltatású talajon is szignifikánsan növelik a terméshozamot, a küllemi minőség ezzel párhuzamosan csak kismértékben változik, többnyire javul.

 

Magyarországi előállítású újabb Burley fajták nitrogénnel jól ellátott talajon is kedvezően reagáltak


Nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint a Burley típus N-műtrágya igénye – a talaj tápanyag-szolgáltatásától függően, öntözéses termesztésben – 80-200 kg/ha közötti. Hazai vizsgálatainkban a magyarországi előállítású újabb Burley fajták nitrogénnel jól ellátott talajon is kedvezően reagáltak a magas, 150-200 kg/ha körüli N-műtrágya adagokra, összhangban a nemzetközi adatokkal. E vizsgálatokból az is kiderült, hogy – eltérően a Virgíniától – a Burley dohány minőségére kedvező, ha a talaj felvehető N-készletének egy része a tenyészidő második felében is a növény rendelkezésére áll. Ellenkező esetben a szárított levél színe, szöveti minősége nem éri el a típussal szemben támasztott követelményeket (tartalmatlanná válik és túlságosan világos árnyalatúra szárad), amint ez 2005-ben is tapasztalható volt. Kisparcellás kísérletekben a 0 kg/ha N-adag mellett egyöntetűen gyenge minőséget kaptunk függetlenül a talajellátottságtól (vagyis még magas N-szolgáltatású talajon is, magas terméshozam mellett).


A nagy N-műtrágya adagok használata ellen szól hogy

- terheli a környezetet, különösen a dohánytermesztésbe vont alacsony humusztartalmú, laza talajokon, 

- számottevő többlet ráfordítást jelent az egyébként is „költség-intenzív” dohánytermesztésben.


A nagy N igényt ezért már az elővetemény megválasztásakor is érdemes figyelembe venni. Közvetlen előveteményként szóba jöhetnek a talajt N-ben gazdagító – ezért a Virgínia dohány elé közvetlenül nem javasolt – pillangós növények. Ezek közül ki kell emelni a nagy elővetemény-értékű, Nyírségben tájba illő csillagfürtöt, mely különösen jól illeszkedik a gyenge termőhelyi adottságokhoz. Ismert, hogy a magnak termesztett csillagfürt jelentősen javítja a talaj termékenységét, mivel – a Rhizobium baktériumok légköri N kötése révén – évente 120-180 kg/ha nitrogénnel gazdagítja a talajt, s ennek jelentős része a következő kultúra rendelkezésére áll. (a témát bővebben ld.: A csillagfürttermesztés régen és napjainkban, Borbély F., 2006., Mezsgye, XIII. 1.) Ezzel függ össze, hogy az „agrár környezetgazdálkodási támogatási rendszer” meghatározott vetésszerkezethez köti a támogatást, melyben hangsúlyozott szerepet kapnak a pillangósok, így az édes csillagfürt. Az elővetemény helyes megválasztásával – a támogatás igénybevétele mellett – számottevő műtrágya-költség takarítható meg, s emellett a környezetvédelmi szempontoknak is eleget tehetünk a Burley dohány termesztésekor.

A műtrágyázás időpontját tekintve általános elv, hogy a teljes mennyiséget tavasszal kell kijuttatni. Ügyeljünk arra, hogy minél kevesebb idő teljen el a műtrágya kijuttatása és az ültetés között, a műtrágyát akár az ültetéssel egy időben is kijuttathatjuk. Erre azért van szükség, mert túlságosan korai kijuttatás esetén a termesztésbe vont laza talajokon (pl. a Nyírségi területek túlnyomó részén) a tenyészidő második felére már nagy lehet a veszteség, erősen lecsökkenhet a talaj ásványi N tartalma. Ennek elkerülésére a számított N műtrágya egy részét a tenyészidő későbbi szakaszában, fejtrágyaként is kijuttathatjuk.

A Burley dohány kevésbé érzékeny a trágyafélékkel szemben mint a Virgínia, így a műtrágya mellett szervestrágya (istállótrágya és/vagy zöldtrágya) is felhasználható a tápanyag-utánpótláshoz. E helyen ismét meg kell említeni a csillagfürtöt, mint kedvező hatású zöldtrágya-növényt.
 

Burley dohány minőségére kedvező, ha a talaj felvehető N-készletének egy része a tenyészidő második felében is a növény rendelkezésére áll


A N-műtrágya optimális adagja nem független a talaj N-szolgáltató képességétől, ezért nem lehet általános érvényű irányszámokra, trágyázási normákra támaszkodni a Burley (és bármely más típusú) dohány műtrágyázási szaktanácsadásában. A Burley dohányok műtrágyázási szaktanácsadása a 0-20 cm-es talajréteg vizsgálatát követően a humusztartalom figyelembe vételével történik. A szaktanácsot a Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat adja a talajminták laboratóriumi vizsgálatát követően. (A debreceni szolgálatnál számítógépes műtrágya-igény számítási módszert dolgoztunk ki az 1990-es években külön a Virgínia és a Burley dohányhoz). Lényeges, hogy a fentiek mellett a gazda helyi tapasztalata sem nélkülözhető.

Meg kell említeni, hogy nagy N-ellátás mellett a levelek alkaloid-tartalma magasabb lehet a kívánatosnál. Az alkaloid-tartalom mérsékelt szinten tartásához az öntözés nyújthat segítséget, továbbá szabályozhatjuk még az alkaloidszintet a tetejezés és kacsmentesítés időpontjának rugalmas megválasztásával, esetleg e műveletek elhagyásával.


 

 



Forrás: .





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket