Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Wekerle Sándor

1848.11.14. - 1921.08.26.




Születési hely: Mór
Születés ideje: 1848.11.14.
Halál ideje : 1921.08.26.

Wekerle Sándor a magyar történelem kiegyezést követő dualista korszakában - különböző politikai és gazdasági viszonyok között polgári származása ellenére - háromszor töltötte be a miniszterelnöki, és a pénzügyminiszteri pozíciót. Nagy formátumú, nemzetközileg is elismert pénzügyi szakember és politikus volt. Termékeny és gazdag pályafutása bővelkedett eseményekben és sikerekben. Sok egyéb fontos  ténykedése mellett  a nevével fémjelzett intézkedések -többek között a dohányjövedék – pozitív hozadékot eredményeztek az államháztartásban. (1) A szabályozások mind a költségvetésre, mind a dohányos társadalomra kedvező hatást gyakoroltak.

Wekerle Sándor1848.november 14-én született Móron. Édesapja Wekerle Sándor (1811-1890),  édesanyja Szép Antónia. Családja Württenbergből származott, ahol apja Lamberg gróf gazdatisztje volt.

Székesfehérváron a Ciszterci Szent István gimnáziumban érettségizett. Budapesten jogi- és államtudományi tanulmányokat folytatott, doktori oklevelet szerzett. Ezt követően külföldi tanulmányutakon vett részt, hazatérése után a Pénzügyminisztériumban fogalmazóként dolgozott. 1885-87 között a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Pénzügyi és Hitel Főosztályának főnöke.

1888-89 között minisztériumi államtitkár. Ebben a szerepkörben kezdeményező szerepet vállalt a századforduló magyar fellendülését megalapozó cukor-, szesz-és fogyasztási adókról, a dohányjövedékről, a regálék (egyedárúság) megváltásról és az államadósság konverziójáról szóló törvényjavaslatok előkészítésében.

Az 1867.évi kiegyezés megteremtette a közteherviselés kiterjesztésének önálló lehetőségeit. Ekkor az 1851-től az osztrák és a Magyar Királyi Dohányjövedék  felügyeletét gyakorló szervezet közös igazgatása megszűnt, és 1867.augusztus 21-étől a magyar pénzügyminiszter irányítása alá került a különvált Magyar Királyi Dohányjövedék. A vonatkozó jogi szabályozást az „1868.évi XIV. törvénycikk a dohányjövedékről” tartalmazta.

Ettől kezdődően szigorú felügyelet mellett folyhatott a hazai dohánytermesztés és értékesítés.

A jövedéki adóztatás hosszú és bonyolult múltra tekint vissza. Maga jövedék kifejezés a német Gefäll szó magyarra fordítása. Tágabb értelemben a jövedék magában foglalja az állam összes, pénzügyi felségjogára alapuló bevételt, szűkebb értelemben pedig gazdasági és pénzügyi egyedárúságot, vámot és fogyasztási adót jelent.(2)

A jövedéki bevétel jelentőségét igazolják az 1869-ik évi államköltségvetésről szóló 1868.évi L. törvénycikk sarokszámai:(3)
A tervezett költségbevételi bevételek háromnegyed részét az adókból, jövedékekből és illetékekből  származó tételek teszik ki, azon belül a dohányjövedék  részaránya igen jelentős :20%.

Az adótételek közül a dohányjövedék bevételi terve volt a legnehezebben teljesíthető a dohánykereskedelem ellenőrizhetetlensége és kiszámíthatatlansága miatt. A dohány termelésével foglalkozók gyakran kivonták az adózás alól a megtermelt terméket, és szűzdohányként értékesítették vagy fogyasztották. Innen ered a szűzdohány kifejezés, ami olyan dohányt jelent, amit az adó nem „becstelenített meg”.(3) Felvirágzott a csempészet , az adók elkerülése.

Az 1876.évi IV.t.c. ugyan tartalmazott szigorításokat, de sem ez, sem az 1882-ben felállított M.Kir.Dohányjövedéki Igazgatóság nem eredményezte a dohányjövedék jövedelmezőségének kívánt mértékű alakulását, sem a minőség javulását .Gyökeres változást a törvényi szabályozás módosításától lehetett várni.

Wekerle Sándor nevéhez fűződik a dohányjövedéki törvények és törvényesített szabályok némely intézkedéseinek módosításáról szóló 1887.évi XLIV.t.c. Megalkotásának célja elsősorban a dohányegyedárúság jövedelmezőségének és a dohánytermelés minőségének emelése volt.(4)

E törvény a saját használatra való dohánytermelést és visszatartást, tárolást, készletezést végleg megszüntette, a dohánytermelési engedélyek kiadását, a termőterületek meghatározását szigorú feltételekhez kötötte. Elrendelte szárítópajták létesítését, megszabta ezek minimális méreteit, szigorította a dohányművelés és kezelés, továbbá a dohánycsempészés ellenőrzését,

Törvény sok olyan előírást tartalmazott, melyek jelentős része ma is aktuális. Például a 26.§ többek között ezt tartalmazza:

-”A dohánynak élvezetre való készítése-...-kizárólag az állam gyárainak van fenntartva.

Tilos tehát dohányt iparszerűleg, vagy egyáltalában mások részére díjazásért feldolgozni(gyártani).”

Korabeli szakmai újság cikke szerint az életbe lépett új törvény „egy óriási lépéssel vitte előbbre a hazai dohánytermelésünket, s „határozmányainak üdvös eredménye a termés minőségének rendkívüli javulásában, s a jövedék évről-évre fokozódó nagymérvű bevételeiben már is mindenben kedvezőleg nyilvánul.”(5)

Wekerle Sándort munkája elismeréséül 1889.április 9.-én Tisza Kálmán pénzügyminiszternek nevezte ki, mely pozícióját első miniszterelnöki ciklusának végéig, 1895.január 15.-ig megtartotta. Pénzügyminiszterségének idején kezdte meg működését többek között a sátoraljaújhelyi dohánygyár is.

A Tisza-kormány után a Szapáry-kabinetnek is pénzügyminisztere volt, akinek első, nem arisztokrata származású utódjaként lett miniszterelnök 1892.november21.-én.

Dr. Wekerle Sándor

Első kormányához fűződik az államháztartás egyensúlyának helyreállítása, a költségvetési hiány megszüntetése, melyben elsősorban az adóreformok, azon belül a dohányjövedékből származó bevételek folyamatos növekedése játszottak meghatározó szerepet. Kormánya úttörő szerepet vállalt a polgárosodás kiszélesítésében, a közigazgatás továbbszervezésében, a nemzetközi jogi- és közigazítási rendszerhez való igazodásban,mai szóhasználattal a jogharmonizációban. Tervei között szerepeltek egyházpolitikai reformok (polgári házasságkötés, állami anyakönyvvezetés, szabad vallásgyakorlás,stb.). Az előterjesztésekben szereplő reformjavaslatokat viták árán csak részben sikerült elfogadtatni, ezért Wekerle Sándor 1894.december 23.-án benyújtotta lemondását, utódja 1895.január 14.-én Bánffy Dezső lett.

1894.március 20.-án 92 éves korában Torinóban elhunyt Kossuth Lajos a „turini remete”.Sem Ferenc József császár, sem a törvényhozás nem járult hozzá állami temetéséhez. Wekerle Sándor a nehézségeket úgy hidalta át, hogy a gyászszertartást a főváros védőszárnyai alá helyezte.1909.november 25.-én került sor a Kossuth család földi maradványainak áthelyezésére az akkor felszentelt Kossuth Mauzóleumba. Ezúttal már a kormány is képviseltette magát az  eseményen, többek mellett személyesen az akkor másodszor miniszterelnök Wekerle Sándor is.

Dr. Wekerle Sándor

1896.november 30.-tól 1906.április 8.-ig a közigazgatási bíróság elnöke, és ugyancsak 1896-tól 1918-ig az Országos Ipartanács elnöke.

Időközben a dohánytermesztés helyzete annak jelentősége miatt rendszeresen napirenden volt. A nagy szakértelemmel, alapos körültekintéssel és jó szándékkal veretes, közérthető stílusban megfogalmazott törvények gyakorlati végrehajtása, alkalmazása igen gyakran megbicsaklott. Ez származhatott a kellő ismeretek hiányából, vétlen, vagy tudatos félreértésekből, félremagyarázásokból, gyakran a szabályozás szándékos megkerüléséből. A dohánytermelőket képviselők szakmai fórumokon a beváltási eljárást túl szigorúnak, nem méltányosnak és nem igazságosnak tartották. Szóvá tették többek között: „Káros, ha beváltásnál alkalmaztatnak olyan közegek,amelyek a dohánykezeléshez nem értenek”.(6) Kívánatosnak tartották a beváltás nagyobb nyilvánosságát, a minőségre való törekvés jutalmazását. A felvetések következtében némi változás történt a beváltásnál, a minőség nem hanyatlott, az átlagárak emelkedtek.

Wekerle Sándor maga is a nagyobb dohánytermelők közé tartozott. Volt olyan év, amikor dánosi  (Dánszentmiklós) és nyáregyházai pusztán lévő birtokán összesen 55 holdon (kb.31,5ha) termelt dohányt. Ennek alapján beható ismeretekkel rendelkezett az ágazat működésének viszonyairól.

1906.novemberében újra választották a Dohánytermesztési Bizottságot, ennek egyik tagja Wekerle Sándor miniszterelnök, pénzügyminiszter. A Bizottság 1907.februári  ülésén ismertetett miniszteri levél a termelői felvetésekre reagálva tartalmazza, hogy a dohánybeváltást a jövedéki igazgatóság kiküldöttei ellenőrzik, de célszerűnek tartanák, ha azt a bizottság szakértői is figyelemmel kísérnék. Ennek költségeit a minisztérium fedezi. Wekerle Sándor megígérte, hogy a dohánytermelő gazdaközösség méltányos érdekei nem fognak kielégítetlenül maradni. Ezt követően a kedélyek átmenetileg megnyugodtak, de a termelők még nem tudhatták, hogy a következő évtizedben milyen viharos idők várnak az országra és rájuk. 

Dohánykiállítás 

1895.december 31.-én Magyarország egész területén megkondultak a harangok, ezzel vette kezdetét az egy évig tartó 1896-os  Millenniumi ünnepségsorozat. Az ünnepségek megrendezéséről és az. annak megörökítésére szánt létesítmények, emlékművek létrehozásáról, továbbá 400 népiskola építéséről törvényt alkottak. Az előkészületek Wekerle Sándor első miniszterelnöksége alatt kezdődtek. A dohányipar az ezredéves kiállításon külön pavilonban mutatkozhatott be.

1906.április 8.tól 1910.január 27.-ig másodszor is miniszterelnök és egyidejűleg pénzügyminiszter.

Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök

Miniszterelnöki programjában több korszakos jelentőségű téma szerepelt, mint pl. az általános szavazati jog bevezetése, a tömeges kivándorlás megállításának igénye, a működéshez elengedhetetlen bevételek megteremtése. Kezdeményezte a gazdasági célú munkásházak, majd az állami munkás- és tisztviselő házak, lakótelepek építését. Tiszteletére az 1910 körül épült kispesti munkás- és tisztviselői lakótelepet azóta is Wekerle telepnek hívják. A lakótelep tervezésében   részt vett Kós Károly erdélyi építész, író, grafikus is, akinek alkotásai hatással voltak a telep arculatának kialakulására.

Nevéhez fűződik az 1909. évi adóreform, amely ritka kivételként az adóterhek növelése helyett az adóbevételek újraelosztására irányult. Kinyilatkoztatta, hogy „az adóreformot nem a kincstár jövedelmének szaporítására kívánjuk felhasználni, hanem az előálló többletjövedelmet(...) a nép legszegényebb rétegeit aránytalanul terhelő adóknak a leszállítására, illetve teljes megszüntetésére kívánjuk fordítani.” A reform a háborús  időszak miatt csak 1922-ben lépett életbe(7).

Az erősödő nemzeti követelések hatására 1906.október 29.-én került sor II.Rákóczi Ferenc fejedelemnek, egyes családtagjainak és harcostársainak újratemetésére Kassán, a  Szent Erzsébet főszékesegyházban. A nemzeti akarat végrehajtásában a második Wekerle kormány tevékenyen részt vett.

 

Dr. Wekerle Sándor dolgozószobája

1910-ben átmenetileg visszavonult a politikától. 1914-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója, 1918-tól tiszteletbeli tagja.

IV.Károly kérésére- betegsége  ellenére- vállalta harmadik kormányának megalakítását, melynek 1917.augusztus 23-tól 1918.október 31.-ig volt miniszterelnöke, ezzel párhuzamosan 1917.szeptember 16 és 1918.február 11 között pénzügyminisztere. Regnálása alatt az utolsó magyar király különféle engedményekkel megpróbálta egyben tartani a Monarchiát, de a próbálkozások kudarcba fulladtak, forradalmi változások következtek.

Wekerle Sándort a Tanácsköztársaság alatt először fogdában, majd szanatóriumban túszként őrizték. A tanácsköztársaság bukása után betegeskedése miatt már csak szakmai tisztségeket vállalt.

1877-ben kötött házasságot, felesége Molnár Gizella (1856-1936).

Egy fiúgyermekük született, ifjabb Wekerle Sándor (1878-1963), jogi, pénzügyi szakember, politikus, aki apja nyomdokaiba kívánt lépni. 1928.szeptember 5. és 1931.augusztus 24. között a Bethlen kormány pénzügyminisztere volt.

Wekerle Sándor 1921.augusztus 26.-án hunyt el. Korának egyik legnépszerűbb politikusa volt, egy egész ország gyászolta. Neve az évek során elhalványult, tettei a történelem sodrában megfakultak.

Wekerle lakótelep

„Terek, utcák viselték a nevét, majd a szocializmus alatt ezeket mind átnevezték, Wekerle Sándort törölték a történelemből” nyilatkozta szomorúan egyik dédunokája, Patay  Géza.(7)

Wekerle Sándor emlékmű Mór

A II. világháború után a hatalom nem tisztelte a nagy előd leszármazottjait sem. 1951-ben fiát és egyik lányunokáját férjével és négy gyermekével együtt kitelepítették az Alföldre, a Tiszasüly környéki Vallyon, illetve Kolop tanyára, ahol a rizstermesztésben kellett nekik dolgozni. A leszármazottak egyik oldalági hozzátartozója Kistarcsán belehalt a verésbe, máig beazonosíthatatlanul tömegsírba van eltemetve. A viszontagságok után a szétszóródott leszármazottak közül pl. egy másik dédunoka -Biedermann Dénes -politikai menedékjogot   kapott Svájcban.(8)

Wekerle-tér-anno...,Sátoraljaújhely

A rendszerváltás után kezdődött meg Wekerle Sándor „történelmi rehabilitációja” Ennek a folyamatnak részeként születésének 160.évfordulóján a róla elnevezett lakótelep főterén felavatták az első köztéri Wekerle szobrot. 2011.augusztus 26.-án  szülővárosában Móron Wekerle emlékművet avattak. A Wekerle Alapítvány minden évben Móron a kiemelkedő teljesítményt elérő közgazdászoknak kitüntetést ad át. Nevét ismét utcák, intézmények-többek között egy budapesti üzleti főiskola-viseli

Wekerle Sándor vagyon, kapcsolatok, összeköttetések nélkül, saját erejéből és tehetségéből küzdötte fel magát a kormányfői tisztségbe. Bonyolult történelmi időszakban fáradhatatlanul dolgozott a közjó érdekében. Emlékezni kell arra is, hogy nagy formátumú politikusként számtalan történelmi, gazdaságpolitikai esemény, intézkedés közepette, produktív teendői mellet rendszeresen figyelemmel kísérte, és ahol tudta segítette a dohányos társadalmat.

Források és hivatkozások jegyzéke :

  (1) „A magyar nemzet története” Akadémiai Kiadó, Budapest.1898.

  (2)”A jövedéki adó rövid története”, jovedeki-ado.hu

  (3)dr. Juhász István:”Közteherviselést hozott a kiegyezés”,Adó-Online 2016.03.11.

  (4)Görög Staub Károly-Patay Dénes „Wekerle Sándor”,Helikon,2011

  (5)Magyar Dohányújság,1892.január16

  (6)Dohánytermelés és az érdekek védelme Magyarországon 1900-1910, Eisler József, Madosz

  (7)Sereg András:”Wekerle Sándor”,  joginform.hu ,2015.március 13.

  (8)Balogh Ákos Gergely-Szilvay Gergely:”A Sándor-palotától az alföldi tyúkólig” mandíner.hu,2015.június 26

 

Szolnok-Dunakeszi,2016.július.25.

Összeállította: Benedek János


Forrás: MADOSZ, Magyar Dohányújság,

Képgaléria :

Wekerle Sándor







Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket