Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Győriványi Béla

1929.03.27 - 2011.04.09.




Születési hely: Budapest
Születés ideje: 1929.03.27
Halál ideje : 2011.04.09.

 

1929.03.27-én született Budapesten.

Szülei Győriványi Sándor tisztviselő és Homola Irén háztartásbeli

Budapestinek, „aszfaltember”-nek vallotta magát. Kispolgári családból származott. Egy fiútestvére volt.

1947-ben a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Még abban az évben kezdte meg tanulmányait a Jozsef Nâdor Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetemen, amely 1949-ben Budapest Műszaki Egyetem nevet kapta.

1951 júniusában felsőfokú végzettséget szerzett. Tanulmányait műszaki egyetemi vegyész- mérnökként fejezte be. Majd tizenöt évvel később Gödöllőn, az agrártudományi egyetemen a mezőgazdaság tudományi karon kapta meg második diplomáját.

1966-ban ösztöndíjjal a Collegium Hungaricum (Bécs) került.

Iskolai végzettsége munkaterületén is biztosította számára a magabiztos „két lábon állás”-t.

Talán élete legjobb döntését akkor hozta, amikor 1968-t követően, az új gazdasági mechanizmus meghirdetése után beiratkozott a minisztérium által szervezett német nyelvtanfolyamra. Itteni tanulmányi eredményeként német nyelvből jó társasági szintet ért el. Eb­ből adódott lehetőségeit jól hasznosította külföldön-belföldön egyaránt.

1951 augusztusában kezdte tevékenységét a Magyar Dohányiparban. Kezdetben a Dohánykutató Intézetben, majd a Lágymányosi Dohánygyár Iparági Laboratóriumában. Pályafutása során végigélte a dohányipari ágazat nagyszámú, igen gyakori átszervezését. Ennek következménye lett többek között, hogy munkakönyvébe pótlapot kellett betenni, mert, olyan sokszor változott a dohányipari cégek elnevezése. Nem változott viszont a szék, amelyen ült. Előtte Dobos Jóska bácsi széke volt ez évtizedeken át.

1963-1965 között Magyar Dohányipar Gyártási osztályvezető, 1966-bn a Lágymányosi Dohánygyár főmérnöke. 1971-78 között a Dohányipari Vállalatok Trösztje termelési és kereskedelmi osztály vezetője. 1978-1987 között a Dohányértékesítési Vállalat Külkereskedelmi főosztályát vezette, majd 1991-ben nyugdíjba vonult.

Elméleti felkészültsége, szakmai gyakorlata, nyelvtudása ötvözte felfelé ívelő életpályáját laboratóriumi mérnök beosztásától gyártási csoportvezetői, osztályvezetői, termelésfejlesztési osztályvezetői, gyári főmérnöki, kereskedelmi főosztályvezetői munkakörén át külkereskedelmi főosztályvezetői beosztásáig. Minden beosztásában nagy felelősségtudattal ügyködött, felzárkózva a nemzetközi színvonalhoz, jó hírnevet szerezve, kapcsolatokat kiépítve a Magyar Dohányiparnak.

Szakmai munkássága területéről a nagyszámú példaértékű eredményei közül, ha csak néhányat említünk, ezek is fémjelzik személyiségét. A matematikai statisztikai módszerek alkalmazása, a meleg technológia elméleti kérdéseiben való közreműködése nagy segítséget nyújtott a gyakorlati szakemberek munkájában.

A fejlesztések nagy folyamatában jó érzékkel vette észre a licenc cigaretták hazai gyártásának fontosságát.

Szinte egyetlen lehetőség és jó módszer volt ez, a nemzetközi színvonallal való lépéstartásban.

Kiemelkedő jelentőségű volt az 1968 utáni gyártmányfejlesztésekben való elméleti és gyakorlati részvétele, különösen a hazai és külföldi dohányok kategóriákba sorolása.

Meghatározó szerepe volt a dohányipari szakoktatásban. 1970-től bevonták a Debreceni Dohányipari Technikum, Szakmunkásképző, Szakközépiskola szakmai felügyeletébe. 1974-1975-ben a Kertészeti Egyetem meghívta a dohányipari technológia oktatására.

Az Egyetem Tanácsa arany diploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét.
 

Tankönyveket írt társszerzőként és egyedül. Több mint 30 szakcikke jelent meg. Megpróbálta minden oktatási szinten a naprakész technológiát megtanítani.

1966-1978 között a MÉTE dohányipari szakosztálya titkáraként is elsősorban a fiatal dohányipari szakemberek továbbképzését, ismeretbővítését, tapasztalatszerzését tekintette fő feladatának.

A sors fintora jelent meg azon intézkedésben, hogy nem az előzőekben is csak részben felsorolt kiemelkedő jelentőségű munkásságáért, hanem a Lágymányosi Dohánygyár leszerelésének, felszámolásának végrehajtásáért tüntették ki a Munka Érdemrend bronz fokozatával. 1988-ban Kosutány Tamás emlékérmet kapta.

Kortársai tanúsítják, hogy az iparnak jellegzetes személyiségeként „mindenütt magas szinten tette, amit tennie kellett”.

Győriványi Béla 2011.április 9-én halt meg Budapesten, hamvai az Óbudai Temetőben nyugszanak.


Forrás: MADOSZ

Képgaléria :

Győriványi Béla







Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket