Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Antal Lajos

1949.01.07. - 2017.07.07.




Születési hely: Szabadszállás
Születés ideje: 1949.01.07.
Halál ideje : 2017.07.07.

 

Antal Lajos 1949.január 7.-én Szabadszálláson született háromgyerekes család első gyermekeként.

Édesapja Antal Lajos földműves, édesanyja (szül.:Kiss Mária) a háztartásban dolgozott. Két fiatalabb fiútestvére volt: Károly és József. Édesanyjukat korán elveszítették, az anya hiányát a gondoskodó apa, nagyapa és a rokonok igyekeztek pótolni. A szülői ház oltalma a fájdalom és a nélkülözés ellenére megedzette, hatással volt életének további időszakaira. Általános iskoláit a peregadacsi major volt kastélyában összevont 1-4 osztályban kezdte, majd 1959-től a kunadacsi régi iskolában folytatta. Ebben az épületben kapott helyet a Tsz irodája, későbbi munkahelye, így elmondhatta, hogy „ közel 40 évig járta az általános iskolát, és az élet iskoláját egy helyen”.

Az akkori Rákóczi Tsz ösztöndíjasaként a Kiskunfélegyházi Közgazdasági Technikum állat- és növénytermesztő tagozatán tanult tovább. A technikum elvégzése után azonnal munkára jelentkezett a termelő szövetkezetben. 1968 júliusától két évig tartalékos tiszti iskolán volt. Katonai éveit Szekszárdon, majd Lentiben töltötte, főhadnagyként szerelt le. Visszatérve a termelőszövetkezetbe brigádvezető lett. Növényvédelmi szaktanfolyam elvégzése után átvette a növénytermesztési üzemág vezetését, de a gazdaság szinte minden területén dolgozott.

A Kossuth és a Rákóczi Tsz-ek egyesülése után elnökhelyettesként tevékenykedett, majd az akkori elnök tartós betegsége miatt a gazdaság teljes körű irányításában vállalt fontos szerepet. Szakmai tudásával, őszinte, becsületes, emberséges magatartásával megnyerte mind az idősebb, mind a fiatalabb tagok bizalmát, elnyerte azok tiszteletét, így 1971.május 11-én elnöknek választották a szövetkezet élére. Kunadacs kedvezőtlen termőhelyi adottságú település volt, ezért olyan lehetőségeket kellett keresni, amiből biztosítani lehetett a tagság jobb megélhetését. Antal Lajos és munkatársai ennek módját a háztáji gazdaság megerősítésében látták.
 

Antal Lajos helyi rendezvény szónoka

 

A településen sok év óta termeltek dohányt, jellemző volt a természetes szárítású Kerti fajta, de foglalkoztak mesterséges szárítású dohányok termesztésével is, amit zöld dohányként a matkópusztai szárító telepen adtak le. A zöld dohány felvásárlás megszűnésének, a végtermék- vagyis a saját szárítású és válogatású dohány – előállításában és értékesítésében való érdekeltség növekedésének eredményeként Antal Lajos által irányított szövetkezet segítő közreműködésével felgyorsult a dohánytermelés módszereinek és eszközeinek fejlesztése. Kunadacs térsége a hazai termeltető vállalatok közötti központi területmegosztás alapján a Budapesti Dohányfermentáló Vállalat működési körzetébe tartozott. A szakmai tanácsadást, a termelés felügyeletét a Vállalat Kiskunfélegyházi Dohánybeváltó Üzeme körzeti felügyelői végezték. A körzeti felügyelők aktív ráhatásának, a helyi agronómiai szakemberek segítségének, néhány a változások szükségességét másoknál korábban felismerő dohánytermelő példamutatásának köszönhetően gyors sikereket értek el palántanevelésben, talajminőségtől függő tápanyag visszapótlásban, növényvédelemben. Úttörő munkát végeztek bakhátas művelésben, öntözés, tetejezés, kacsozás, kacsgátlás terén. Ötletes, leleményes módon, célszerű átalakításokkal használtak fel megszűnt mezőgazdasági nagyüzemektől, honvédségtől kedvező áron beszerzett technikai eszközöket. Gombamód szaporodtak a kisüzemi szárítók. Részben saját erőből épített szárítótérhez vásároltak themogenerátort, részben a termeltető vállalat által gyártott, forgalmazott és készre szerelt KF-48, ill. Bulk-Tabac tip.- t vásároltak kedvező fizetési feltételekkel.

 

 Öntözött dohány a kunadacsi határban

 

1994-re több mint 80 dohányszárító épült a településen, így elmondható, hogy Nyírség után Kunadacs lett a kisüzemi dohánytermesztés másik fellegvára. Antal Lajos a szövetkezet egyik tehetséges fiatal agrármérnök munkatársát is a dohánytermeltetés szolgálatába állította, így a példás együttműködés eredményeként az ottani tapasztalatokat a termeltető vállalat más körzeteben is hasznosíthatta, illetve példaképnek állíthatta. A kunadacsiak saját hatáskörben is végeztek kísérleteket ellenállóbb, nagyobb hozamú fajták kiválasztására, dohánybetegségek- különösen a dohányfojtó szádor – elleni védekezés , megelőzés hatékonyabb módszereinek megválasztására. 1989-ben a vírus kártétel országosan nagy terméskiesést okozott

 

 Szádor kártétele

 

A Budapesti Dohányfermentáló Vállalat a következő évben a burgonya Y-vírus okozta betegség megelőzése céljából a helyi termelőknek vírusmentes vetőburgonyát juttatott azzal a céllal, hogy Kunadacsról kiindulva egyre bővülő határokkal vírusmentes térségek alakuljanak ki. Ennek az elképzelésnek a kiértékelése közbejött változások miatt elmaradt. 1991-ben a termeltető Vállalat Hungarotab-91' néven dohánytermesztési napokat szervezett helyszíni bemutatókkal egybekötve. Antal Lajos és a gazdák büszkén mutatták be az országos átlagot meghaladó termést adó területeiket, ennek eléréséhez alkalmazott módszereiket. Az 1990-es évek elején a kunadacsi gazdák 1,7-1,8 tonnás átlagtermést értek el hektáronként, 1994 év végére viszont hektáronkénti átlagtermésük már 2,5 tonnára növekedett. Kunadacson ekkor főként a dohánytermesztésben elért mennyiségi és minőségi eredményeknek köszönhetően nőtt a termelők bevétele, új házak épültek, új utcasorok létesültek, a közműhálózatok bővültek, a település látványosan fejlődött.

Erre az időszakra utalt vissza Antal Lajos a Számadás című lap 1997.február 6.-i számában „Van élet a pusztán” című cikkben megjelent nyilatkozatában arra a korábbi felismerésükre,  hogy „dohányt nagyüzemi módon nem lehet termelni, de nagyüzemi keretek között igen.”

 

Fajtabemutató Szelevényen  (2002)

Balról: Bajnóczi József, Lodi István, Gombár Károly / FM Hív./, Borsos János, Kovács Imre, Répánszky Mihály, Antal Lajos, Orosz Tibor, Pomázi István, Nagy Gyula, Kocsis Miklós

 

1995-ben a Budapesti Dohányfermentáló Rt gazdálkodása válságos állapotba került, nem tudott dohányt felvásárolni. A megtermelt dohányt ekkor az időközben privatizált nyíregyházi székhelyű fermentáló vásárolta fel. A Budapesti Dohányfermentáló Rt 1996-ban munkálkodni kezdett a termelők bizalmának visszaszerzésén, ez a törekvése azonban csak az 1997-es sikeres privatizációja után tudott újabb lendületet venni, de a korábbi időszak szerződtetési eredményeit már nem tudta elérni. Antal Lajos diplomatikusan igyekezett elfogadtatni, hogy a két termeltető tisztességes piaci versenye a termelők javára fog válni, szerződésre vonatkozó döntésük nem fog hátrányos következményekkel járni. Megértette azokat, akik főként érzelmi okokból visszatértek a régi felvásárlóhoz, de azokat is akik a családon belüli területmegosztással biztonsági okokból kettős szerződést kötöttek, vagy végleg az 1995-ben segítséget nyújtó tőkeerősebb céghez pártoltak.

 

Dohányosok összejövetele a szelevényi dohánypajtában

Balról: Benedek János, Kovács Imre, Antal Lajos, Dunai László

 

Antal Lajos jól emlékezett arra, hogy a település fejlődésének felfuttatásában szerepet játszó intenzív dohánytermesztés feltételeinek lerakásában a Budapesti Dohányfermentáló V., ill Rt szakembereinek, anyagi támogatásának jelentős szerepe volt, ezért lehetőségeihez mérten segítette annak újraindulását. Ennek keretében 1998-ban helyszínt biztosított egy olyan szakmai napnak, melynek célja a magyar tulajdonú cégcsoport üzletpolitikájának, termeltetési, támogatási, felvásárlási feltételeinek ismertetése, a bizalom újbóli megteremtése, erősítése volt.

 

Kolozsvári Pál, Molnár Jenő és Lodi István nyugdíjas búcsúztatása

 

Antal Lajos egyéb területeken is példaértékű kapcsolatot épített ki és tartott fenn a Barátság Termelőszövetkezet és a település vezetői között. Tagja volt a községi tanácsnak, illetve a végrehajtó bizottságnak is. Felelősséget érzett mind a szövetkezet tagjai, mind a településen élők jobb munka- és életfeltételeinek alakulásáért. Segítette pl. a paprika és gyógynövénytermesztés fellendítését, a háztáji állattartást, munkalehetőségeket keresett melléküzemágakban, a településen belül, és a vonzáskörzetben egyaránt.

Az uniós csatlakozásra történő felkészülés során a dohánytermelők a régi tagországoknál kialakult minta alapján 2003.03.11.-én alapítottak egy termelő -értékesítő szövetkezetet a támogatások elszámolásának alapjául szolgáló objektív minősítés és felvásárlás biztosítása céljából. A nyíregyházi felvásárlóhoz szerződött termelők hasonló elvek mentén léptek be a 2003.05.01.-én alapított Nyidoter Kft Termelői csoportjába. Antal Lajos sokéves szövetkezeti tapasztalataival segítette a szövetkezet létrehozását és kezdeti működését. Az uniós csatlakozást követően azonban a hazai támogatási rendszer teljesen eltért  a régi tagországokétól, ezért a szövetkezet 2005.11.18.-án beolvadt a kiskunfélegyházi Dédosz nevű szövetkezetbe, majd rövid idő múlva végleg megszűnt. A termeltetés szervezésével, felügyeletével, a felvásárlással együtt járó tennivalók visszakerültek az ekkor már szolnoki működésű termeltetőhöz, a Dofer Zrt-hez.

 

Antal Lajos dohányföldön
 

A dohánytermelők érdekeinek védelmére és képviseletére 1999.október 21.-én megalakult a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (Madosz). Az új szervezet elnökségének a Dofer ajánlására Antal Lajos is tagja volt. Számtalan tennivalója mellett nem csak ezért, hanem érzelmi okokból is rendszeresen részt vett dohányos szakmai napokon, fajtabemutatók, üzemi kísérletek rendezvényein, szerkezetátalakítási programokat ismertető fórumokon.

 

Antal Lajos

 

Felelős vezetői elfoglaltsága mellett sok társadalmi tevékenységre, rendezvényeken való megjelenésre is szakított időt. Mozgalmas életútja során számos szakmai, társadalmi és honvédelmi kitüntetésben, elismerésben részesült.

1976-ban kötött házasságot, felesége Sipos Klára. Két gyermekük született: Lajos(1980), Ágnes(1987). A természethez kötődtek kedvenc szabadidős foglalatosságai, főként a vadászat és horgászat, de szívesen kertészkedett is.

Mint minden lelkiismeretes, segítőkész, sok terhet magára vállaló vezetőnek a látszat ellenére neki is lehettek nehéz napjai, belső vívódásai, szervezetét nem kímélő, izgalommal, belső feszültséggel együtt járó időszakai. Nagy munkabírású, fáradhatatlannak tűnő szíve, mely mindig családjáért és Kunadacsért dobogott, 2017.07.07.-én váratlanul  és értelmetlen módon örökre leállt.

Antal Lajos

Antal Lajos munkásságának sok más tennivaló és kiemelkedő eredményesség mellett a dohánytermesztés csupán kisebb részét képezte, de azzal is -sokakat túlszárnyalva- kiérdemelte a dohányágazat tiszteletét és megbecsülését.


Forrás: Antal család, Dofer Zrt.

Képgaléria :

Antal Lajos







Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket