Magyar Dohányújság

Az állam finanszírozza a jégkármérséklő rendszert

Az Index.hu szerda esti cikke – névtelen „megkeresőkre” hivatkozva – alaptalanul sugallja, hogy az országos jégkármérséklő rendszer felelős az aszályért. Alaptalanul riogatnak azzal is, hogy a hatóanyaga káros lenne a környezetre. A NAK az állam megbízásából, közfeladatként, az állam által erre biztosított forrásból üzemelteti a jégkármérséklő rendszert, annak szakmai felügyeletét az agrár szaktárca látja el.

Az országos jégkármérséklő rendszer működését a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény szabályozza. A rendszer az állam által, a központi költségvetésből biztosított támogatásból működik, szakmai felügyeletét az agrárminiszter látja el. Az 525/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján az országos jégkármérséklő rendszer működtetésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara került kijelölésre.

A rendszer működését nem a NAK finanszírozza, az közfeladat, a finanszírozása az agrárminisztérium által kezelt Agrár-Kárenyhítési Alapon keresztül történik. A támogatás hivatott fedezni a rendszer működtetésével összefüggő személyi és dologi kiadásokat. A támogatási konstrukció az országos lefedettségű rendszer folyamatos működtetését írja elő, a NAK rendszeresen szakmai és pénzügyi beszámolót készít a minisztérium részére.

Tudományosan bizonyított, hogy a talajgenerátoros jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a felhőkben kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. Az időjárás egyéb paramétereit, a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni. Az utóbbi évek többségére jellemző aszály globális jelenség, mely nem csak hazánkban, hanem Európa számos más országában (ott is, ahol nem működik jégkármérséklés) rendkívüli csapadékhiányt okoz (https://masfelfok.hu/2026/03/10/europa-ketszer-gyorsabban-melegszik-mint-a-vilag/). Emellett a globális felmelegedés miatt az elmúlt években gyakrabban fordulnak elő extrémebb időjárási jelenségek, mint az aszályok, a villámárvizek, a szupercellák. A jégkármérséklő rendszer a csapadék mennyiségére nem tud hatni, de pont egy nagy károkat okozó időjárási jelenségtől véd: az extrémebb jégesőktől. Prof. Dr. Geresdi István egyetemi tanár, az MTA doktora is egyértelműen fogalmaz, a rendszernek nincs hatása a csapadék mennyiségére: https://www.youtube.com/watch?v=lVJAW0VkXlE&t=1s

A rendszer a jégveszélyes zivatarfelhők kialakulásának korai szakaszában ezüst-jodid hatóanyagot juttat a légkörbe, amely elősegíti sok apró jégmag kialakulását. Ennek eredményeként – a várhatóan keletkezőnél – jóval kisebb méretű jégszemek képződnek, így csökken a nagy méretű jég által okozott károk esélye. Az Index cikkében sugalltakkal ellentétben a valóság az, hogy készült hatástanulmány, mely vizsgálatokra alapozva is egyértelműen kimondja, hogy nincs káros hatása az ebben a koncentrációban használt hatóanyagnak. Az 1991 óta működő dél-dunántúli jégkármérséklő rendszer területén vett talaj- és talajvíz mintáknál az egészségügyi határértékhez viszonyítva a legmagasabb érték is tízezrede volt a maximálisan elfogadható szintnek, valamint a legtöbb esetben az ezüst-jodid koncentrációja a kimutathatósági határértéket sem érte el.

A kárenyhítési rendszer adatai alapján az országos jégkármérséklő rendszer működését megelőző három évben évente átlagosan több mint 57 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdálkodók. Ezzel szemben 2018 és 2025 között az éves átlag 31 514 hektárra mérséklődött, ami mintegy 44%-os csökkenést jelent.