Magyar Dohányújság

JTI: Nem támogatjuk a trafikok felszámolását

Az illegális dohánypiac erősödését hozhatják a hirtelen és nagy adóemelések, különösen akkor, ha a legális termékek megfizethetősége és hozzáférhetősége egyszerre romlik – erről is beszéltek a Portfolio-nak adott interjúban a JTI vezetői. Szerintük a novemberi magyar adóváltozások után nőhet az illegális piac súlya, miközben a finomra vágott dohány szegmensben már most is jelentős lehet a feketepiac. A jelenlegi trafikmodell működését ugyanakkor alapvetően jónak tartják, és nem támogatnák annak felszámolását, mely véleményüket a kormányzattal is megosztották. Anthony Hemsley-t, a JTI szabályozási és adóstratégiai igazgatóját, valamint Pataki Mártont, a JTI Hungary Zrt. ügyvezetőjét kérdeztük.

A Portfolio Budapest Economic Forum konferencián többek között arról beszélt, hogy milyen példák szolgálhatnak tanulságul a dohányszabályozásban, és milyen hibákat lehet elkövetni. Elsősorban Ausztráliát említette. Mit lehet tanulni az ottani helyzetből?

Anthony Hemsley: A legfontosabb tanulság, hogy nem lehet újra és újra ugyanazt csinálni, miközben a körülmények megváltoznak. Ausztráliában folyamatosan emelték a jövedéki adót, miközben nőtt az illegális kereskedelem és csökkentek az adóbevételek, a kormány mégsem változtatott a megközelítésén.

Mostanra a piac 80 százaléka illegális, a jövedékiadó-bevételek összeomlottak, miközben a nikotinfogyasztás jelentősen nőtt.

Ezért folyamatosan vizsgálni kell, hogy egy intézkedés valóban a várt eredményt hozza-e. Ha például a tényleges jövedékiadó-bevétel elmarad a tervezettől, meg kell érteni, miért történt ez. Különösen fontos ez egy olyan piacon, ahol már eleve jelen van az illegális kereskedelem. Ha a jövedéki adót hirtelen, az inflációt meghaladó mértékben emelik, és ezzel jelentősen romlik a termékek megfizethetősége, arra az illegális piac is reagálhat. Erre előre fel kell készülni: erősíteni kell a hatósági fellépést, fel kell térképezni az illegális ellátási láncokat, és olyan büntetési rendszert kell kialakítani és érvényesíteni, amely valódi visszatartó erőt jelent.

Pataki Márton: Van ennek egy társadalmi következménye is. Ha egy piac nagy része illegálissá válik – vagy ahogy bizonyos e-cigaretták esetében Magyarországon, gyakorlatilag az egész piac illegális –, akkor idővel normalizálódik a jogellenes magatartás. Az lesz az általános tapasztalat, hogy valami ugyan tiltott, de ettől még teljesen megszokott. Ez társadalmi szempontból nagyon rossz üzenet.

Talán naiv kérdés, de miért ennyire vonzó az illegális dohánykereskedelem a szervezett bűnözés számára? Sok olyan terület van, amelyből a szervezett bűnözés pénzt kereshet. Miért különösen érdekes számukra a dohánypiac?

Anthony Hemsley: azért, mert alacsony kockázat mellett nagyon magas hasznot kínál. A büntetések sokszor nem elég súlyosak, a lebukás esélye viszonylag alacsony, és

sem a hatóságok, sem a társadalom nem kezeli olyan súlyú problémaként, mint például a kábítószer- vagy fegyverkereskedelmet.

Közben óriási pénzekről van szó, amelyeket a szervezett bűnözői csoportok fegyverek, kábítószer-kereskedelem vagy embercsempészet finanszírozására is felhasználhatnak. Arra is vannak nemzetközi példák, hogy terrorszervezetek az illegális dohánykereskedelemből származó bevételekkel finanszírozzák a működésüket. A másik ok, hogy nagyon nehéz eljutni a hálózatok irányítóihoz. Ha a hatóság felszámol egy illegális gyárat, gyakran csak a gépeket, az alapanyagot és néhány – akár kényszerrel dolgoztatott – munkást talál meg. Ha pedig elfognak egy illegális cigarettát szállító kamiont, a hálózat elveszít egy járművet, az árut és esetleg a sofőrt, miközben a szervezet vezetői érintetlenek maradnak. A bűnözői csoportok ezeket a veszteségeket egyszerűen beárazzák: egy gépet, egy kamiont vagy néhány munkást könnyen pótolnak. Ettől válik ez számukra különösen jövedelmező és viszonylag alacsony kockázatú üzletté.

Anthony Hemsley (forrás: Portfolio, Mónus Márton)

Beszéljünk a legális termékek hozzáférhetőségéről, amelynek két oldala van. Az egyik az ár, a másik pedig, hogy Magyarországon több kisebb településen nincs dohánybolt. Mennyire katalizálja az illegális kereskedelemet ez a két faktor?

Pataki Márton: Magyarországon egyértelmű az összefüggés. Az illegális termékek különösen a kisebb, határ menti településeken jelenhetnek meg nagyobb arányban, főleg ott, ahol a szomszédos országban lényegesen olcsóbbak a dohánytermékek. Emellett több száz olyan kis település van, ahol nincs dohánybolt, vagyis a legális hozzáférés erősen korlátozott. Ha ehhez magas árak is társulnak, a feketepiac könnyebben megtalálja ezeket a fogyasztókat. Általánosságban minél rosszabb a hozzáférhetőség és minél kevésbé megfizethető egy termék, annál nagyobb teret kaphat az illegális piac.

Pataki Márton (Forrás: JTI)

Anthony Hemsley: A megfizethetőség és a hozzáférhetőség valóban két külön, de egymással összefüggő tényező. Ha egy keresett termék nehezebben elérhetővé válik, attól még a kereslet nem szűnik meg, csak megjelenik az a szereplő, aki alternatív csatornán biztosítja. A megfizethetőség és az illegális kereskedelem kapcsolatát egy 2024-es Alvarez & Marsal-tanulmány is vizsgálta, mintegy 71 ország adatai alapján. Arra jutottak, hogy

minden 1 százalékos megfizethetőségi romlás körülbelül 0,8 százalékos növekedéssel járhat az illegális kereskedelemben.

Hasonló a helyzet a tiltásokkal is. Magyarországon bizonyos ízesített e-cigaretták illegálisak, de ettől nem tűntek el a piacról. Ha valamit betiltanak, ahhoz megfelelő ellenőrzési és végrehajtási kapacitást is kell rendelni. Ellenkező esetben a kereskedelem könnyen átterelődik az illegális csatornákra, ahol például a fiatalkorúak életkorát sem ellenőrzik úgy, mint a legális kiskereskedelemben.

Mit gondolnak a hirtelen szabályozási változásokról? Ez Magyarországon különösen aktuális kérdés, hiszen novemberben jelentős adóemelés jön.

Anthony Hemsley: A hirtelen és nagy jövedékiadó-emelés a szervezett bűnözői csoportok számára óriási lehetőség. Ráadásul az intézkedést előre bejelentették, így fel tudnak készülni arra, hogy mire az új árak életbe lépnek, elegendő illegális áru legyen a piacon. Ez a fogyasztóknak, a legális iparágnak és végső soron a kormánynak sem feltétlenül kedvez. A cél a jövedékiadó-bevételek növelése, miközben az állam már most is jelentős összegektől esik el a hamisított és illegális termékek miatt. Ezért fontos lenne a kiszámítható adópolitika.

Az inflációhoz igazodó, előre jelezhető áremelkedést a fogyasztók könnyebben kezelik, mint egy hirtelen és nagymértékű drágulást.

Pataki Márton: Magyarországon az is probléma, hogy nagyon rövid idő maradt a felkészülésre, és

az iparággal sem történt olyan egyeztetés, amilyenre számítottunk.

Az emelés mértéke ráadásul jelentős. A hevített dohánytermékeknél 25 százalékos, a cigarettánál 9 százalékos emelésről beszélünk, a finomra vágott fogyasztási dohánynál pedig az értékarányos adóelemet is figyelembe véve mintegy 26 százalékos lehet a növekedés. Ez azért különösen fontos, mert utóbbi eddig egyfajta olcsóbb alternatívát jelentett azoknak, akiknek a gyári cigaretta már túl drága volt. Magyarországon a 2021-es és 2022-es jelentős adóemelések idején a hamisított cigaretták aránya még körülbelül 0,7 százalék volt, 2024-re viszont 12,7 százalékra nőtt. És ez csak a hamisított cigarettákat jelenti. Ezen felül ott vannak a külföldön legálisan megvásárolt és Magyarországra behozott termékek is. Ez ugyan nem illegális, de ezek után sem Magyarországon folyik be az adóbevétel.

Hogyan áll Magyarország a környező országokhoz képest? Nálunk kisebb vagy nagyobb probléma az illegális dohánypiac?

Pataki Márton: Magyarországon egyszerre jelent problémát az áremelkedés és az árfolyam alakulása. Ma már előfordul, hogy egy csomag Camel olcsóbb Ausztriában, mint Magyarországon, amire korábban nem volt példa. Szerbiában, Romániában vagy Szlovákiában pedig szintén lényegesen olcsóbbak lehetnek egyes dohánytermékek, miközben ezek az országok könnyen elérhetők.

Anthony Hemsley: Az országokat nehéz közvetlenül összehasonlítani, mert minden piacon mások a körülmények. Franciaországban például a piac mintegy 57 százaléka nem belföldi eredetű, de ebben az illegális termékek mellett a más országokból legálisan behozott termékek is benne vannak. Szerintem azonban nem az a lényeg, hogy Magyarország más országokhoz képest jobban vagy rosszabbul áll-e.

Az illegális piac gyorsan alkalmazkodik a helyi körülményekhez, és nemcsak az árak vagy a jövedéki adó számítanak, hanem a hatósági fellépés és a büntetések is.

Ha nagy a lebukás esélye és komoly szankciók fenyegetnek, a bűnözői csoportok inkább olyan piacot kereshetnek, ahol kisebb a kockázat.

Nemzetközi szinten hogyan tud a JTI együttműködni a helyi hatóságokkal és a bűnüldöző szervekkel az illegális piac visszaszorításában?

Anthony Hemsley: Többféle módon. Egyrészt már a szabályozás előkészítése során meg tudjuk osztani a más országokban szerzett tapasztalatainkat, és ökonometriai modellekkel azt is meg tudjuk becsülni, hogy például egy tervezett jövedékiadó-változás milyen piaci hatásokkal járhat. Másrészt nagyon fontos az emberek oktatása és tájékoztatása. Jelentős erőforrásokat fordítunk az információgyűjtésre is annak érdekében, hogy segítsük a bűnüldöző szerveket az illegális gyárak felderítésében és felszámolásában.

Fontos lenne ugyanakkor annak szélesebb körű felismerése is, hogy az illegális dohánykereskedelem nem önmagában álló probléma: a belőle származó bevételek más bűncselekményeket, szélsőséges esetben akár terrorszervezetek működését is finanszírozhatják. Ezt a kapcsolatot azonban a társadalom számára sokszor nehéz érzékelhetővé tenni, főleg azok számára akik nem dohányoznak, vagy a dohánypiac nem is érdekli.

Az oktatás és a szabályozás mellett hogyan védik a saját ellátási láncukat attól, hogy a legálisan gyártott termékeik az illegális piacon kössenek ki?

Anthony Hemsley: Szigorúan ellenőrizzük az ellátási lánc minden szereplőjét: ismernünk kell a beszállítóinkat, az ügyfeleinket és az ő ügyfeleiket is, emellett korrupció- és vesztegetésellenes ellenőrzéseket is végzünk.

Az eredményességet a lefoglalási adatok is mutatják. Az elmúlt tizenkét hónapban a hatóságok által lefoglalt cigaretták 97 százaléka hamisítvány volt. Ha az ellátási láncunk nem lenne megfelelően védett, jóval több eredeti termék jelenne meg ezek között.

Beszéljünk a közösségi médiáról és az online kereskedelemről. Hogyan tud az illegális online piac versenyezni a legális kereskedelemmel?

Pataki Márton: A hagyományos dohánytermékeknél Európában nincs igazán jelentős online jelenlét, Magyarországon viszont az e-cigaretták esetében ez komoly probléma. Ezek a termékek széles körben hozzáférhetők, külföldről is rendelhetők, és az online tér az egyik legfontosabb értékesítési csatorna. Ezt szerintem erősebb hatósági fellépéssel vissza lehetne szorítani. Lehet, hogy egy bezárt szereplő helyére több új lép, de ha a kereskedők azt látják, hogy valódi kockázata és következménye van ennek a tevékenységnek, sokan kiszállhatnak. Ráadásul nem minden szereplő tartozik a szervezett bűnözéshez:

sokan egyszerűen mellékes jövedelemforrásként tekintenek erre.

Anthony Hemsley: Nem lehet úgy szabályozni a legális piacot, mintha az illegális, illetve az online piac nem létezne. A szabályozásnak abból kell kiindulnia, hogy ezek a csatornák jelen vannak, és az intézkedések rájuk is hatással vannak. Ausztráliában sokáig éppen az volt a probléma, hogy nem ismerték el az illegális dohánypiac súlyát.

Az illegális dohánypiac elleni küzdelem tulajdonképpen egy soha véget nem érő harc? Ha egy kormány elsősorban hatósági eszközökkel akar fellépni, teljesen vissza lehet szorítani ezt a piacot?

Anthony Hemsley: Teljesen felszámolni valószínűleg nem lehet, ahogy más bűncselekményeket sem. De olyan környezetet lehet teremteni, amelyben sokkal kevésbé vonzó belépni ebbe az üzletbe. Ehhez megfelelő hatósági jelenlétre, valódi visszatartó erőre és olyan szabályozásra van szükség, amely nem növeli tovább az illegális piac ösztönzőit. Nemzetközi együttműködés nélkül ez nem működik, mert az illegális kereskedelem nem áll meg az országhatároknál. Az Európai Számvevőszék is bírálta az uniós rendszert amiatt, hogy széttagolt: országonként eltérnek a jogi kategóriák, a büntetések és a végrehajtási gyakorlatok, miközben a vámhatóságok közötti adatmegosztás sem megfelelő.

Eddig főként az illegális gyárilag készített cigarettákról beszéltünk. Mekkora probléma Magyarországon az illegális finomra vágott dohány piac, és mennyire mérhető ennek a mérete?

Pataki Márton: Ez is komoly probléma, csak nehezebben mérhető. A gyárilag készített cigarettáknál az úgynevezett üresdoboz-kutatásból meg lehet állapítani, hogy egy termék külföldi eredetű, külföldön vásárolt vagy hamisított. A finomra vágott dohány viszont gyakran jelöletlen, átlátszó műanyag csomagolásban kerül forgalomba, ezért sokkal nehezebb azonosítani az illegális eredetet. Az SZTFH becslése szerint mintegy 2,5 milliárd szálnak megfelelő illegális mennyiségről lehet szó. Ez akkora volumen, hogy ha ezt a piacot érdemben vissza lehetne szorítani, az a kormány által várt mintegy 90 milliárd forintos többletbevétel jelentős részét, akár háromnegyedét is fedezhetné.

Beszéltünk a magyarországi jövedéki adókról és a novemberi jelentős emelésről. Ki lehet jelenteni biztosan, hogy emiatt az illegális piac is nőni fog?

Pataki Márton: Biztosan nem lehet kijelenteni, mert nincs olyan egyszerű képlet, amely pontosan megmutatná, hogyan reagálnak a fogyasztók egy adóemelésre. Van, aki továbbra is ugyanazt vásárolja, más kevesebbet fogyaszt, olcsóbb vagy más kategóriára vált, és lesz, aki az illegális piac felé fordul. A korábbi tapasztalatok és a mostani emelés nagysága alapján ugyanakkor szerintem nagyon valószínű, hogy nőni fog az illegális fogyasztás.

Anthony Hemsley: Ráadásul az illegális piac már most is létezik. Ha egyáltalán nem lenne jelen, sokkal nehezebb lenne megjósolni, mi történik egy adóemelés után. De ma már a magyar piac jelentős részét hamisított cigaretta adja, tehát az illegális szereplőknek megvan az infrastruktúrájuk és az ösztönzésük arra, hogy egy nagy áremelés után több terméket értékesítsenek.

Az önök szempontjából milyen lenne az ideális dohány-kiskereskedelmi modell Magyarországon? Vissza kellene vinni a dohánytermékeket a szupermarketekbe, vagy a jelenlegi rendszer jobb ennél?

Pataki Márton: A jelenlegi magyar modell működési szempontból sok előnnyel jár. Jól ellenőrizhető, korlátozza a fiatalkorúak hozzáférését, a kormány pontosan látja a piacot, és a korlátozott számú értékesítési pont miatt a disztribúció is hatékonyan szervezhető. Fontos ugyanakkor különválasztani a rendszer működését attól, ahogyan annak idején kialakították. A JTI nem magát a központosított modell működőképességét vitatta, hanem a központi disztribúció bevezetésének módját és a kialakult tulajdonosi struktúrát,

ezért jogi úton is megtámadta a rendszert.

Ma viszont azt látjuk, hogy operatív szempontból működik és biztosítja az ellátást. A fő kockázatot ezért nem a jelenlegi modellben, hanem egy hirtelen átalakításban látjuk. Ha ez az adóemelésekkel egyszerre okozna ellátási zavart, akkor egyszerre nőnének jelentősen az árak és romlana a legális termékek hozzáférhetősége, ami az illegális piacnak kedvezhetne.

Ha a jogszabályok ismét lehetővé tennék, hogy a szupermarketek is dohánytermékeket áruljanak, versenypiaci szempontból természetesen kiszolgálnánk ezeket a kereskedőket. A fogyasztók oda mennének vásárolni, ahol számukra kényelmes,

mi pedig nem mondhatnánk azt egy adott kereskedőnek, hogy neki nem szállítunk.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy támogatnánk a jelenlegi rendszer feladását. Annak egyik fontos előnye éppen az ellenőrizhetőség: lényegesen könnyebb mintegy 5400 értékesítési pontot felügyelni, mint azt a körülbelül 40 ezret, amely a trafikmodell bevezetése előtt működött.

A cikk a JTI Hungary Zrt. támogatásával jelent meg.