A dohánytripsz (Thrips tabaci) 2026 évi rajzásdinamikájának vizsgálata PALz csapdákkal
2026. szept. 14. 7:34:00
Az ULT Magyarország Kft. megbízása alapján, 2026 évben hét helyszín dohányültetvényein, Tiszaalpáron, Nyírtéten, Nyírlövőn, Geszteréden, Ófehértón, Debrecenben és Napkoron folytak kihelyezett sárga PALz csapdák segítségével történő vizsgálatok annak megállapítására, hogy a paradicsom bronzfoltosság (TSWV) vírus átviteléért felelős dohánytripsz mely időpontokban és milyen egyedszámmal telepedik be a dohányültetvényekbe. A dohánytripsz elleni inszekticides védekezés palántakorban rendkívül fontos, hiszen az áttelelő T. tabaci nőstények okozzák a legsúlyosabb TSWV fertőzést a fóliasátrakban. A palántakori vírusfertőzést a dohány a későbbiekben sem heveri ki. A jelenlegi vizsgálatok elsődleges célja a védekezések megfelelő időzítése. Mintavételi helyenként 3-3 csapda került kihelyezésre. 2026. április 18-tól augusztus 18-ig, 18 héten keresztül, heti gyakorisággal, összesen 378 PALz csapda fogási eredményeinek vizsgálata történt. A csapdákat a Nyidoter Kft. munkatársai hetente cserélték, azokat postai úton azonnal továbbították a NÉBIH ÉLI Növény-egészségügyi Nemzeti Referencia Laboratóriumba, ahol a csapdák által fogott dohánytripszek számát LEICA preparáló mikroszkóppal végzett vizsgálat alapján állapítottam meg. A fogási adatokat e-mail-en közöltem.
Eredmények és megvitatásuk
2026-ben az értékelést a hét helyről küldött 378 csapda által fogott 7818 dohánytripsz egyede alapján végeztük. A különböző helyszínek összesített fogási adatait az 1. táblázat tartalmazza.
1. táblázat. A vizsgálati helyszíneken kihelyezett PALz csapdák dohánytripsz (Thrips tabaci) és ragadozó tripsz (Aeolothrips fajok) összesített fogási eredményei (2026)
1. ábra. A Thrips tabaci rajzásdinamikája a mintavételi helyeken kihelyezett PALz csapdák fogási eredményei alapján (2026)
2026 évben a fogott dohánytripszek száma jelentősen megugrott, hasonló nagyságrendet vett fel, mint 2020., 2021. és 2024. években (3. ábra). A nyár ebben az évben rendkívül forró és aszályos volt, csapadék alig esett. Az éves egyedszám-ingadozásokra azonban nemcsak az időjárási tényezők és a növényvédelmi beavatkozások vannak hatással. A legtöbb kártevő faj populációdinamikáját illetően fennáll egy természetes hullámzás: több év alatt az adott faj jelentősen felszaporodhat, majd több tényező hatásának eredményeként bekövetkezik a populáció összeomlása. Ez a folyamat jól nyomon követhető a 3. ábrán.
Az április 21-én kihelyezett csapdák fogási adatai alapján a dohánytripsz rajzása már április 20-a után megindult az összes mintavételi helyen. Az 1. ábra adatai alapján látható, hogy a vizsgált ültetvényekbe a dohánytripsz rajzása és betelepedése javarészt egyöntetűen zajlott, de a legnagyobb számban a Tiszaalpári és a Debreceni ültetvénybe telepedtek be az egyedek. Tiszaalpáron május közepétől indult meg ugrásszerűen az egyedszám-növekedés, majd június végétől a T. tabaci egyedszám rohamosan lecsökkent, és a továbbiakban a többi mintavételi helyhez képest viszonyítva alacsony szinten maradt. A többi mintavételi helyen váltakozó egyedszám növekedés-csökkenésnek lehettünk tanúi. A legtöbb dohánytripszet ebben az időszakban Debrecenben, Nyírtéten és Geszteréden fogtak a csapdák (1. táblázat). Az 1. ábrán látható, hogy az összes helyszínen még igen jelentős volt betakarítás előtt a dohánytripsz egyedszáma. Ezek az egyedek a későbbiekben, még az áttelelésük előtt, további tápnövényekre telepednek át.
2. ábra. A ragadozó tripsz (Aeolothrips fajok) rajzásdinamikája a mintavételi helyeken kihelyezett PALz csapdák fogási eredményei alapján (2026)
3. ábra. A dohánytripsz és a ragadozó tripszek (Aeolothrips fajok) egyedszámának alakulása a PALz csapdák fogási eredményei alapján a 2015-2026 években
2026 évben a ragadozó Aeolothrips fajok száma az előző évekhez képest emelkedett (3. ábra), összesen 1882 egyedet fogtak a csapdák (1. táblázat), de ezzel együtt a predátor-tevékenység hatékonysága az elmúlt évekhez hasonlóan valószínűleg nem jelentős. A kihelyezett csapdák ebben az évben Debrecenben és Nyírtéten fogtak magasabb számú ragadozó tripszet (Aeolothrips spp.), amely elsősorban a dohánytripsz lárvájával táplálkozik. A legalacsonyabb fogási eredmény Nyírlövőn és Napkoron volt tapasztalható (1. táblázat). A mintavételi helyekre június elejétől telepedtek be az Aeolothrips fajok, egyedszámcsúcsuk a különböző helyeken június közepétől augusztus közepéig volt mérhető (2. ábra).
Kártételi skálaérték-és kártételi index számítás eredményei
A betakarítás előtt, 2026. augusztus 18-án vizsgáltuk a tripszek által okozott közvetlen kártétel mértékét a következő módon: minden ültetvényen teljesen véletlenszerű módon kiválasztottunk az egyes törési övezetekből arányosan 100 db dohánylevelet, amelyeket egyenként az alábbi intervallumok alapján skáláztunk. Öt skálaértéket határoztunk meg annak alapján, hogy a levél felület hány százaléka károsodott a tripszek szívogatás által.
0-ás skálaérték: nincs károsítás a levélfelületen
1-es skálaérték: a levélfelület 1-10 %-a károsított
2-es skálaérték: a levélfelület 11-20 %- a károsított
3-as skálaérték: a levélfelület 21-50 % -a károsított
4-es skálaérték: a levélfelület 51-75%-a károsított
5-ös skálaérték: a levélfelület 75 -100 %-a károsított
A kártételi index számítás az alábbi képlet alapján történt:
(ki*fi)
Ki=------------
n
ahol: Ki – a kártételi index
ki – az egyes kártételi skálaérték
fi – az egyes skálaértékekhez tartozó gyakoriság
n – a mintában található levélszám
2. táblázat. Kártételi skálaértékek és a kártételi indexek alakulása a vizsgált területeken 2026-ban
3. táblázat. Kártételi skálaértékek és a csapdázott tripszfajok egyedszáma a vizsgált területeken 2026-ban
A kártételi skálaérték-becslést ebben az évben mindegyik mintavételi helyen elvégeztük (2-3. táblázat). Vizsgálataink alapján 2026-ban a dohánytripsz által való közvetlen fertőzöttség mértéke Napkoron Geszteréden volt jelentősebb: Ki (kártételi index) >1,5. A 3. táblázat adatai alapján látható, hogy az előző évekhez hasonlóan, a PALz csapdák által fogott tripszek száma és a Ki érték között idén sem volt szignifikáns kapcsolat. Az ellentmondás Tiszaalpáron és Napkoron a legszembetűnőbb. Tiszaalpáron fogták a csapdák a legtöbb dohánytripszet (2914 db), míg a Ki érték (=0,06) itt volt a legalacsonyabb az Ófehértói Ki érték után. Napkoron fogták a csapdák a legkevesebb dohánytripszet (124 db), és ezzel együtt itt mértük a legnagyobb Ki értéket (=1,7)
A jelenség fő oka abban keresendő, hogy a dohánytripsz egy fajkomplexet alkot, amely morfológiai alapon nem megkülönböztethető, de génállományukat illetően már különböző kriptikus fajok kompexéből áll. Ezeket a változatokat kizárólag molekuláris vizsgálattal lehet azonosítani. A jelenlegi kutatási adatok alapján három ilyen kriptikus dohánytripsz típus ismert: az L1, az L2 és a T típus. Ezek közül kizárólag a T típus él és szaporodik a dohányon. Tehát az eltérő PALz fogási adatok és az ezekhez képest változó, szoros összefüggést nem mutató kártételi index értékeket illetően azt feltételezzük, hogy a Ki index értéke kizárólag a T típustól jelenlététől és kártételétől függ, amíg a PALz csapdákon mindhárom kriptikus típus előfordulhat.
Budapest, 2026. szeptember 8.
Dr. Orosz Szilvia
Entomológus
Minőségirányítási referens
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóság
Növény-egészségügyi Nemzeti Referencia Laboratórium
1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.
Forrás: ULT Magyarország Kft
