Magyar Dohányújság

Magyar Péter államosítaná a dohányboltokat? – Palcsó Tamást és Németh Balázst is érintheti a radikális terv

Magyar Péter miniszterelnök bejelentette: radikális átalakítást terveznek a dohánykoncesszióknál. A Blikk megkereste a Megasztár egykori felfedezettjét, Palcsó Tamást és Németh Balázs fideszes országgyűlési képviselőt is, hogy mit szólnak a tervhez.

• Palcsó Tamás öt trafik tulajdonosa, de nem kívánt nyilatkozni a tervezett változásokról
• A jelenlegi rendszerben a trafikok a koncessziós jogért keveset fizetnek, de a profitjuk jelentősen eltérő
• A dohánykoncessziók felülvizsgálata több ezer trafik működését érintheti, köztük ismert emberekét is
• Magyar Péter radikális átalakítást, akár teljes államosítást tervez a dohány-kiskereskedelemben

Alapjaiban forgathatja fel a Nemzeti Dohányboltok több mint egy évtizede működő rendszerét a kormány. Magyar Péter személy szerint a dohánytermékek kiskereskedelmének teljes államosítását támogatná. A döntés több ezer trafik működését érintheti, köztük olyan üzleteket is, amelyek ismert emberekhez kötődnek, többek között Palcsó Tamást és Németh Balázst is.

Felülvizsgálják a dohánykoncessziók ügyét

Magyar Péter miniszterelnök a szeptember 3-i kormányzati tájékoztatón közölte: a kormány már korábban teljes körű felülvizsgálatot rendelt el a dohány- és kaszinókoncessziók ügyében, most pedig radikális változtatásokat készítenek elő. A kormányfő szerint akár a jelenlegi koncessziós szerződések megszüntetése, felmondása is szóba kerülhet.

A dohányboltokkal kapcsolatban Magyar Péter egyenesen kijelentette:

– Én úgy, ahogy van, államosítanám az egészet! – Hozzátéve: – De erről egyelőre nincs végleges kormánydöntés, és nem biztos, hogy az én álláspontom győz. A részletekről várhatóan a következő vagy az azt követő kormányülés után számolunk be.

A miniszterelnök azt is világossá tette, hogy nem akarják megszüntetni a dohányboltrendszert. Magyar Péter szerint ugyanakkor az értékesítésből származó bevételek nagyobb részének az államnál kellene maradnia, a többletbevételt pedig az egészségügyre fordítanák.

Mit jelent egyáltalán a trafikkoncesszió?

A 2013-ban elinduló Nemzeti Dohánybolt-rendszer lényege az volt, hogy a dohánytermékek kiskereskedelme állami monopóliummá vált: cigarettát és más dohánytermékeket már nem árulhatott szabadon bármelyik kisbolt vagy benzinkút. Az állam azonban a dohánytermékek értékesítésének jogát koncessziós szerződéssel magánvállalkozóknak engedte át. Már a rendszer születését hatalmas politikai botrány kísérte. Az ellenzék „trafikmutyinak” nevezte a koncessziók kiosztását, miután számos politikushoz, politikusok hozzátartozóihoz és más ismert emberekhez kerültek trafikjogok. A legutóbbi összesítések szerint több mint 5600 dohánybolt működik Magyarországon, ezek közül közel ötezer koncessziós alapon.

Az Országos Dohányboltellátó Kft. így 2025-ben 1143,2 milliárd forintos árbevételt ért el. Ám hiába van egy Nemzeti Dohányboltnak több százmillió forintos éves árbevétele, ez nem jelenti azt, hogy a tulajdonosa ennyit keres: a tényleges profit ennek csupán a töredéke.

A nemzeti dohányboltok településmérettől függően évi nettó 100–240 ezer forintot fizetnek a dohánykoncessziós jogért. „Ez nyilvánvalóan elenyésző összeg a bevételeikhez képest még egy kisebb településen is” – mutatott rá a Blikknek Tóth Levente pénzügyi szakértő.

A szakember kifejtette: a trafikoknak a dohánytermékek eladásán fix, 10 százalékos kiskereskedelmi árrésük van. Ezen felül meghatározott egyéb termékeket is forgalmazhatnak, ám azokat már szabadárasan értékesíthetik.

Tóth Levente arra is felhívta a figyelmet, hogy a teljes hálózatot ellátó, monopolhelyzetben lévő Országos Dohányboltellátó Kft. nem fix koncessziós díjat fizet az államnak. Az éves díja tavaly hozzávetőleg 3,5 milliárd forintra rúgott az 1143 milliárd forintos árbevételéből.

Magyarországon a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának nyilvántartása szerint 2026 szeptemberében 4936 nemzeti dohányboltnak volt engedélye. A rendszer 2014-es indulásakor a trafikok száma még ennél jóval magasabb volt, jócskán meghaladta a hatezret.

A pénzügyi szakértő hangsúlyozta, hogy a trafikok árbevétele rendkívül eltérő a településmérettől, illetve attól függően, hogy a településen belül mennyire forgalmas helyen található az adott üzlet. Az átlagos bevételük csak a dohánytermékekből 200 millió forint körüli évente, ám a nagy különbségek miatt ez egy-egy boltnál lehet ennél jóval kisebb, de akár sokkal nagyobb, a többszöröse is.

Palcsó Tamás öt trafikot nyert

A 2013-as trafikpályázat egyik legismertebb nyertese Palcsó Tamás volt. A Megasztár második szériájának egykori ezüstérmese rögtön a maximálisan megszerezhető öt trafik üzemeltetésére kapott engedélyt: négyet Csepelen, egyet Zuglóban nyitott meg. Palcsó annak idején éppen a Blikknek beszélt arról, hogyan jutott a trafikokhoz. Akkor határozottan visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint politikai hátszél segíthette volna.

– Nincsen takargatnivalóm! Jó pályázatot írtunk, és nyertünk. Mindenkinek adott volt a lehetőség – mondta lapunknak 2013-ban.

Palcsó akkor arról is beszélt, hogy az öt üzlet megnyitása komoly családi vállalkozás volt: helyiségeket kellett találniuk, felszerelni az üzleteket, pénztárgépeket beszerezni és munkatársakat felvenni.

Most, tizenhárom évvel később egészen más kérdéssel kerestük meg az énekest: mit szól ahhoz, hogy a miniszterelnök akár államosítaná is a dohány-kiskereskedelmet, és mi történne az ő trafikos érdekeltségeivel egy ilyen döntés esetén?

A témában meg szerettük volna szólaltatni az érintettet, de ő szűkszavúan csak annyit válaszolt a megkeresésünkre, hogy nem kíván nyilatkozni a témában.

Németh Balázst is érintheti

Nem Palcsó Tamás az egyetlen ismert ember, akit érint a trafikok körüli változás. Németh Balázs, a közmédia korábbi műsorvezetője, jelenlegi fideszes országgyűlési képviselő családjának szintén van trafikos érdekeltsége. A hozzájuk kötődő Dohánypapír Bt. dohány-kiskereskedelemmel foglalkozik, és az elmúlt években százmilliós nagyságrendű forgalmat bonyolított, a cégben Németh Balázs társtulajdonos.

A Blikk Németh Balázst is megkereste azzal a kérdéssel, mit gondol Magyar Péter államosítási elképzeléséről.

– Magyar Péter ebben az ügyben is összevissza beszél, rengeteg butaságot mondott tegnap, így a konkrét államosítási tervet nem is szeretném érdemben kommentálni. Azért majd kíváncsi leszek, hogyan tud a Tisza egy durván 5500 dohányboltot üzemeltető állami vállalatot rövid idő alatt összerakni. Ám ennél is fontosabb, hogy mi lesz azzal a – becsléseim szerint – 15 ezer emberrel, akik jelenleg a dohányboltokban dolgoznak – nyilatkozta Németh Balázs a Blikknek, majd leszögezte: – Az biztos, hogy ezen a területen is politikai lincselés várható, visszatér a Rákosi-rendszer az erőszakos államosítással és vagyonelkobzással.

Németh Balázs megjegyezte: – Az jól hangzik, hogy a dohánytermékekből származó bevételt az egészségügyre fordítják, de a magyar költségvetésben valójában nincsenek címkézett pénzek. Nincs ráírva az áfabevételre, hogy ez a forint dohánytermék eladásából származik, tehát ez a forint megy az egészségügyre. Nem így működik a költségvetés. Úgyhogy ez is, mint annyi minden, amit mondanak, csak mese habbal.

– Azt természetesen támogatom, ha több pénz jut az egészségügyre, és a dohányzással, illetve a dohánytermékek értékesítésével kapcsolatos szabályok esetleges további szigorítása sem ördögtől való – jegyezte meg a politikus.

De vajon mit jelentene Németh Balázs és családja vállalkozásának, ha a kormány valóban hozzányúlna a jelenlegi koncessziós rendszerhez?

– Tisztában vagyunk vele, hogy csak idő kérdése, és jön a tiszás padlássöprés! Várjuk a feleségemmel és a két lányunkkal az ÁVH-s pribékek kopogtatását. Magyar Péter kormányozni, béreket emelni, adót csökkenteni nem tud, teljesen alkalmatlan miniszterelnöknek. Emiatt egyre agresszívebb politikai lincseléssel és bosszúhadjárattal próbálja majd elterelni a figyelmet. A trafikrendszer kivégzése kiváló téma lesz a filmszínházában, ám majd meglátjuk, mit szólnak hozzá a vásárlók és a dohányboltokban dolgozó alkalmazottak.

Ezúttal tehát nem az a kérdés, kik kapják meg a trafikokat, hanem az, hogy meddig maradhatnak náluk. Ám azt egyelőre senki nem tudja, pontosan milyen formában nyúlna hozzá a kormány a több mint tíz éve megkötött, de húsz évre szóló szerződésekhez, és mi történne azokkal a vállalkozókkal, akik érvényes koncesszió alapján működtetik az üzleteiket.