Magyar Dohányújság

Dohánytripsz - búza közötti összefüggés

2012.07.16.

Egy régi, jó megfigyelés, hogy valami összefüggés van a búza érésének ideje és a dohánytripsz tömeges megjelenése között. Ennek a reális alapja, hogy a dohánytripsz első nyári nemzedékének kifejlődése, amikor tömegesen jelenik meg a dohányon, az esetek többségében egybe esik a búza érésével. Ez a dohánytermesztéssel foglalkozók számára azt jelenti, hogy ebben az időszakban figyelemmel kell kísérni a dohány levelein kifejlődő tripszek mennyiségét, számítani kell tömeges megjelenésükre, a várható kártételre. Ennek mértéke évenként természetesen változó.



A további összefüggésre vonatkozóan a következőket érdemes figyelembe venni.



A búzán a Drezda környéki, a lengyelországi, a szerbiai (Belgrád környéke), és a magyarországi vizsgálatok adatai szerint több Thysanoptera faj egyedei élnek, de közöttük a dohánytripsz csak estenként is kis számban fordul elő.



Zawirszka lengyelországi vizsgálatai szerint a dohány tripsznek két biotípusa van. ill. alfaja van. Szerinte közülük a Thrips tabaci tabaci) elsősorban a dohányon és más Solanaceae faj növényein, néhány gyomnövényen (pl. Stellaria media), a másik, a Thrips tabaci communis pedig számos más növényen (hagyma, káposzta, szegfű stb él). A két rassz közötti különbség DNS vizsgálattal kimutatható. Ezeket a különbségeket azóta többen is bizonyították. A genetikai különbségeket hazai populációkon végzett vizsgálatok alkalmával mi is kimutattuk.



Ha ez így igaz, akkor a búzáról a dohánytripsz nem tud átváltani a dohányra. Minden bizonnyal azokról a gyomnövényekről repül a dohányra amelyeken áttelelt és ahol a következő nemzedéke kifejlődött. Időközben a dohányon is kifejlődik az első nyári nemzedék.



A palántázást követően a kis egyedszámban betelepedett egyedek utódai mind nagyobb számban fejlődnek ki a dohány levelein. Azt a mértékű kártételt ami már jól látató nem a búza érésekor betelepülő kifejlett egyedek, hanem az ott kifejlődött lárvák okozzák.



Ezt a rendelkezésünkre álló adatok alapján így össze lehet állítani, de azért szükség lenni helyben végzett megfigyelésekre.

Annak bizonyítása érdekében, hogy a búzáról a dohánytripsz mennyiben válthat át, a következőket javaslom.

A következő évben a búza érése előtti cca. 15 – 20 helyről vegyünk mintát. Ezeket Berlese típusú futtatóba helyezve pontos képet kaphatunk arról, hogy szabolcsi viszonyok mely Thysanoptera fajok milyen mértékben fordulnak elő búzán, az érés előtti időszakban.



A búzáról, valamint ugyanakkor dohányról begyűjtött T. tabaci egyedek DNS vizsgálatával eldönthetjük, hogy a búzán kifejlődött egyedek táplálkozásukat mennyiben képesek a dohányon folytatni.



Remélem ilyen módon megfelelő adatokat szerezhetünk arról, hogy a dohánytripsz mennyiben vált át a búzáról. 





Jenser Gábor