Ófehértó bemutatása
2006.01.21. 16:22:01
A településnek jelenleg valamivel több mint 2700 lakója van, amelyből megközelítőleg 400 fő az óvodás és iskolás korú. Van a fentieken túl a községben: önálló polgármesteri hivatal, posta, takarékszövetkezet. A lakosság többsége mezőgazdasági termeléssel foglalkozik
Ófehértó bemutatása
Neve történeti eredetű - mint az már említésre került -, a falut övező két szikestóról nyerte. Árpádkori település, mely azzal bizonyítható, hogy 1137-ben népes lakosságszámmal bírt, hiszen ebben az évben templomot is építettek. Írásos említés található a községről a -Váradi regesztrumban- (1220).
Az első pontos és hiteles adat az 1326-ban keletkezett oklevélben található, melyben Károly Róbert (I.Károly) a Gut Keled nb. Báthori Berecknek és fiainak adományozta a Fejértó nevű birtokot, amelyet Gotthárd fiaitól (Pál és János) valamint Gotthárd testvérétől (Lászlótól) kobzott el. Az oklevélben fel vannak tüntetve a falu határai: Petri, Levelek, Bakta, Besenyőd, Laskod, Pócs. Ekkor már temploma is van Szent Margit tiszteletére alapítva.
Ettől kezdve összekapcsolódik a sorsa a Báthori családdal. 1418-ban a Báthori család Szaniszlófi ágának birtoka volt, s a falu nagy részét meg is őrizték. A Báthori-Szaniszlófi ág utolsó férfi tagja, Zsigmond 1592-ben még élt, utódai pereltek hagyatékáért, amely az ecsedi és somlyai ágon egyaránt utolsó férfi, Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem birtokába jutott.
Másik részét a közeli Vaján birtokos Vay és egy távolabbi birtokos Károlyi család tartotta a kezében, egy 1554-ben kelt perből ítélve.
A Báthori-Szaniszlófi ágba benősült Lónyay István majd ennek fia Zsigmond és egy korábbi, XVI.sz.-i házasság révén a Kállay család is bírt bizonyos részeket. Lónyay Zsigmond 1592-ben a határon gátat és rá vízimalmot építtetett.
A XVI. század második felében elég jelentékeny falu lehetett. 1549-ben 27 portát, 4 bírót, 25 jobbágyot, és két szolgát írtak össze adó alá, de 61 adófizető személy élt itt.
A jobbágylakók száma: 1549-ben 300-320 fő
1582-ben 290-310 fő
1598-ban 165-175 fő között ingadozott.
A XVII. század folyamán a Lónyai birtokok egy része Lónyai Judit kezével a Bogdányi család birtokába jutott. Más részeit szintén a Lónyayaktól hozományként gr. Csáky István, Kornis Gáspár és Erdődy Sándor szerezte meg. 1648-ban III. Ferdinánd adománya alapján az egész falut I. Rákóczi György foglalta el.
A XVII. század második felében a megyei adószedők és a kállói várőrség a falut mértéktelenül sanyargatták. Erdődy György és Lónyay Gábor földesurak védelme is hasztalan volt. ............
