A dohány termelésszervezése az EU csatlakozás után
2006.08.22. 7:00:31
A röviden felvázolt termeltetői munka jól tükrözi, hogy a magyarországi dohánytermesztésben a termelői csoportok agronómiai hálózatának agronómusai a termesztés, termelésszervezés minden lépésénél jelen vannak. A termesztési tevékenységet irányítják és ellenőrzik.
Summary in english !
A DOHÁNY TERMELÉSSZERVEZÉSE AZ EU CSATLAKOZÁS UTÁN
Fekete Tibor
ULT Magyarország RT
Történelmi előzmények
Az Európa dohánytermesztése több mint ötszáz éves múlttal rendelkezik. A Kárpát medencében először a XVI. században, Erdélyben kezdődött el e nemes növénynek a termesztése. A dohányzás szélesebb körű elterjedésével új termesztési körzetek jelentek meg és szinte az egész akkori Magyarország területén megtalálhatók voltak a dohánykertészek és ültetvé-nyeik. A dohány termesztése, feldolgozása és árusítása 1850-ig szabad keretek között folyt, majd 1851. március1-én az osztrák császár nyílt parancsával kiterjesztette a dohány állami egyedáruságát. Ezt követően 1851-1866. között Magyarországon a Magyar Királyi Dohányjövedék közös igazgatás alatt állt az osztrák jövedékkel. A kiegyezést követően 1867. augusztus 21.-vel a magyar királyi pénzügyminiszter irányításával külön vált a Magyar Királyi Dohányjövedék, melytől datálható a dohány-termesztés központi termelésszervezése.
Az ekkor kialakult termelésirányítási modellt évszázadokon keresztül alkalmazta az ipar, természetesen mindig a kor elvárásainak és társadalmi környezetének megfelelően.
Az EU csatlakozás előtti termelésszervezési modell
A II. világháborút követően két fermentáló vállalat irányította a magyarországi dohánytermeltetést, valamint dolgozta fel a felvásárolt leveles dohányt. A Keleti országrészben a NYIDOFER, míg az ország középső és nyugati felén, de később a keleti részeken is a DDT. A fermentálók termesztési körzeteikben dohánybeváltó üzemeket működtettek, melyek szakmai vezetése végezte a dohánytermesztés termelésszervezését. A termelők mindennapi munkáját a szerződéskötéstől a felvásárlásig bezárólag körzeti felügyelők irányították. A körzeti felügyelők munkáját a beváltó üzemek vezetőin keresztül a termeltető vállalatok termeltetési osztálya koordinálta.
A 90-es évek elején a privatizációt követően a korábbi cégek jogutódai az ULT Magyarország RT, valamint a DOFER RT tovább folytatta a korábbi termelésirányítási, szervezési tevékenységet. Az ULT Magyarország RT-nél alapvető változás volt, hogy megszűntek a körzeti beváltó üzemek és a központi termelésszervezés agronómai területek területi agronómiai vezetők és agronómusok végezték. Korábban hét agronómiai területet működtetett, melyet később négyre csökkentett. Termeltetési területeit kiterjesztette a Duna-Tisza közére és a Dunántúlra is. A DOFER RT körzeti üzemeinek számát csökkentette, de a klasszikus dohánybeváltó üzemi rendszert megtartotta Szakoly, Kápolna, Kiskunfélegyháza termeltetési központokkal.
A dohány termelésszervezése a 2003-as termesztési évtől
Korábban az unióban a támogatások nagyobbik részét (60 %-át) a termelők közvetlenül kapta meg a megtermelt és értékesített éves termése után, míg a kisebbik részt (40 %-át) a termelői csoportokon keresztül minőség-arányosan kapta meg. Az unió által ekkor alkalmazott rendszer arra kész-tette a magyarországi dohánytermelőket, hogy termelői csoportokat alakítsanak még a csatlakozás előtt.
Az ULT Magyarország RT termelői köre 2032 termelővel megalakította a NYIDOTER KFT-t nyíregyházi központtal, ami akkor a magyarországi termesztés több mint 80 %-át jelentette.
A DOFER RT dohánytermelői a megosztottabb földrajzi elhelyezkedésük miatt négy termelői csoportot alakítottak. Létrejött a Dél-alföldi Dohánytermesztő Szövetkezet Kiskunfélegyháza, Közép-alföldi Dohánytermesztő Szövetkezet Kápolna, Szabolcsi Dohánytermesztő Szövetkezet Szakoly, valamint a Kunadacsi Dohánytermesztő Szövetkezet Kunadacs.
2005. nyarán az alföldi szövetkezetek egyesülésével a magyarországi dohánytermelői csoportok száma háromra csökkent. Jelenleg a Nyírségi Dohány Termelői Csoport KFT (Nyíregyháza), a Dél-alföldi Dohánytermesztő és Értékesítő Szövetkezet (Kiskunfélegyháza), valamint a Szabolcsi Dohánytermesztő és Értékesítő Szövetkezet (Szakoly) végzi a hazai dohányok termeltetését, termelésszervezését.
A termeltetői munka az éves szerződések előkészítésével kezdődik. A termelői csoportok a velük szerződéses kapcsolatban álló elsődleges feldolgozó, valamint azok vevőinek (különböző cigarettagyárak igényeit figyelembevéve alakítják ki termeltetés-politikájukat, és az annak megfelelő, ajánlott termesztés technológiájukat. Meghatározzák a termesztési évben termeszthető fajták körét. Kiválasztják a dohánytermesztésben felhasználható kemikália féleségek közül a szakma által elfogadott és felhasználásra javasolt készítményeket. A dohánytermesztési szerződés más mezőgazdasági termesztett kultúrák éves szerződésétől eltérően sokkal szélesebb körű abban a termesztéssel kapcsolatos minden információ, termelői és termeltetői kötelezettség megtalálható. A dohánytermesztési szerződések komplexitásukról és kidolgozottságukról mindig híresek voltak a magyar mezőgazdaságban.
A késő téli, kora tavaszi szerződéskötéseket követően megtörténik a vetőmag kiosztása és a palántanevelés indítása. Az elmúlt években a palántanevelés területén egy új technológia került bevezetésre, mely üzemeltetése nagy odafigyelést és agronómiai szaktanácsadást igényel a csoportok termeltető szakemberektől. A májusi ültetéseket szintén az agronómusok koordinálják, hiszen a hazai termelők közel 40 %-a nem rendelkezik saját palántanevelő felülettel, így azok éves dohánypalánta igényét más dohánytermelőknél neveltetik meg a termelői csoportok koordinálásában.
Az ültetvényekben is a szakmai irányítást és szaktanácsadást az agronómiai kollégák végzik a csoportok részéről. Figyelemmel kísérik a különböző állati kártevők megjelentését és elterjedését, valamint a növényi kórokozók megjelenését és a begyűjtött információk alapján szaktanácsadást biztosítanak a dohány növényvédelmére. Ellenőrzik az alkalmazott növényvédelmi technológiát, a felhasznált növényvédő szereket. A termesztési év végén a megtermelt szárított dohánylevél mintázásával ellenőrzik a növényvédő szer hatóanyag maradék tartalmát. Figyelemmel kísérik a növényápolási munkákat, valamint szaktanácsadást biztosítanak az alkalmazott agrotechnika minden elemére (talajmunkák, tetejezés, kacsgátlás, öntözés stb.).
A termesztési év folyamán minimum két alkalommal termelőnkénti termésbecslést végeznek a várható termés nagyságáról, minőségéről, mely információ birtokában tudják tájékoztatni a szerződött elsődleges feldolgozókat. Az első termésbecsléssel egyidőben indul a betakarítás és a szárítás. A leszárított dohányok válogatásánál az elsődleges feldolgozók igényeit az agronómusok közvetítik a termelők felé. A felvásárlást előkészítik, a napi felvásárolt mennyiségeket ütemezik és a felvásárlásnál képviselik a szerződött termelőket.
Összegzés:
A röviden felvázolt termeltetői munka jól tükrözi, hogy a magyarországi dohánytermesztésben a termelői csoportok agronómiai hálózatának agronómusai a termesztés, termelésszervezés minden lépésénél jelen vannak. A termesztési tevékenységet irányítják és ellenőrzik.
A magyarországi dohánytermesztésben alkalmazott termelésszervezési modell jelenleg a hazai mezőgazdaság területén még mindig egyedik legszervezettebb, így más ágazatok részére még ma is példaértékű lehet.
Summary:
The briefly outlined production-managing activities well reflect that agronomist of the agronomy network of producers’ groups are present at all stages of growing and organisation of growing activities in Hungarian tobacco production. They supervise and control all tobacco growing activities.
The productionmanaging model applied in Hungarian tobacco production currently is still the best-organised one in Hungarian agricultural section, so it can be a good example for other sections even nowadays.
Irodalomjegyzék:
Dr. Borsos János: A dohány gazdaságtana
Szaktudás Kiadó Ház Budapest (2002.)
Borsos János D.Sc.: A dohány termesztése és gazdaságkultúrája
Szaktudás Kiadó Ház RT Budapest (2002.)
