Magyar Dohányújság

 

A statisztikai jellemzők alapján a hazai dohánytermesztés a magyar agrárium legkisebb szántóföldi kultúrái közé tartozik. Területi kiterjedésének aránya alig fejezhető ki az összes szántóterület %-ában. Jelentőségét elsősorban a foglalkoztatásban és a jövedelemforrás tekintetében kell keresnünk, éppen azokban a gyenge adottságú térségekben, ahol a homokterületek hasznosítása gazdaságpolitikai kérdés. A nyírségi, kiskunsági és somogyi homokhátságokon a dohánytermesztés, mint szerkezetváltó elem a vidékfejlesztés kiemelt kultúrája lehet (Borsos, 2002).

A dohánytermelés az egyik leginkább munka és munkakultúra igényes tevékenység, amit általában gyenge termőadottságú földön folytatnak. A tevékenységet zömében olyan földrajzi szektorokban végzik, ahol fejletlen az ipar és hasonló munkaigényű növénytermesztési alternatíva nincs (Udovecz és mtsai., 2002).

Az ágazatban foglalkoztatott mintegy 15 000 termelő – az idénymunkán keresztül – a hátrányos helyzetű lakosság számára teremt jövedelmet, megélhetőségi lehetőséget. Ezért a termesztés fenntartása foglalkoztatási szempontból sem lehet számunkra közömbös.

 

A dohánytermesztéshez szükséges eszközök, termesztéstechnológiák, biológiai alapok rendelkezésre állnak, de továbbfejlesztésük folyamatos kutató-fejlesztő munkát igényel. A biológiai alapok fejlesztését szolgálja a nemesítés, amely arra törekszik, hogy a termesztők számára jó termőképességgel, termésbiztonsággal és minőséggel rendelkező fajtákat állítson elő.

 

Ezt a feladatot igyekszik megoldani az AGROTAB Nemesítő és Vetőmagtermeltető Kft., amely a nemesítési munkák mellett a termesztéséhez szükséges magas biológiai értékű vetőmagot is előállítja.

 

Magyarországon döntő részben hazai előállítású fajták vannak köztermesztésben, melyet a korábbi években és a napjainkban is folyó intenzív nemesítő munka tesz lehetővé.

A fajta-előállítás egy permanens folyamat, amely a rendelkezésre álló kutatási eszközök és feltételek mellett magas szintű szakmai felkészültséget és hosszú kutatómunkát igényel.

A folyamatos fajta-előállítást indokolja, hogy valamennyi, a termesztők és feldolgozók által kívánt tulajdonság optimális szinten nem építhető be egyetlen fajtába, bár a nemesítés törekszik erre. Így minden előállított fajta egy észszerű kompromisszum eredménye.

Mivel a dohánytermesztés során számos kórokozó és kártevő veszélyezteti a termést, melyek közül a vírusos betegségek a legfontosabbak, így a nemesítő munkát a kórokozó populáció változása is „kikényszeríti”.

Az idők során a termesztés körülményei is változnak, melyek nyilvánvalóan a fajtákkal szembeni követelményekre is kihatnak.

 

A dohánynemesítés során számos szempontot kell szem előtt tartani. Ennek megfelelően a nemesítési célkitűzések is sokrétűek, változatosak, melyek sorrendje és fontossága az idők folyamán változik, de természetesen állandó elemei is vannak (Nagy, 1998).

A dohánynemesítés folyamata – az alapanyag vizsgálatán, fenntartásán túlmenően lényegében három fő feladatra osztható:

A dohánytermesztők rendelkezésére álló mesterséges és természetes szárítású általunk nemesített, államilag minősített dohányfajtákat az 1. táblázat mutatja.

 

1. táblázat:

Államilag minősített mesterséges és természetes szárítású

hazai nemesítésű dohányfajták

Table 1: State registered hungarian flue-cured and air-cured tobacco varieties

Flue-cured varieties(1), Air-cured varieties(2) 



 

A fajtákra, fajtajelöltekre vonatkozó 2001-2005. évi termesztési eredményeket a 2-7. táblázatokban foglaltuk össze (a Pallagi H mivel teljesen eltérő típusú, nem szerepel a táblázatokban).

Anélkül, hogy az adatokat részletesen elemeznénk, a következőkre hívjuk fel a figyelmet:

● az egyes fajták egyes években igen eltérő eredményeket mutathatnak

● egyetlen év alapján soha sem ítéljünk egy fajtáról

● egy fajta megválasztásakor a saját tapasztalatok nélkülözhetetlenek

 

2. táblázat:

Mesterséges szárítású fajták szárazsúly adatainak alakulása,

 

*   Fajtajelölt(3)

** Csak tájékoztató adatok, erősen talajfoltos területen,zöldsúlyból átszámolva 6,15-ös normával(4)

Varieties(1), Yield (t/ha)(2), Variety candidate(3), Informative data on inhomogeneity soil, calculated from fresh yield divided by 6.15

 

3. táblázat :

Mesterséges szárítású fajták termelői minősége,

Debrecen-Pallag, 2001-2005

*   Fajtajelölt(3)

Varieties(1), Proportion of Bv+B1 grades %(2), Variety candidate(3)

 

 

 

4. táblázat:

Természetes szárítású fajták szárazsúly adatai,

Debrecen-Pallag, 2001-2005

*     Tájékoztató adat, talajfoltos területen(3)

**   Fajtajelölt(4)

*** Honosított fajta(5)

Varieties(1), Yield(t/ha)(2), Informative data on inhomogenity soil(3), Variety candidate(4), Acclimatized variety(5)

 

 

5. táblázat:

Természetes szárítású fajták termelői minősége,

Debrecen-Pallag, 2001-2005

*   Fajtajelölt(3)

** Honosított fajta(4)

Varieties(1), Proportion of A+B grades %(2), Variety candidate(3), Acclimatized variety(4)

 

 

6. táblázat:

Mesterséges szárítású dohányfajták

betegség-ellenállóságának összefoglalása

++++ nagyon jó(8), +++ jó(9), ++ közepes(10), + alacsony(11)

*   Fajtajelölt(12)

Varieties(1), Level of disease resistance (2), Potato virus Y(3), Tobacco mosaic virus(4), Black root rot(5), Brown spot(6), Blue mold(7), Very high(8), High(9), Medium(10), Low(11), Variety candidate(12)

 

 

7. táblázat:

Természetes szárítású dohányfajták

betegség-ellenállóságának összefoglalása

++++ nagyon jó(8), +++ jó(9), ++ közepes(10), + alacsony(11)

*     Fajtajelölt(12)

**   Nem tisztázott(13)

Varieties(1), Level of disease resistance (2), Potato virus Y(3), Tobacco mosaic virus(4), Black root rot(5), Brown spot(6), Blue mold(7), Very high(8), High(9), Medium(10), Low(11), Variety candidate(12), Not known yet(13)

 

Az utóbbi évek magyarországi fajtaösszetételben, a vetőmag kiadás és a beültetett terület alapján vizsgálva, vezető szerepe van a mesterséges szárítású dohányok fajtacsoportjában a Hevesi 9 fajtának. A jelenlegi területi aránya viszont nagy genetikai sebezhetőséget jelent, ezért indokolt lenne annak csökkentése.

A természetes szárítású fajtacsoportban fajtaváltás kezdődött az elmúlt években. Megindult a burgonya y vírussal szemben közepesen ellenálló Pallagi 1 és Pallagi 3 fajták leváltása a Pallagi 5 és Pallagi 7 fajtákkal. Ez a folyamat 2006-ban befejeződik és a két említett fajta közel fele-fele arányú termelése reményeink szerint megfelelőnek bizonyul a következő években is (8. táblázat).

 

8. táblázat:

A magyarországi dohánytermesztés fajtahasználata

a mesterséges és a természetes szárítású fajták

dohánytermő terület %-ában kifejezve,

2005

*   Fajtajelölt(4)

Flue-cured varieties (100%)(1), Air-cured varieties (100%)(2), Foreign varieties(3), Variety candidate(4)

 

Dohányfajtáink kedvező agronómiai tulajdonságaira a környező országokban is felfigyeltek, így azok megtalálhatóak az ottani köztermesztésben.

 

Fajtafenntartás és vetőmagtermesztés



A fajta előállítási munkák mellett fontos feladatunk a fajtafenntartás.



A fajtafenntartás a tömegkiválogatás módszerét alkalmazva, hímsteril és Fl fajtáknál(vonalaknál) keresztezéssel kombinálva

szabadföldi körülmények között, szántóföldön történik.



A fajtafenntartó nemesítésben folyamatosan érvényesülnek a klimatikus tényezők, illetve a kórokozó populációk hatása, így biztosítva van, hogy a hazai körülményeknek megfelelő növények maradjanak meg a fajtafenntartásban.



A habitusbeli, agronómiai, minőségi tényezők természetszerűleg az eredeti fajtának megfelelően érvényesülnek a szelekció során.

A fajtafenntartó nemesítésben a későbbiekben sem szabad a természetes szelekciós nyomásról lemondani, azt változatlanul és folyamatosan szabadföldi körülmények között kell végezni.



Más a helyzet a vetőmagtermesztéssel. Az érvényes vetőmagtörvény szigorú előírásokat tartalmaz (elővetemény, izolációs távolság, korlátozott vírusfertőzöttség, stb.), melyek teljesítése a kistermelés térhódításával egyre nehezebb lett. A felmerült problémák megoldása, valamint a vetőmagtermesztés színvonalának emelése érdekében mintegy másfél évtizeddel ezelőtt merült fel a vektorháló alatti termesztés gondolata. Ma a teljes vetőmag szükséglet kielégítéséhez a vetőmag előállítása vektorháló alatt történik.



A vektorháló alatti termesztés előnyei:



- megoldott az izolációs kérdés

- nagymértékben koncentrálható (akár egy helyre is) a vetőmagtermesztés

- intenzív termesztéstechnológia valósítható meg

- kiküszöbölhető a vetőmagtermő növények vírusos megbetegedése



A vektorháló alatti termesztés hátrányai:



- jelentősen emeli a vetőmag előállítás költségeit

- a mikroklíma megváltoztatása nagyobb odafigyelést, intenzívebb növényvédelmet igényel



A mintegy 2 évtizede indított „hímsteril” programunk eredménye, hogy a köztermesztésben szereplő fajtáink, fajtajelöltjeink hímsteril vonalak, vagy F1 hibridek. Ez biológiai védettséget jelent, csökkenti a „zsebből” való vetés lehetőségét, mely a minőség megóvása szempontjából igen jelentős. Ugyanakkor a vetőmagtermesztésnek ez a módja nagy szakértelmet, gyakorlatot és igen jelentős kézimunkát igényel. A munkavégzés során a szelekciók elvégzése mellett fontos a portokok begyűjtése, kezelése, a kézi erővel végzett virágonkénti megtermékenyítés, a koronatisztítás, a magtokok begyűjtése, kezelése és a vetőmag átvételre történő előkészítése.



A hatósági felügyeletet, s az ezzel járó feladatokat (ültetvényszemle, fémzárolás, stb.) az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet végzi, nagy gondot fordítva a vonatkozó rendeletek előírásainak betartására.



Hogyan tovább?



Mint ismeretes, az Európai Unióhoz való csatlakozással évi 12.355 t dohánykvóta lett engedélyezve Magyarország számára. Ennek biztonságos megtermeléséhez a biológiai alapok rendelkezésre állnak.



A dohánytermesztők ültetvényeik több mint 90%-ához vízkultúrás technológiával nevelik a palántát, melyhez pillirozott vetőmagot kell biztosítani.



További feladataink a biológiai alapok fejlesztésének területén:



- a nemesítési célkitűzések szerint az elvárásoknak megfelelő új –elsősorban mesterséges szárítású dohányfajták - előállítása

- a vetőmagtermesztés és feldolgozás technikai színvonalának továbbfejlesztése

- export tevékenységünk kiterjesztése a természetes szárítású dohányfajtákra és a vetőmag export volumenének bővítése



Természetesen a termesztőknek sem szabad megfeledkezni arról, hogy a fajták termőképességének kihasználásához a jó vetőmagon túlmenően elengedhetetlenül fontos:



- a gazdaság talajtípusához és körülményeihez megfelelő fajta kiválasztása

- a harmonikus tápanyag- és vízellátás

- a szakszerű növényápolás és növényvédelem

- a tetejezés és a kacsmentesítés gondos elvégzése

- az érési ütemnek megfelelő szakaszos törés

- a szárítási technológia gondos betartása



Irodalomjegyzék



Borsos J. (2002): A dohány termesztése és gazdaságkultúrája. Szaktudás Kiadó Ház Rt. Budapest. 31. p.

Kővári V. (1998): A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai. Magyar Dohányújság. 3-4. 22-28. p.

Nagy Gy. (1998): A hazai dohánytermesztés fajtaelőállítása. Magyar Dohányújság. 3-4. 29-41. p.

Udovecz G.-Béládi K.-Lukács A.-Somogyi Z. (2002): A magyar dohánytermesztés helyzete és várható versenyképessége az EU csatlakozás után. Magyar Dohányújság. 1-2. 24-34. p.

In our publication we overview our work in tobacco breeding and our varieties, which are the results of our breeding work.

It is a necessary issue of successful tobacco production to be available good quality tobacco seed, which is produced under controlled conditions in vector net.