Magyar Dohányújság

Dohány az Európai Unióban, Magyarországon

UNITAB-nak integrálnia kellene az érdekeket és hathatósan fellépnie a dohánytermesztés jövője érdekében. Küzdelemre van szükség a fennmaradásért, amelyet már oly sok éve folytat az ágazat.

Summary in english !

DOHÁNY AZ EURÓPAI UNIÓBAN, MAGYARORSZÁGON



Mislovics Anita

Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamara

Összefoglalás



A magyarországi dohánytermesztés, a maga szerény helyzetében nem jelent nagy befolyást Európa termelésére. Világviszonylatban jelentős túltermeléssel állunk szemben, amely számunkra igen kedvezőtlen. Mind az értékesítési árak, mind pedig az élőmunka magas költsége miatt hátrányban van a világpiacon kialakult versenyhelyzetben az ágazat.



Mi az, ami mégis ezen ágazat fennmaradását, létjogosultságát indokolja? Ma Magyarországon a dohánytermesztés döntő hányada az Észak-Alföldi régiót érinti leginkább. Az ország régiói közül ez az egyik legelmaradottabb térségeit foglalja magába. Így a vidék eltartóképességében, a vidéki foglalkoztatásban játszik döntő szerepet a dohánytermesztés. Lényeges, hogy az Európai Uniós és a nemzeti kiegészítő támogatásokkal képesek csak az itt élő, dohánytermesztéssel foglalkozó emberek a létüket fenntartani. Erről az egyszerűsített támogatási formáról 2007, de legkésőbb 2009-re át kell térnünk a CAP reform hazai bevezetésére, a szétválasztott támogatási rendszer alkalmazására. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon így is hozzájutnak-e ezen termelők a támogatáshoz?



A dohányzás általánossá válását társadalmi igényként kell kezelnünk, bár egészségkockázata nem lehet vitás. Nem fogadható el azonban a szélsőséges dohányzásellenzés, különösen úgy nem, ha az társadalmi feszültségeket ébreszt és olyan következtetésre juttat, hogy a dohánytermesztés miatt dohányoznak, holott ez pont fordítva igaz: Európában dohányoznak, tehát itt kell megtermelni a dohányt, mert ez pedig gazdasági érdekünk. Azzal, hogy a termelőktől a termeléshez szükséges feltételeket elvonják, azt fogják elérni, hogy az ágazat helyzetét tovább rontják. A kistermelők tönkremennek, a dohánytermesztés megszűnik, az ULT Magyarország Rt. kivonul a termelésből, az Észak-Alföldi térség felvásárló nélkül marad, ezáltal jelentős munkanélküliséget idézve elő. Nem termelünk dohányt, attól még a dohányosok, mint fogyasztók továbbra is megmaradnak. Miért termeltessünk dohányt Európán kívül, ha itt is megtermelhetjük!



Mi történik ekkor? Az ismeretlen termelési körülmények között előállított dohány bekerül a hazai piacra, megnő az árnyékkereskedelem szerepe. A dohány nagy élőmunka igényének és jó alkalmazkodó képességének köszönhetően számos ember mezőgazdaságilag gyengébb talajadottságú területeken történő foglalkoztatásának lehetősége megszűnik. Megnő a munkanélküliség, hiszen mással kiváltani nem tudják ezt a növénykultúrát. Erre vannak berendezkedve, nehéz a kilépés ebből az iparágból. A befektetett tőke nagy része elveszne, az új beruházáshoz pedig újabb forrás nem áll rendelkezésükre.



Végiggondolva az ágazat helyzetét azt láthatjuk, hogy megszüntetése, teljeskörű felszámolása munkanélküliséget, gyenge termőképességű régiók elnéptelenedését vonja maga után. Beláthatjuk azt is, hogy amíg a társadalomban él ez a káros szokás, addig ennek a kultúrának helye van Magyarországon, Európában.



Kulcsszavak: dohány, dohánytermesztés, Európai Unió, szabályozás.



I. Dohánytermesztés napjainkban



A magyar mezőgazdaság speciális kis ágazatának tekinthető a dohánytermesztés. Nemcsak Magyarországon, de Európában is igen nagy múltra tekint vissza (BORSOS, 2002). Helyzetét, termeltetését számos tényező befolyásolta, nehezítette. Napjainkban az ágazat helyzete, léte került veszélybe mind hazánkban, mind pedig az Európai Unióban. A magyarországi és az Európai Uniós sajátosságok rövid elemzése után (1. táblázat) azokat a tényezőket elemzem, amelyek hatással vannak a kialakult körülményekre.

1. táblázat:

Magyarország és az Európai Unió dohánytermesztése

Forrás: Saját gyűjtésből 2006.

Table 1: Tobacco production in Hungary and in the EU

Title(1), Hungary(2), European Union(3), Tobacco production(4), Number of growers, growing area(5), Number of farms(6), Yield(7), Tobacco export, import(8), Cultivar(9)





II. Európai Unió döntéseinek elemzése, szabályozásai



Az Európai Unió 1996( x )óta jelentős lépéseket tesz a dohány termesztésének visszaszorítására. Ennek egyik eszköze a támogatások részleges illetve teljes körű elvonása.

( x )  1996: Az Európai Bizottság felveti a dohánytermesztés támogatásának elhagyását, fokozatos megszüntetését. Végeredmény: elutasítja ezen ötletét és két új politika bevezetését teszi lehetővé (visszavásárlási rendszer, ár által módosított változó prémiumrész bevezetése).

2001: Az Európai Bizottság Göteborgi Csúcsértekezlete „Fenntartható Európa egy jobb Világért: Az EU Stratégiája a Fenntartható Fejlődésért” politikai nyilatkozat meghirdetése. Ez magában foglalta a dohányszabályozási rendszer oly mértékű megváltoztatását, amely a dohánytámogatások fokozatos megszűnését teszi lehetővé.

Ezt jól tükrözi a 2004. évben hozott reform, amely értelmében: 



- 2004-2009-ig a dohánytermesztő tagállamok kormányai a támogatások részleges szétválasztásának rendszerét választhatják, a közvetlen támogatások 60%-os megtartása mellett. 

- 2010-től a támogatásokat teljesen szét kell választani: 50% az EU II. pillérébe kerül, 50% pedig egységes termelői támogatási rendszer keretében kerül a termelőhöz, függetlenül, hogy termel-e dohányt.



A közelmúltban két nagy csapás érte Európában a dohánytermesztést – szögezte le az UNITAB ( xx ) kongresszus:



1. WTO részéről – diszkriminálja a termeléstámogatást,

2. az egészségvédők – pedig kétségbe vonják a termesztés támogatását morális okok miatt.



A WTO megfogalmazása szerint az EU agrárpolitikája a versenytorzulást hordozza magában, ez ellen szükség van egy új európai árpolitika kialakítására. Európának egységesen kell fellépnie a WTO ellen, hiszen a világkereskedelemben megjelenő intézkedések rejtett szándékot tartalmaznak a globalizáció haszonélvezői részéről (BORSOS, 2004).



Az egészségügyi világszervezet ( xx ) részéről az a követelés jut érvényre, hogy ízjavító anyagokat ne tartalmazzanak a dohánytermékek. A dohányzás elleni tiltakozás, fellépés sikerét mutatja, hogy már az Európai Alkotmány is utal a dohány egészségkockázati szerepére. A totális betiltás felé halad a világ. Az állami ( xx ) képviselet is mind a dohányellenességet támogatja.

( xx ) 2002: WTO Dohai Egyezményében rögzítésre került, hogy a mezőgazdasági támogatásokat felveszik a kereskedelmi tárgyalások témái közé és csökkentik a „kereskedelmet torzító” támogatások. „Szétválasztás” elv: a termelői jövedelemtámogatást egyszerűsített termelői támogatás formájában adják a termelők által a referencia időszakban 2000-2002 között megkapott teljes támogatás alapján, amelyhez különböző levonásokat fognak alkalmazni („moduláció”).

2003: Miniszterek Tanácsa elfogadta a 2002-es javaslatokat, kiegészítve a „részleges szétválasztás” elképzelésével. 2003. szeptemberében újabb javaslat a dohány ára és a dohánytámogatások kötelező teljes szétválasztására, ezáltal szüntetve meg a dohánytermesztést.

Az UNITAB vezetésével jeles küzdelem folyik az európai dohánytermesztők helyzetének stabilizálásáért.

További kedvezőtlen tényezőként említhetjük, hogy az Egészségügyi Világszervezet szerint a malária után a dohányzás a legnagyobb egészségkárosító.

Kivéve Svájc, amely kialakította a maga sajátos rendszerét.

Összegzés



A dohánytermesztés jövője érdekében dinamikus fellépésre van szükség a brüsszeli adminisztrációval szemben .

A profilváltás lehetősége helyett a minőségváltást kell előmozdítani és erre fordítani a kutatási forrásokat.

A termelők szervezeteit meg kell erősíteni. Összehangolt fellépéssel tudunk csak eredményeket elérni. Ezen termelői közösségek az elvárások közvetítői és szakértői képviseletét kell, hogy ellássák.



Együttes fellépés, szolidaritás hozhat csak eredményt. Együttműködésre kell törekedni a feldolgozókkal (a piac útkeresésében ők is motiváltak). Az európai agrártermelés „védjegye” a minőség és a biztonság kell, hogy legyen.



A jövőben nagy szerep jut a műszaki fejlesztésnek, a különböző piaci lehetőségek feltárásának, az együttes fellépésnek és a felvásárlási árak arányos jövedelemelosztó szerepének a fermentálók és termelők között. A munka- és eszközarányos nyereség érvényesítésére kell törekedni.

Olyan megoldásokra van szükség, amelyek eredményre vezetnek. Pl.: Svájc az európai árpolitikától függetlenül kialakította a maga rendszerét. Ennek értelmében a jövedéki adóból képeznek alapot a termeltetés támogatásához.



Európában új piacszervezést kell létrehozni, célja a megfelelő haszon elérése és a foglalkoztatás fenntartása. A közvetlen támogatási forrást kell megragadni és a fejlesztésekre fordítani. A vidék gazdasági szerepének stabilizálására kell törekedni.

Új forrásokat kell megszerezni: piac, minőség, költség, ár és jövedelem összefüggésében. A strukturális alapot pedig „dekriminalizálni” kellene. A második pillérbe történő visszacsatolás feloldását kell megvalósítani a dohánytermesztés költséges volta miatt.



Támogatási erőegyensúlyt kell elérni szerződéses keretek között az Európai Uniós adminisztrációval. Piaci orientáltság megteremtése az 50%-os visszacsatolás esetén is, az árból kell visszafordítani a vidékfejlesztésre. Új szabályozást kell kialakítani ma a fermentálókkal a szétválasztott támogatásra. Új együttműködés a termelők, fermentálók, gyártók valamint az érdekvédelmi szervezetek között.



UNITAB-nak integrálnia kellene az érdekeket és hathatósan fellépnie a dohánytermesztés jövője érdekében. Küzdelemre van szükség a fennmaradásért, amelyet már oly sok éve folytat az ágazat.



Irodalomjegyzék



Borsos J. (2002): A dohány termesztése és gazdaságkultúrája. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 11-36.

Borsos J. (2002): A dohány gazdaságtana. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 9-103.

Borsos J. (2004): A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének tájékoztatója. Magyar Dohányújság, 2004/3-4. 20.

Borsos J. (2004): Európa és a dohány. Magyar Dohányújság, 2004/3-4. 10-19.



Internet:

http://www.new.madosz.hu





TOBACCO IN THE EUROPEAN UNION AND IN HUNGARY



Summary



Hungarian tobacco production with its modest size does not have a significant influence on the European production. There is a significant overproduction worldwide, which is severely disadvantageous for Hungary. Due to the market prices and the high labour costs, the industry has a disadvantage in the competition on the world market.What is the reason that still verifies the survival of this industry? Today, most of the tobacco production in Hungary is concentrated in the Northern Great Plain region. This is region is one of the most underdeveloped areas of the country. Consequently, tobacco production has a determining role in rural employment. It is important to note, that the tobacco growers can sustain themselves only by using the EU and the supplementary national subsidies. We should change from this simple support method to the separated system of support by introducing the CAP reform by 2007 or 2009 the latest. The question arises: Will these growers receive a subsidy also in this new system?



The spreading of smoking should be considered as a social demand, though it undoubtedly represents a health risk. However, the extreme opposition to smoking cannot be accepted, especially not, if it evokes social strains and concludes that people smoke because of tobacco production, when the truth is the opposite: people smoke in Europe, therefore, tobacco should be grown here, since it is our economic interest. If the growers are deprived of the conditions necessary for growing, the situation of the industry will be rendered further. The small producers will fail, tobacco production will cease and the ULT Magyarország Co. will withdraw from the market leaving the Northern Great Plain region without a buyer resulting in a significant unemployment rate. Even if we do not produce tobacco, the smokers will remain as consumers. Then why should we get the tobacco grown outside of Europe, if we can also grow it here?



What happens then? The tobacco grown under unknown conditions will enter the domestic market and the role of shadow commerce will increase. In the areas with weaker soils, many people formerly employed due to the high labour demand and good adaptation ability of tobacco will lose their job. Unemployment will increase, since this crop cannot be replaced with another one. The people have the equipment for this crop, it is hard to change from this industry. Most of the invested capital would be lost and they do not have other sources for a new investment.

Considering the situation of the industry, it can be concluded that its total elimination would result in unemployment and the depopulation of the regions with low soil fertility. It can also be admitted that until this