Magyar Dohányújság

Geszteréd bemutatása

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Hajdú-Bihar megye határa közelében terül el. Területe: 6026 kat. hold.

Ebből szántó 5096, kert 8, rét 341, szőlő 52, legelő 151, erdő 139, nádas 22 és terméketlen terület 216 kat. hold. Lélekszáma: 2153 (férfi 1065, nő 1088) fő, mind magyarnyelvű.

Vallásra 1006 római katolikus, 678 görög katolikus, 361 református, 66 evangélikus, 42 izraelita.

Geszteréd története

Geszteréd 1100 éves község, magyar lakossága akkor regisztrálódott.



Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Hajdú-Bihar megye határa közelében terül el.

A község földrajzi adottságai meglehetősen mostohák, területének nagyobb részét futóhomok borítja, de bőven találunk mocsaras, vizenyős területeket is.



Történelem előtti időszaka az újkőkorra vezethető vissza. (Csallány Dezső ásatásai a megyében először itt voltak.) Kora bronzkori leleteket is találtak a Tomoryban, a mai Kossuth utca területén a katolikus templomig szarmata település létezett. Több pénzérmét, sírleletet találtak már itt. Hadrianus korabeli pénzérmék jelzik, hogy kb. ekkor telepedtek le itt a szarmaták. A honfoglalást megelőző időszakban nagy valószínűség szerint ők laktak ezen a területen, a dákokkal és a rómaiakkal vívtak harcokat. Sok római kori pénzérmét is találtak.



A honfoglalás kori leletek közül legjelentősebb az aranyszerelékes szabja több más lelettel, melyet 1927-ben találtak meg a mai Nyíri tanyán. Ezáltal a község neve az egész Földön ismertté vált a régészeti irodalom ismerői körében.



A község elnevezésén nagy vita van. Legelőször a papi tizedlajstromba „Kestred” néven említik. Majd később az 1333-asban „Kestered” néven szerepel. A „József által elrendelt” katonai felmérés, a Josephinishe Anfuahme „Geszte-Rét”-ként szerepelteti. Az 1738-as község pecsétjén ugyancsak Geszterét szerepel feliratként.



A község említése 1237-ben történik a Váradi Regisrumban.



Többet tudunk meg a Kállai család levéltárából. Kiderül, hogy a Kállaiak és a geszterédi családok állandó háborúskodásban voltak . Biri Tamás konfliktusba keveredett Geszterédi Lászlóval és a kiskirályok korában perre mentek. Ennek az lett a vége, hogy Biri Tamás 12 jobbágya elhajtása miatt bosszút állt és még a templomot is felégette. Elvitt egy csomó jobbágyot házastól együtt. A házak fából építettek lehettek, amit könnyedén el tudtak vinni szekérrel. A geszterédiek továbbra is perben álltak egy „Kerekjez” nevű földrész miatt.



Geszterédi László, mint alispán , hatalmaskodása során megtámadta egyszer a kállói vásárt és ott több embert megsebesített, egyet meg is ölt, kirabolta a vásárt ezért Nagy Lajos jószág és fővesztésre ítélte, elkobozta tőle a birtokot . Azt már nem tudjuk meg, hogy kivégezték-e vagy sem.



Ezután a birtokot a Czudar családnak adományozták 1388-ban az Aba nemzetség leveréséért. A birtok egészen az 1450-es évek végéig az ónodi Czudarok birtokában volt, amikor is a Czudarok összeesküdtek Mátyás ellen (ez volt a humanisták összeesküvése) és új birtokosa lett a területnek, a Palágyi család. Palágyi Jánosnak adományozták, aki főajtónálló mester volt Mátyásnál.



Az 1574-es dicialis összeírás szerint a falu elpusztult, néptelen. Lakosai a török elől menekültek el.



Egy Zsigmond –kori oklevél is említi a községet az 1400-as évekből, pontosan 1427-ben, „pogánysír”-ként. Az 1514-es évek irataiban is szerepel a község. Máté pap vezetésével keresztesek jártak a vidéken és közéjük keveredett egy nemesember, Nagy Antal, aki Micskén fosztogatni kezdte a parókiát. A geszterédiek meggyanúsították és tette be is igazolódott a holmik megtalálása után.



1552-ben, 58-ban a község neve még szerepel egy panaszos oklevélben, ahol Balkányi, Gerényi és Bei jobbágyok panaszkodnak a vármegyéhez, hogy az aradi, várdai, tokaji katonák Kállóból kijövet kertjeiket feldúlják, lányaikat, asszonyaikat bántalmazzák, ők magukat megverik, jószágaikat elhordják. Ezek a végvári katonák nem kaptak zsoldot és fosztogatni kezdtek.



Az 1600-as években a Calnonica Visitatioban található, hogy a Bocskai felkelés idején, a templom romjait, a kállói vár bástyáinak javítására hordták el. Egyetlen kő maradt meg belőle, egy oszlop záró körmei-palmettás mintásak.



Geszteréd a tatár pusztítás után még 1720-ban is pusztaként szerepel, és csak az 1700-as évek közepén települ újjá, de már nem a korábbi helyén.



A Rákóczi szabadságharc után Vaji birtok volt. Vaji Ádámtól veszik el a birtokot és adják a Kállaiaknak és a Károlyi családnak (Károlyi gróf Szatmári békében nyújtott teljesítményéért) és egy erdélyi katonatisztnek, Vinklersteini Vinklernek. Vinkler János a Szabolcs megyei nemesek egyik alvezére volt Vaji tábornok mellett. Napóleon ellen lépnek fel Győrnél 1809-ben. Ő alapította a római katolikus templomot.



Ezután a községben nagyon sok bérlő telepedik le, a főurak földjeiket kiadják bérlőknek. A Goldsteini és Csillag családok bérlik a grófi , földesúri földeket és nagyon sok dohányos és taxális nemesember érkezik Geszterédre. Már egy 1804-es anyakönyvben szerepel egy bizonyos Szabó István nobilis, aki fia még esküvőjén így szerepel, de öt évvel később már mint uradalmi cseléd, vagyis időközben tönkrement. Hiába van meg a nemesi levele, a szabadságharc utáni átrendeződésben elszegényednek.



Egy 1800-as térképen Geszteréd „Hanzel szigete”-ként szerepel. A községet víz vette körül, csak télen lehetett száraz lábbal megközelíteni. az 1800-as években a református anyakönyvekben az áll, hogy kilenc halászmester volt a faluban. Ez azért sok, mert 1-1 beosztása alatt 30-40 ember dolgozott. mindez arra mutat, hogy a halászatnak nagy jelentősége volt az életükben. Halásztak, vadásztak, madarásztak, jeget vágtak. Előkerült egy múlszázadbeli jégcsákány is amivel vágták a jeget.



Az első világháborút megelőző és kévető időben nagyon sokan kimentek Amerikába. Ettől az időtől kezdve az emberek egyre több földet kezdtek venni. Addig kb. az 1920-as évekig jóformán senkinek nem volt földje.



Geszteréd az 1930-as kisközség a nagykállói járásban. Hozzátartozik: Fényestag, Füzesrét-tanya, Gencsytag, Gyűrűshegy, Kálmánchelyi-tanya, kistag, Nyíritag, reviczkytag, Szállásföld, Szondy-tanya, Szőlőkehegy, Újtanya, Vitézitelek.



Területe: 6026 kat. hold. Ebből szántó 5096, kert 8, rét 341, szőlő 52, legelő 151, erdő 139, nádas 22 és terméketlen terület 216 kat. hold. Lélekszáma: 2153 (férfi 1065, nő 1088) fő, mind magyarnyelvű. Vallásra 1006 római katolikus, 678 görög katolikus, 361 református, 66 evangélikus, 42 izraelita. Lakóházainak száma: 323. Római katolikus temploma 1811-ben épült, református temploma 1805-ben. Tanügyét egy római katolikus és egy református elemi népiskola látja el Főként őstermelőlakói lakják akik jobbára törpe- és kisbirtokosok. ..............

Geszteréd Község weblapja.