Kunadacs bemutatása
2006.02.01. 7:59:37
Kunadacs területe 8997 ha, ebből 1620 ha természetvédelmi terület, melyben Európában ritkán előforduló növény- és állatfajok találhatók. 1960. Villamosítás.1961. A község belterületének kitűzése.1962 Az első telekkiosztás, az első engedélyre történő építkezés. 1970-től belterületi szilárdburkolatú utak, járdák építése.1982. Vízmű létesítése.1984. Vezetékes gázellátás.1988. Crossbaros telefon.1994-től kábeltelevíziós rendszer létesítése.1962-1999-ig épül még a felsoroltakon kívül: 450 lakóház, egészségház, orvosi rendelő, iskola, óvoda, tornacsarnok, művelődési ház.1999. a közösség lakóinak száma 1999. május 30. 1784 fő.
Kunadacs bemutatása:
Községünk a Kiskunságban fekszik, így sorsa is azonos volt a kun települések sorsával. Története az Árpádházi királyok idejére nyúlik vissza. A legelső írásos dokumentum 1302-ből való, mely oklevél két templom romjait említi Peszéren. Peszér puszta a jelenlegi testvérközség, Kunpeszér egykori neve. Adacs és Peszér helyzete azonos volt, mi több, egy ideig közös községként szerepelt a nyilvántartásokban.
Mivel az említett két templom közül az egyik Adacson, a másik Peszéren még ma is megtalálható. Az itt élők a templom elpusztítását a törököknek tulajdonítják, de az 1302-es oklevél is romként említi meg, tehát a templomokat vagy a tatárok, vagy a vezérük megölése miatt kivonuló kunok rombolhatták le.Az egykori templomok létezését bizonyítja Balla Antal Pestvármegye tiszti mérnöke 1793-ban, a török elvonulása után 107 évvel kiállított, még ma is a legpontosabb helyrajzi térképe, mely Pesttől Szegedig 35 helyett jelöl, ahol régi községek maradványai, templomromjai találhatók. Köztük van Adacs és Peszér is.
A legközvetlenebb bizonyíték a helybe található nagy terméskövek, melyet éppen a Templomhátnak nevezett, partosabb helyen lehet még ma is találni. A termelőszövetkezet egykori építkezései alkalmával igen erős épületalapokat találtak, melyet a munkások alig bírtak szétcsákányolni. Néhány darabot be is építettek a tsz gazdasági épületébe. Ezen építkezések közben számos cserépdarabot, épségben lévő edényt, emberi csontokat, koponyákat is találtak.
IV. Béla király befogadott 40.000, a tatárok elől menekülő kun családot. Szolgálataikat a tatárok elleni védekezésbe akarta felhasználni. Vezérük megölése után éppen ezen a vidéken haladtak át a pusztítva kivonuló kunok. Béla később visszafogadta őket. Hornyik János a Kecskemét város története c. könyvében a következőket írja:
„A kuntelepből új megye alakíttatott, mely Kecske-megye nevet nyert, székhelye Kecskemét lett.
1279-ben a kuntelepek garázdaságának fékezése végett kiküldött szent széki Filep, fermói püspök közbevetésére, s a kun törzsfőnökök közbejöttével a Kunok általában keresztény hit fölvételére köteleztettek, a mai Nagy- és Kiskun kerületekben állandó területekre szorították, a megyeispánok hátósága alól kivétetvén, a Nádor külön bírósága alá helyeztettek.”
Kötelezték őket a házépítésre, ruházatuk megváltoztatására, keresztény szokások felvételére. Ennek ellenére csak hosszú idő elteltével sikerült őseinket a törvények megtartására kötelezni.
Pest Megye Történetének Okleveles Emlékei c. gyűjtemény: A besenyők a megye területén fejezetben esik szó Adacsról:
„A megye területén található helynevek közül azokat vettük besenyő eredetűnek, amelyek Péter Ítélőmester 1355. november 30-i végrendeletében előfordulnak” -itt a helységnevek felsorolása következik, majd így folytatódik: „Ezt a sorozatot kiegészíti azok jegyzéke, akik 1453-ban tiltakoznak
az ellen, hogy a király a szálláskori Besnyőt Ócsánál bárkinek is eladományozza. Ezek a Besenyeiek, Csécsiek, Inárcsiak, Hügyiek, Nyáriak, Ócsaiak, Pándiak. Ezen családok kezén találjuk a következő birtokokat: Abony (1238 előtt a szolnoki vár tartozéka), Acsa, Adacs Tatárszentgyörgy alatt (van Hevesben is, Gyöngyösnél).” – itt tovább folytatódik a felsorolás.................
