Balotaszállás: Község A Puszták Helyén
A Duna-Tisza közén már az újkőkor végén megjelent az ember. Ezt a földmunkák, illetve az ásatások során felszínre került csiszolatlan és csiszolt kőeszközök bizonyítják.
A történelem előtti idők népei után szarmaták, avarok otthonává lettek a vadvizektől kiemelkedő erdős ligetek, füves homokhátak. A honfoglalás során ezt a vidéket is benépesítették őseink.
A mai Zsana-Pusztamérges-Öttömös-Felsőbalota által közrezárt területen Botond vezér telepedett le népével, majd innen vezette hadjáratait Bizánc ellen. Ezt az itt talált bizánci fémpénzek, fazekasedények és aranydísztárgyak bizonyítják.
Miért tartották ezt a területet letelepedésre alkalmasnak a különböző korok népei? Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy itt összefüggő mocsaras vidék volt, ami a település természetes védelmét biztosította.
A honfoglalás kori falut a tatárjárás pusztította el, a vidék teljesen lakatlanná vált. A kiirtott, elmenekült magyarság helyére IV. Béla király félnomád, pogány kunokat telepített, és oklevelének tanúsága szerint az – Baltha kun kapitány birtoka lett. A félnomád, pogány kunok csak nehezen tudtak a keresztény, földművelő magyarság életviszonyaihoz alkalmazkodni. A kun szállások, illetve a kun szállások és a magyar városok között állandóak voltak a határviták.
1493. február 1-jén a kun szállások határainak és tulajdonjogainak tisztázására kiadott, Majsán kelt királyi oklevélben jelentkezik először Baltha-szállása neve. A határjárás adataiból biztosra vehetjük, hogy Baltha-szállása községünk határában volt.
Számos hűbérúr birtokolta ezt a területet. Hunyadi birtok volt, majd 1464-ben Mátyás király Pongrácz Jánosnak adományozza. 1476-tól fiáé, Pongrácz Mátyásé. Ő örökösök nélkül halt meg, így a birtok visszaszáll a királyra, II. Ulászlóra. 1519-ben Török Endre kapja meg, majd 1550-től török kézre kerül.
1566-ban II. Szulejmán csapatai felperzselik a falut, a lakosság elpusztul, elmenekül, a terület pusztává válik. A török uralom alatt a magyarság létalapjává a rideg pásztorkodás vált.
Az alföldi városok hatalmasra nőtt jószágállományukat a néptelenné vált pusztákon legeltették. 1640-ben a halasiak és a szegediek közt per is támadt; Balota-puszat jogán a két város sokáig pereskedett.
1673-ban Balota és Füzes pusztákat a paui Hamar István örökölte, aki 1699-ben mindkét pusztát az azokon addig is legeltető Halas városnak adta el.
1699-ben a pusztákat összeíró hivatalos bizottság többek között a balotai templom helyét is kereste, de már épületet nem talált.
Balota, Füzes, Göbölyjárás, Alsószállás puszták a XIX. század közepén népesültek be, vált jellegzetes tanyás településsé.
A község jelenlegi területén 1877-ig egyáltalán nem volt tanítás. A nyilvános iskolahálózat kiépítése 1894-ben kezdődött. Ekkor nyitották meg az iskolát Felsőbalotán. Füzesen a millennium évétől tanítottak. Felsőgöbölyjáráson 1913-ban. Alsóbalotán az 1920-as években. Alsógöbölyjáráson 1939-ben nyitottak iskolát.
A terület lakóinak nagy része betelepülő, kik a XIX. század második felétől-főleg Csongrád megye különböző területeiről települtek át.
E puszták területén vált önálló községgé Balotaszállás 1952. január 1-jén. A község helyét, kialakulását a vasútvonal és az állomás helye meghatározta.
Lakosság száma a század első felében folyamatosan növekedett, az 50-es évektől pedig fokozatosan csökkent. Községgé válása idején a lakosság száma 3603 fő volt, ma 1711 fő, melynek 48 %-a mai is külterületen tanyán él.
A község lakossága ma is zömmel a mezőgazdasághoz, valamilyen tevékenységéhez kötődik, és biztosítja megélhetését.
Az 1948-1967 közötti időszakban tsz-ek alakultak, egyesültek és váltak szét, a község lakosságának 85 %-át tömörítve. A létrejött két nagy tsz közül az Aranyhomok a ’70-es években már pecsenyebárányokat exportált Olaszországba, de őszi árpa, burgonyatermesztése is jelentőssé vált. 1990-ben a Kossuth Tsz Vagyonkezelő Szövetkezetté alakult, az Aranyhomok jogutód nélkül megszűnt. A Kiskunhalasi ÁG balotaszállási részlege 1989-ig működött a településen, főleg a borászat területén.
Balotaszállás Község Bács-Kiskun megye délkeleti részén, a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Bácskai Löszhatár találkozási vonalánál helyezkedik el. Északról Kiskunhalas és Zsana, nyugatról Kunfehértó, délről Kisszállás határolja. Keleti határai a Csongrád megyei Öttömös, illetve Pusztamérges. A község területén találkozik a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Bácskai Lösztábla
