Magyar Dohányújság

A dohánytermesztés európai Chartája

A dohánytermesztés európai Chartája / tervezet /

2006.10.25.

 



Az Európai Unió, a világ legnagyobb nyersdohány-importőrje, fogyasztási szükségletének mindössze 30%-át termeli meg. Ez az európai szinten marginális agrártevékenység azonban alapvető fontosságú számos régió – Umbriától a Kárpát-medencéig, Périgord-tól Trákiáig, Estremadurától Rajna-Pfalzig – gazdasági és szociális egyensúlyának fenntartásához. A dohányt ugyanis több mint 100 000, többségében kis és középes méretű, polikultúrájú családi gazdaság termeszti, amelyek nagy számú (csaknem 400 000 fő) idénymunkást alkalmaznak. A dohánynövény egyik jellemzője a nagy emberi munkaerő-igénye: 1 000-2 000 munkaóra/hektár, fajtától függően, míg a gabona csupán mintegy tíz munkaórát igényel hektáronként.



Az Európai Unió, Közös Agrárpolitikája reformjának keretében mélyrehatóan átalakította e termelés rendtartását: 2010-től … vagy 2013-tól (?), ebben az ágazatban a támogatás elválasztása a termeléstől (découplage) szisztematikusan megvalósul. Ennek következtében az Európai Bizottság kivonul egy olyan termelés irányitásából, amelyet csaknem 40 évig szigoruan ellenôrzött. Egyidejűleg a vidékfejlesztés és annak környezeti és szociális aspektusai egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az Európai Unió agrárfejlesztési terveiben.



Az európai dohánytermesztők tehát felismerték, hogy jövőjük elsősorban az alkalmazkodási képességeiktől függ, valamint attól, hogyan tudnak megfelelni vevőik, fogyasztóik, a nemzeti és európai szabályozó hatóságok, és általában a társadalom elvárásainak..



Az európai dohánytermesztők haladni akarnak a korral, a szakma jó gyakorlatát kívánják elterjeszteni, odafigyelnek környezetük problémáira, ezért a fenntartható fejlődésű és magas minőségű dohánytermesztés érdekében egy európai charta aláírását határozták el; ez a Charta az európai dohánytermesztők számára öt alapvető célkitűzés teljesítésének kötelezettségét írja elő:



1. Gazdaságilag kiegyensúlyozott feltételek közötti termelés;



2. A vevők elvárásainak megfelelő minőségű termék előállítása;



3. A dolgozók, különösen az idénymunkások munkakörülményeire való odafigyelés;



4. A végtermék fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi előírások betartása már a termelés stádiumában;



5. A környezet megóvása.



Az európai dohánytermesztők, szakmai szervezeteiken keresztül, kötelezettséget vállalnak ezen Charta tiszteletben tartására és szellemének általánossá tételére.



Aláírók



Németország: Bundesverband Deutscher Tabakpflanzer e.V  Belgium: Fédération Nationale des Planteurs de Tabac  Spanyolország: Federacion Nacional de Cultivadores de Tabaco  Franciaország: Fédération Nationale des Producteurs de Tabac  Görögország: Confédération Panhellénique des Unions de Coopératives Agricoles  Magyarország: Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége  Olaszország: Unione Italiana del Tabacco  Lengyelország: Polski Zwiazek Plantatorow Tytoniu ; Krajowego Zwiakku Plantatorow Tytoniu Portugália: Associac?o dos Produtores de Tabaco  Szlovákia: Odbytove Druzstvo Pestovatel’ov Tabaku  Svájc: Swiss Tabac  Európai Unió: UNITAB



A Charta 5 kötelezettségvállalásának részletezése:



Tekintettel az Európában létező körülmények különbözőségére, az 5 kötelezettségvállalás a lehetőségek és a helyi feltételek szerint értelmezendő:



1. Gazdaságilag kiegyensúlyozott feltételek közötti termelés

 Ügyelni arra, hogy a dohánytermesztő olyan jövedelemmel bírjon, amely lehetővé teszi számára a következők fedezését:

 a növénytermesztés, a betakarítás és a dohányszárítás költségei;

 az idénymunkások javadalmazása;

 a tárolás és a szállítás költségei;

 elfogadható jövedelem a maga és családja számára;

 Számításba véve ezen jövedelem hatását a helyi gazdaság egyensúlyára.



2. A vevők elvárásainak megfelelő minőségű termék előállítása

 Minden olyan eszköz létrehozása, amely szükséges a termék nyomon követéséhez a fajták termelésbe állításától, a termesztési technológia alkalmazásán át, a szárítási mód használatáig;

 Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok követelményeivel összeegyeztethető, részvétel a dohánytermesztési tanúsítvány eljárásában;

 Kötelezettségvállalás a leszállított dohánytételek minőségi egyneműségére, ezen tételek előírt nedvességtartalmának biztosítására és mindenfajta idegen anyag eltávolítására;

 Az egyes országokban érvényes általános mezőgazdasági jó gyakorlatokhoz való igazodás;

 A legnagyobb őszinteséggel megfelelni az egyes dohánygyárak speciális rendelési feltételeinek.



3. A dolgozók munkakörülményeire való odafigyelés

 A nemzeti munkaügyi szabályzatok betartása az ültetéshez, betakarításhoz és a dohányválogatáshoz felvett idénymunkások alkalmazása során;

 Különösen a fiatalok alkalmazásában érvényes törvényes korhatár betartása, a gyermekmunka elkerülése;

 Az idénymunkások számára - például a növényvédő szerek használatának feltételeit illető - képzés és munkavédelem megfelelő biztosítása;

 Az idénymunkások számára elfogadható szállás és étkezés biztosítása.



4. Az egészségügyi előírások betartása

 A szabályzat által engedélyezett maradványanyagok maximális küszöbe vagy az azon aluli érték betartásának vállalása, amennyiben a növény-egészségügyi hatóságok vagy a vevők ajánlásai szigorúbb értékeket tartalmaznak;

 Ügyelni a szárítás jó gyakorlatainak tiszteletben tartására, különösképpen a flue-cured dohányok esetében, amelyek befolyásolhatják a nitrozamin-tartalmat.



5. A környezet megóvása

 Megbizonyosodni arról, hogy a dohánytermesztéshez használt vetőmagok elismert és beazonosítható fajtákból származnak, és nem tartalmaznak genetikailag módosított szervezeteket (GMO);

 Aktívan részt venni fajtanemesítési kutatásokban és kísérletekben az egyes betegségekkel szemben ellenálló fajták kifejlesztésének érdekében (mint ahogy ez már megvalósult a peronoszpóra és a lisztharmat esetében);

 Kötelezettséget vállalni a betegségek és kártevők elleni integrált harc erősítésében, többek között a kártevőket pusztító rovarok védelmével (insectes auxiliaires);

 Szigorú feltételrendszer szerint használni az intransokat (műtrágyák, talajjavítók, növényvédők stb.) azok mennyiségének korlátozása érdekében, és tiszteletben tartani a dohánynövény specifikus szükségleteit számításba vevő növényvédő szerek európai honosításait;

 Az öntözéshez használt vízforrások védelme, csak a szükséges vízmennyiség használata;

 Talajelemzés alkalmazása az öntözés és a műtrágya-felhasználás korlátozása érdekében;

 A talajerózió csökkenését lehetővé tevő technológiák elterjedésének elősegítése;

 Az erdőirtás minden formájának megtagadása;

 A dohányszárításban energiatakarékossági politika önkéntes követése, adott esetben a megújuló energiák felhasználásával;

 Előnybe részesíteni az újrahasznosított anyagok alkalmazását, különös figyelmet fordítani a hulladékgazdálkodásra, például a magúsztató medencék és fürdők esetében.