A MADOSZ állásfoglalása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatban
2006.11.20. 18:07:23A MADOSZ állásfoglalása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatban
2006.11.20.
Dr. Gárdosi Péter Úr
Főosztályvezető
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium
Agárpiaci Főosztály
Budapest
Tisztelt Főosztályvezető úr!
Hivatkozással a APF-4112/2006. ügyiratszámú levelükre mellékeltem megküldjük az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatos véleményünket észrevételeinket szíves felhasználásra, abban a reményben, hogy egyrészt a Termékpálya Bizottsági ülésen lehetőségünk lesz javaslataink megvitatására, másrészt az ott született konszenzusos döntés lehetőséget biztosít elképzeléseink gyakorlati megvalósítására az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül.
A dohánytermesztés Magyarországon nem tartozik a legjelentősebb növények közé, ha azonban a területi elhelyezkedését, a hasznosított termő területek minőségét vagy éppen a foglalkoztatott munkaerő nagyságát vizsgáljuk jelezősége sokkal nagyobb, mint az, az országosan 5858, ha termőterületből következne.
A termőterület megyénkénti megbontását vizsgálva megállapítható hogy az összes terület mintegy 90 % Szabolcs –Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben található, 5%-a Bács-Kiskun megyében és a maradék 5 % terület található csak a többi megyékben, Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nygykun-Szolnok, Pest, Somogy, Fejér.
Míg a területek 95 %-t adó megyékben a gyenge minőségű földek / 3-5 AK /, a hagyomány, a növény szeretete, a rendelkezésre álló elő munkaerő, az alternatív növények hiánya az, amely mint kényszerítő körülmények hatnak a megélhetésért küzdő termelőkre és e vidék lakosságára.
A dohánytermelés munkaerő igényénél fogva igen jelentős szerepet játszik e vidékek lakosság megtartó képességében. A foglalkoztatási csúcs szezonban, mint egy 20 000 ember megélhetését biztosítja, beleértve a dohánytermesztést élethivatásszerűen végző termelők és azok család tagjait is.
Észrevételek és javaslatok az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatban:
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egy szinte mindenre kiterjedő tanulmány, amely egy helyzetelemzésből indulva jut el a már megvalósult vagy megvalósítás alatt lévő programokon keresztül a 2007 és 2013 közötti időszak agrár-vidékfejlesztésének stratégiai fejlesztési irányainak megfogalmazásáig.
Az elkészített anyag 2.1.2 Az agrárgazdaság regionális sajátosságai című részben azonban elfelejti megemlíteni az elsősorban olyan alföldi területeket amelyeknek a termelési adottságai igen gyengék de a gazdálkodás és ezen belül is elsősorban a dohánytermesztés hagyományai jelen vannak. Ezzel jelentős szerepet betöltve az adott térség mezőgazdasági ágazatának fennmaradásában.
Pozitívumként kell megemlíteni, hogy több helyen többek között a 2.1.3 . helyzetelemzés az egyes intézkedések mentén című részben igen kritikusan elemzi az elmúlt évek fejlesztéseit eszközállományának fejlesztéseit - a pozitívumok megemlítése mellett – meghatározva azokat a területeket, amely fejlesztésre szorul az elkövetkező időszakban.
Amennyiben a terményszárítók, mint megfogalmazás alatt a postharvest folyamatokat kell értenünk akkor a ma már 30-40 éves dohányszárító berendezések korszerűbbre történő cserélésének lehetősége megelégedéssel, kell, hogy eltöltsön bennünket.
Ma egyébként ezek a berendezések nem csak, hogy energia pazarlóak, amely jelentősen csökkenti a versenyképesség esélyeit, de jelentős környezeti terhet is jelent az adott vidékekre.
A dohányszárító berendezések az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében korszerűbbre történő cserélése egyébként szervesen illeszkedik a 3.2. A 2007 és 2013 közötti időszak agrár-vidékfejlesztésének stratégiai fejlesztési irányai, a kapcsolódó beavatkozási akciók és az azok megvalósítását szolgáló intézkedések
I/2. Technológiai fejlesztés címszó alatt „a mezőgazdaságban használt technológia színvonalának növelése elsődleges cél Magyarországon is” című részhez „A legújabb technológiák, felhasználása egyrészről hozzájárulhat az ágazati versenyképesség növeléséhez, valamint csökkenti a környezetterhelést„ megfogalmazáshoz, ugyanakkor a III/2. Környezetkímélő gazdálkodási módszerek részhez egyaránt.
A dohány technológiai – programok keretében történő - fejlesztése egyébként nem idegen az EU tagállamaitól illetve a szabályozóktól sem. Franciaországban a termesztés teljes technológiai folyamatára kiterjedő fejlesztést ismerhettünk meg nem rég Európai, valamint regionális támogatásokból megvalósítva.
Fentiek alapján javasoljuk és kérjük, hogy az agrár-vidékfejlesztés nemzeti fejlesztési irányának I. A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése prioritásban a I/2. Technológiai fejlesztés / 4.1.6. Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése alpont keretén belül biztosítva legyen a dohányszárító berendezések, valamint speciális dohányművelő és betakarító gépek támogatása, környezet terhelés és energia felhasználás csökkentése és ezáltal az ágazat versenyképességének növelése érdekében.
Ugyancsak megfontolásra ajánljuk a ( 4.1.6. Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése alpont keretén belül, összekapcsolva 4.1.6.3. GAZDANet Programmal, a 4.1.4. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele alponttal továbbá a 4.1.12. Az élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelők támogatása című alponttal ) az interaktív információs rendszerek bevezetése téma támogatását is, amely lehetővé tenné az Interneten történő szaktanácsadás kidolgozását és működtetését, a termékpályás szerveződések mentén, összekapcsolva az egyes érdekelt szaktanácsadásra szakosodott és akkreditált Területi Szaktanácsadási Központokkal, valamint a termékpályában érdekelt K+F szervezetekkel. Lehetővé téve ezzel az agrárvállalkozások versenyképességének, teljesítményének növelését. az Európai Unió 509/2006/EK és 510/2006/EK rendeleteiben foglaltaknak megfelelő minőségi rendszerekben történő részvételének elősegítését
A 4.1.15. Termelői csoportok létrehozásának támogatása című fejezet az alábbiakban fogalmaz: “A mezőgazdaság területén jelenleg működő egyéni és társas vállalkozások jövedelmi szintje alacsony. A birtokszerkezet elaprózott rendszere megfelelő piaci összefogással versenyképessé válhat. Jelenleg a hazai termelők szervezettsége uniós összehasonlításban alacsony, termelői csoportok létrehozatalának, működtetésének és növekedésének támogatása ezért indokolt. A támogatás az állami elismerési határozattal rendelkező termelői csoportok létrehozásának és működésének költségeihez járul hozzá.”
Megkívánjuk jegyezni, hogy éppen 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet az, amely gátja a hazai termelők szerveződésének, hiszen olyan magas árbevételhez köti a megalakítást vagy az elismerést, amely irreális a mai politikai és gazdasági viszonyok között.
A szerveződés az együttműködés ma Magyarországon – és azt gondoljuk általában is- alulról, a termelők együttműködési kézségének megléte és a régi reflexek levetkőzésével, bizalmi alapon lehetséges csak.
A jelenlegi birtok szerkezetet figyelembe véve lehetetlen mind a négy feltétel egyszerre történő megjelenése ma Magyarországon úgy, hogy a magas árbevételi feltételeknek is megfeleljenek a gazdák.
Ezért ha valóban célkitűzés az érdekek mentén történő szerveződés, akkor mindenképpen szükséges egy lényegesen alacsonyabb árbevételi határ megállapítása rendeleti szinten, amely elindíthatna egy önszerveződésen alapuló együttműködési csoportosulást.
Ez a rendelet és ebből eredően az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program is következetesen diszkriminatív a dohány termelői csoportok támogatásával kapcsolatban oly módon, hogy kizárja azokat a támogatások igénybevételének lehetőségéből.
Ezzel jelentős hátrányba taszítva az Európai országokban és hazánkban működő más termelői csoportokhoz viszonyítva.
Ennek az összegnek a hiánya olyan fejlesztési és piackutatási elképzelések illetve feladatok elmaradását eredményezi, amely lehetővé tenné a felzárkózást, a versenyképes megjelenést a piacokon, a költségcsökkentést, amely mind-mind alapvető célként jelenik meg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban.
Fentiek indokok alapján kérjük és javasoljuk, hogy e diszkriminatív jellegű megkülönböztetés – a törvényi háttér módosításával egyidejűleg – kerüljön ki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból és adjon lehetőséget a dohánytermelésben érdekelt termelői csoportok számára is a támogatás igénybevételére, esélyt adva ezzel az Európai felzárkózásra és a gyenge adottságok között, foglalkoztatási gondokkal küszködő térségekben mintegy 20 000 ember számára munka lehetőséget biztosító ágazat számára.
A megismert anyag több pontjában is utal a kedvezőtlen adottságú térségekre, s arra, hogy az e területen – a foglalkoztatás és a vidék megtartó képességének fenntartása érdekében - mezőgazdasági tevékenységet folytatók külön kiegészítő támogatások igénybevételére jogosultak.
Sajnálatos, hogy már harmadik éve - adminisztratív okok miatt - a valóban kedvezőtlen adottságokkal rendelkező térségek gazdálkodói, azok akik nem vehetik igénybe a számukra jogos támogatást, kérjük, hogy ebben a kérdésben azonnali és megnyugtató korrekciót alkalmazni szíveskedjenek!
Tisztelt Főosztályvezető Úr!
Bízva, abban hogy észrevételeink és javaslataink lehetőséget kapnak az ágazat más szereplőivel történő megvitatására - egy Termékpálya Bizottsági ülés keretében - ugyanakkor az Önök munkáját is segíti és nem utolsó sorban az ágazatunk további fejlődését is, fogja szolgálni, engedje meg, hogy köszönetünket fejezzük ki azért a lehetőségért, amit Szövetségünk részére biztosított az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program véleményezésével kapcsolatban..
Pócspetri, 2006. november 20.
Bényei Illés Eisler József
MADOSZ MADOSZ
Elnök Titkár
