Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

A dohánytermesztő tagországok delegációinak közös javaslata

2008.07.18. 7:39:58

A dohánytermesztő tagországok delegációinak közös javaslata

2008.07.18.


A dohánytermesztő tagországok delegációinak közös javaslata a Horizontális Mezőgazdasági Kérdések Munkacsoport 2008. június 11-12-i értekezletére a Tanács 1782/2003EK rendelete módosításának tárgyában



Franciaország támogatásával 7 tagország (Olaszország, Bulgária, Görögország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Spanyolország) közös dokumentumot készített a Tanács 1782/2003EK rendeletének a nyersdohány KAP reformra vonatkozó cikkelyeinek módosítására a Health Check során.



Magyarázó nyilatkozat



A legutóbbi dohány KAP reform átmeneti támogatási rendszert hozott létre a dohánytermesztők számára a 2006-2009. közötti négyéves időszakra vonatkozóan. A 864/2004 sz. (EC) rendelet vonatkozó pontja szerint ennek az átmeneti támogatási rendszert azért vezették be, hogy “elkerülhető legyen a teljes szétválasztásnak a termelésre és a helyi gazdaságokra való negatív hatását és lehetővé tegye a piaci árnak az új körülményekhez való igazodását”. Ezért átmeneti rendszer bevezetését tartották szükségesnek a történelmi jogosultság egy részének a termeléshez kötésével annak érdekében, hogy elősegítse a piaci viszonyokhoz való fokozatos hozzáigazítást, figyelembe véve egyúttal a kultúra magas termesztési költségeit.



A dohánytermesztés különleges jellegéből adódóan a foglalkoztatottak nagy száma jellemző a szektor termelési folyamatainak minden fázisában, általában véve pedig mindazon közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódó tevékenységek esetében, amelyek a termeléssel, vagy az elsődleges feldolgozással kapcsolatosak. Nyilvánvaló, hogy ezen növény termesztésének a megszűnése különösen súlyos következményekkel járhat mind a teljes gazdaságra, mind a helyi társadalmi környezetre nézve és nem áll rendelkezésre alternatív lehetőség.



Napjainkban az Európai Unióban még közel 100 000 termelőgazdaságában 400 000 ember dolgozik a farmokon, 30 000 ember az elsődleges feldolgozóiparban és dolgozók ezreit foglalkoztatják a dohányszektorhoz kapcsolódó tevékenységekben is.



A tapasztalat bizonyította, hogy azokban a tagállamokban, amelyekben drasztikusan csökkent, vagy majdnem megszűnt a dohánytermesztés - a 40% feletti támogatás szétválasztás bevezetésének a következményeként-, nem tapasztaltak semmilyen pozitív hatást. A reform nem érintette a cigaretta és egyéb dohánytermékek fogyasztását, mivel az európai termelést helyettesítette a harmadik országokból történő nyersdohány import növekedése, ami jelenleg az Unió belső fogyasztásának több, mint 75%-át teszi ki.



Ezen túlmenően a helyi gazdaságokra gyakorolt hatás teljes mértékben negatív volt, mivel a dohánytermesztés által garantált foglalkoztatást és kiterjedt körben szerzett jövedelmet olyan növényekkel helyettesítették, amelyek nem biztosították ugyanazokat a gazdasági-társadalmi előnyöket mint a dohány és gyakran a teljes mezőgazdasági tevékenység megszűntetése következett be.



Azokban a tagállamokban, amelyek a mérsékelt szétválasztási szintű termeléshez kötött átmeneti támogatási rendszer bevezetése mellett döntöttek, ezzel ellentétben fokozatosan és ésszerű mértékben csökkent a termelés, főként a kevésbé piacképes fajták esetében és a kevésbé jelentős termesztő területeken. Mindez a termés átlagos minőségének a javulásához és a termelőknek kifizetett felvásárlási ár fokozatos emelkedéséhez vezetett.



Ezen túlmenően, a dohány támogatások 50%-ának a 2. pillérbe történő előrevetített átcsoportosítása nem tartalmaz olyan lehetőséget, ami biztosíthatná akár egy részét is az átcsoportosítandó forrásoknak és hatékonyan felhasználható lenne a szektor jövedelmezőségének és fenntarthatóságának a biztosítására.



Azt is hangsúlyozni kell, hogy a dohánytermelők diszkriminálva lesznek az egyéb mezőgazdasági szektorok termelőihez képest, mivel el fogják szenvedni a plusz 50% mértékű “szuper-modulációt”, amely olyan tény, ami azt mutatja, hogy a jelenlegi javaslat szemben áll az 864/2004 sz. (EC) rendelet 46 cikkelyével és nem veszi figyelembe a diszkrimináció mentesség Közösségi elvét.



A régi tagállamok részleges szétválasztási rendszere és az új tagállamok támogatási rendszere között fennálló kapcsolat pozitív módon az új dohánytermelő tagállamokban is lehetővé tette, hogy kialakítsák saját - a nemzeti támogatásokat is magában foglaló-, is speciális közvetlen támogatási rendszerüket és érdekeltek annak ésszerű időtávon történő fenntartásában. Ezért fontos az, hogy lehetővé tegyük az Új Tagállamok számára nemzeti támogatási rendszerük megtartását a Régi Tagállamok jelenlegi támogatási szintéhez való fokozatos hozzáigazítás keretében.



Meg kell említsük azt a Bizottsági érvelést is, amelyet a KAP reform felülvizsgálatára (health check) vonatkozó jogalkotási javaslatában terjeszt elő: “…vannak olyan régiók, ahol bizonyos csatolt támogatások jelenleg még a legjobb módját jelentik a súlyos gazdasági, társadalmi, vagy környezeti problémák elkerülésének. Ezért, meg kellene engednünk néhány kivételt a teljes szétválasztás szabálya alól”. Egészséges érvelés minden mezőgazdasági termelés érdekében.



Azok az Új Tagállamok, amelyek 2007-ben csatlakoztak az EU-hoz, hasonlóan kialakították saját speciális támogatási rendszereiket, beleértve ebbe a nemzeti támogatásokat is. Fontos számukra ennek ésszerű időtartamra történő fenntartása a Régi Tagállamok meglévő támogatási szintjéhez való fokozatos hozzáigazítás érdekében.



Ezen túlmenően, az elkövetkezendő módosításoknak köszönhetően az 2075/92 sz. CE rendeletnek megfelelően a Közösségi Dohányalap működése 2013-ig biztosítva lesz, ami hatékony cselekvést biztosít a DG SANCO részére. Ez ritka és pozitív példája az EU mezőgazdasági és egészségügyi politikái együttműködésének.



Fenti megfontolásokból kifolyólag következik a csatolt támogatások megtartásának a kérése a jelenlegi rendszernek ugyanezekkel a feltételekkel történő meghosszabbításával a 2012. termelési év végéig. Ennek a meghosszabbításnak párhuzamosan magában kellene foglalnia a szektor támogatási forrásai 50%-ának az 1. pillérből a 2. pillérbe történő átcsoportosításának az elhalasztását is.



Ez a hozzáigazítási időszak biztosítani fogja a szektor foglalkoztatottsági szintjének a védelmét, miközben növelni fogja a – gyakran hátrányos helyzetű- vidéki régiók gazdaságának tartósságát és versenyképességét. Ezek olyan kiigazítások, amelyek biztosítani fogják az EU költségvetésének teljes semlegességét is.


Forrrás: www.savetobaccogrowers.com


Orosz Tibor











Kövessen minket