Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

DOHÁNYTERMELŐK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGE SZERVEZETI SZABÁLYZAT

2005.11.18. 13:53:29

SZERVEZETI SZABÁLYZAT



DOHÁNYTERMELŐK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGE

(UNITAB)





Bevezető és célkitűzések



A Dohánytermelők Nemzetközi Szövetségének, mint politikailag el nem kötelezett szakmai érdekvédelmi szervezetnek a tagjai e szabályzat által egyesültek, azzal a céllal, hogy fellendítsék a dohánytermelést és mindazon személyek anyagi jólétét, akik részben vagy teljesen ebből fedezik megélhetésüket, továbbá, hogy támogassanak minden olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy igazságos és stabil jövedelmet biztosítson azáltal, hogy optimális minőségű dohány termesztését segíti elő.





1.§- TEVÉKENYSÉGEK



Hogy elérje a fent említett célt, a Szövetség :



biztosítja a tagszervezetek érdekképviseletét és érdekvédelmét a nemzetközi politikai fórumokon és a nem kormányszintű szervezetekben,



tevékenységével igyekszik javítani és stabilizálni a termelő jövedelmét a mezőgazdasági termelési, feldolgozói, ipari, kereskedelmi, pénzügyi folyamatok egészében. Ennek érdekében folyamatosan dokumentációt vezet a termelés szociális, gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi feltételeiről,



támogatja a termelők szervezeteinek bővülését, azáltal, hogy elősegíti az UNITAB- hoz csatlakozó különböző szervezetek tagjai közötti kapcsolat kialakulását,



a termelési, szárítási, csomagolási eljárások technikai javítására törekszik a tudományos kutatások és a gyakorlati megfigyelési eredmények terjesztésével. Támogat minden olyan kezdeményezést, melynek célja a dohánytermesztés gazdasági eredményeinek javítása a mezőgazdasági termelés szintjén,



feladatául tűzi ki, hogy összhangba hozza a tagországok termelését a fogyasztói, tehát az ipari és a kereskedelmi igényekkel, ennek érdekében aktívan munkálkodik a szakmák közötti kapcsolatok jövőbeni megteremtésén és fejlesztésén.



2.§- KÖZPONT



Az UNITAB székhelye Párizsban van, a 19, rue Ballu 75009 alatt , és bármely más helyre áthelyezhető a Közgyűlés beleegyezésével.



3.§- TAGOK



AZ UNITAB tagjai lehetnek a saját országuk által elismert, nyersdohánytermelők országos szakmai képviseleti szervezetei.

Tagként elfogadhatók a regionális szakmai egyesületek olyan országokban, ahol nincsenek országos szervezetek. Olyan termelő országok esetében, ahol nincsenek ily módon definiált szakmai egyesületek, tagként elfogadhatók általános mezőgazdasági szakmai szervezetek azzal a feltétellel, ha elkötelezik magukat, hogy az UNITAB segítségével segítik a dohánytermelők csoportba tömörülését.



Ahhoz, hogy felvételt nyerjenek, az egyesületeknek az UNITAB titkárságára egy írásos kérvényt kell benyújtaniuk, mely igazolja, hogy a dohánytermelők képviselőinek minőségében működik a szervezet. Ezt a kérvényt, melyhez a szervezeti szabályzatukat csatolni kell, a Végrehajtó Bizottság megvizsgálja, és a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti jóváhagyás céljából.



4.§- A TAGSÁG ELVESZTÉSE



Az UNITAB-ból való kilépési szándékról az Elnököt kell értesíteni egy pénzeslevélben, hat hónappal a hivatali idejének lejárta előtt, mely időpontig a tagdíjat ki kell fizetnie.



Azt a szervezetet, amely nem fizeti a tagsági díjat, az Elnök három felszólító levele és a Végrehajtó Bizottság döntése után kizárják.



Azt a szervezetet, melynek tevékenysége ellentétesnek bizonyul az itt leírt szabályzatban foglalt célkitűzésekkel, a Végrehajtó Bizottság közgyűlésnek tett jelentése alapján, az érintett szervezetnek címzett indokló közlés után, a közgyűlés kétharmados szavazati többsége alapján kizárják az UNITAB-ból.



A kizárt szervezet elveszti az UNITAB-ban való minden aktív részvételi és annak társadalmi vagyonából való részesedési jogát.



5.§- A KÖZGYŰLÉS SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE



Összehívás és ülésezés



Az UNITAB legalább kétévente rendes közgyűlést hív össze a Végrehajtó Bizottság által javasolt, az Elnök által kijelölt helyen és időben.



A Végrehajtó Bizottság legalább egyharmadának kérése alapján az Elnök rendkívüli közgyűlést hívhat össze rendkívüli fontosságú esetben.



Az összehívásnak tartalmaznia kell a napirendet, és legalább egy hónappal a közgyűlés dátuma előtt el kell küldeni azt.



A közgyűlést az UNITAB mindenkori Elnöke vezeti, vagy, annak távollétében, a Végrehajtó Bizottság kijelölésére, az Elnökhelyettes vagy a Végrehajtó Bizottság egy tagja.



Képviselet



Minden tagot a neki megfelelő számú küldött képvisel, akik között megtalálhatók a mandátummal rendelkező küldöttek.

Minden közgyűlés előtt a Végrehajtó Bizottság dönt a mandátummal rendelkező küldöttek számáról, amelyhez minden tagnak a fizetett tagdíj alapján és a Belső Szabályzat rendelkezése szerint joga van.



Minden mandátummal rendelkező küldött csak a saját szervezetének juttatott, maximum 3 szavazattal rendelkezik, a sajátját is beleértve.



Érvényesség



A közgyűlés érvényes határozatot az első gyűlésen csak akkor hozhat, ha a mandátummal rendelkező küldöttek legalább fele plusz egy arányban jelen vannak.



Ha ezt a határozathozatalhoz szükséges létszámot nem éri el, a közgyűlés két óra múlva összehívható, és határozatképes lesz, bármely számú mandátummal rendelkező küldött van jelen.



Mindenféle határozat esetében, melyet a közgyűlés szavaz meg, feltétlenül kétharmados többség szükséges.



Elnökség



A közgyűlés jelöl ki egy elnököt, akinek a mandátuma két évre szól. Az Elnök képviseli az UNITAB-ot egy harmadik féllel szemben, valamint a közgyűlés határozatának végrehajtását felügyeli.



Végrehajtó Bizottság



A közgyűlés a tagok javaslata alapján kinevez egy Végrehajtó Bizottságot, mely tagonként legalább egy, országonként legfeljebb három törvényes képviselőből áll.



Ezen tagok közül a közgyűlés megválasztja meg az Elnököt, két e

lnökhelyettest és két különböző nemzetiségű számvizsgálót.



A Végrehajtó Bizottság tagjainak mandátuma két évre szól, és meghosszabbítható.



A Végrehajtó Bizottság konzultációs minőségben szaktanácsadókat alkalmazhat a gyűlések napirendjétől függően.



A Végrehajtó Bizottság az Elnök összehívására ül össze szükség esetén. Feladata, hogy végrehajtsa a közgyűlés által hozott határozatokat, és minden szükséges intézkedést megtegyen annak érdekében, hogy az UNITAB jól működjön.



A Végrehajtó Bizottság minden szükséges intézkedést megtesz, hogy biztosítsa az UNITAB vagyonának védelmét, és korlátozza tagjainak a felelősségét az UNITAB tevékenységeit illetően.



A Végrehajtó Bizottság, ha szavaznia kell, a Belső Szabályzatban meghatározott képviseleti jog szabályai alapján bonyolítja le azt.



A Végrehajtó Bizottság minden szavazásához egyszerű többség szükséges.





Napirend



A közgyűlés napirendjét az Elnök határozza meg a Végrehajtó Bizottság javaslatára.

A napirendben nem szereplő kérdések csak akkor kerülnek napirendre, ha a jelenlévő, mandátummal rendelkező küldöttek kétharmados többséggel egyetértenek ezzel.



6.§-MEGBÍZOTT TITKÁR



A Végrehajtó Bizottság kinevez egy, a Bizottság előtt felelős, megbízott titkárt, és meghatározza annak tevékenységét.



A megbízott titkár az UNITAB igazgatásához és annak működéséhez szükséges intézkedéseket tesz.

Ő írja alá a folyó levelezést.



Az Elnök, a Végrehajtó Bizottsággal egyetértve, átruházhatja neki az aláírását, még a közönséges igazgatáson kívüli iratok esetében is.



Ő a felelős a két számvizsgálóval egyetemben az UNITAB könyvelésének vezetéséért, a tagdíjak beszedéséért, valamint a tőketartalékok fejezetbe bejegyzett, a gyűlés által jóváhagyott kiadások megvalósításáért.



7.§-A FUNKCIÓK JUTALMAZÁSA



Az Elnök és a Végrehajtó Bizottság tagjainak jutalmazása a delegáló tagszervezeteket terheli.



A titkárság és a székhely költségeiről a Belső szabályzat rendelkezik.



8.§-PÉNZFORRÁSOK, SZÁMVITEL, ELLENŐRZÉSEK



A számviteli év az adott naptári év.



A közgyűlés feladata, ha kétévente összeül, hogy a Végrehajtó Bizottság által bemutatott, két egymás után következő számviteli időszak számláit jóváhagyja.



Az UNITAB forrásai a következők:



a Végrehajtó Bizottság javaslata alapján, az UNITAB Közgyűlése által meghatározott éves tagdíjak,

az önkéntes hozzájárulások



Egy pénzügyi év tagdíjait a költségvetési év folyamán a Belső Szabályzatban meghatározott formában kell kifizetni.



Minden tagszervezet erkölcsi kötelezettséget vállal, hogy a Belső Szabályzatban foglalt határidőn belül rendezi a tagdíj kifizetését.

Némely eltérés ettől azonban megengedhető, jelentős konjunkturális nehézségek esetén.



Az UNITAB pénzügyi és más ingó-és ingatlan vagyona a Végrehajtó Bizottság ellenőrzése alatt áll, feltéve, hogy a Közgyűlés utasítást ad.( a Közgyűlés utasításától függően)



Az UNITAB pénzügyi tartozásait kizárólag a vagyona fedezi.



9.§- NYELVEK



A közös nyelv annak az országnak a nyelve, ahol az UNITAB székhelye található.



Az UNITAB nyelvei a tagok nyelvei, feltéve, ha a Belső Szabályzat így rendelkezik.



10.§- A SZERVEZETI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉS



Minden olyan javaslatot, mely az alapszabályok módosítására vagy a szervezet feloszlatásra irányul, az Elnöknek kell benyújtani, hogy Ő a Közgyűlés elé terjessze, mely a Végrehajtó Bizottság vizsgálata és véleményezése után ez ügyben nyilatkozatot hoz.



A módosításokhoz a jelenlévő szavazók kétharmados többségi szavazata szükséges.



Minden feloszlatási javaslatot az Elnök közöl a tagokkal három hónappal az ebből a célból összehívandó közgyűlés dátuma előtt.



A szervezet felbomlása esetén vagyona, a közgyűlés határozata alapján, egy vagy több tagszervezetre száll.



11.§- BELSŐ SZABÁLYZAT



Minden olyan rendelkezés, amelyet a Szervezeti Szabályzat nem tartalmaz, egy Belső Szabályzat tárgyát képezi, melyet a Végrehajtó Bizottság hoz létre és a közgyűlés hagy jóvá.





****************



Az 1996. November 12-én Veronában megtartott Közgyűlés által módosított Szervezeti Szabályzat



















BELSŐ SZABÁLYZAT



DOHÁNYTERMELŐK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGE

(UNITAB)











Bevezető:



E Belső Szabályzat célja, hogy kiegészítse és pontosítsa a Szövetség Szervezeti Szabályzatát a következő területeken:



A Szövetség tagjai közötti kapcsolat és kölcsönös elkötelezettség,

A Szövetség működésének gyakorlati szabályai







1.- TAGSZERVEZETEK



1.1-A Szervezeti Szabályzat 3.§-a 3. bekezdésének megfelelően, a tagszervezeteknek azokban az országokban, ahol ez szükséges, ösztönözni kell a Szövetséghez csatlakozó országos szervezet megalakulását a célból, hogy növelje a Szövetség képviseletét és tekintélyét.



Következésképpen, a tagszervezeteknek rendszeresen tájékoztatniuk kell a Végrehajtó Bizottságot azokról a nehézségekről, amelyek ezen küldetés során felmerülnek.



1.2-A Szervezeti szabályzat 4.§-a 3. bekezdésének megfelelően a tagoknak be kell tartaniuk a Közgyűlés által hozott határozatokat, következésképpen alkalmazniuk kell azokat.

A Végrehajtó Bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell az e téren felmerülő nehézségekről.



2.§- MUNKACSOPORTOK



A Szövetség Közgyűlése, a Végrehajtó Bizottság javaslatára, elősegítheti olyan szervezetek megalakítását, melyek megkönnyítik a Szövetség Szervezeti Szabályzatának 1.§-ban meghatározott tevékenységét, nevezetesen, témák szerinti munkacsoportok alakítását.



E csoportok a Végrehajtó Bizottság utasításai szerint működnek, amelynek rendszeresen beszámolnak munkájuk előrehaladásáról.



A tagszervezetek e csoportoknak a munkájukhoz szükséges minden információt és számadatot kötelesek megadni. E közreműködésük során tiszteletben kell tartaniuk a csoportok által választott és megjelölt módszert, valamint határidőt.



3.§- A SZÖVETSÉG PÉNZFORRÁSAI



3.1-Elvek



A Szervezeti szabályzat 8.§-nak gyakorlata szerint a közgyűlés határozza meg a tagdíjakat a Végrehajtó Bizottság javaslata alapján.



A tagdíjakat a Titkárság két összegben kéri. Május-júniusban az összeg kétharmadát, októberben pedig a fennmaradó részt.

A tagegyesületek kötelesek azt kifizetni az értesítés után két hónapon belül.



A tagdíjakat az adott naptári évre számolják az adott országban előző évben betakarított termések mennyisége alapján.



Például, az n naptári év tagdíjait az n-1 adott országban betakarított termésmennyisége alapján számítják ki.



A tagszervezetek tehát kötelesek közölni a Végrehajtó Bizottsággal, a Titkárság kérése alapján, a betakarított dohány mennyiségeit, tehát a tagdíjalapokat.



Ha egy országot több tagszervezet képvisel, azok kérhetik az országukra kirótt tagdíjak megosztását, és az így megállapított, rájuk eső rész kifizetését.



3.2- A jelenlegi tagdíjalapok



Az 1996-os évre számított tagdíjak( 1995 évi termés alapján), mely a továbbiakban is érvényes lesz, ha nem történik változás, a következőképpen alakul az egyes országok esetében:



Megjegyzés:Az EURÓ bevezetését követően:



TERMELÉS TAGDÍJ





Évi 10.000to.-ig 1.525Euro+0,3Euró/to.



10.000-20.000to között 4.575 EURO



20.000-50.000to között 7.625 „



50.000-100.000 „ 10.675 „



100.000to. fölött 15.245 „



Ciprus esetében a tagdíj alap 2FF/ tonna. Ez az ország mentes a fix tagdíj alól.



MEGJEGYZÉS: Az Európai Unió tagországai esetében, ha a tényleges tonnamennyiség meghaladja a termelő országra kiszabott kvótát, a tagdíj alapjául a kvóta mennyisége szolgál, nem pedig a valóságos mennyiség.



3.3.-A tagdíj alapok felülvizsgálata



A Végrehajtó Bizottság rendszeresen megvizsgálja a Szövetség pénzforrásainak és kiadásainak alakulását.



Szükséges esetben a Bizottságnak javaslatot kell tennie a közgyűlés felé a tagdíjak kiszámítási alapjainak, tehát a tagdíjak összegének megváltoztatására.



3.4.-Az új tagszervezetek tagdíjai



A Végrehajtó Bizottság a csatlakozásukat kérő szervezetek tagdíjaira javaslatot tesz. A csatlakozás csak akkor lesz végleges, ha a tagdíjakat kölcsönösen elfogadják, és az a Szervezeti szabályzat 3.§-a 4. Bekezdésében meghatározott módon történik.



4.§-A SZÖVETSÉG KIADÁSAI



4.1.- A Szervezeti Szabályzat 7.§-a pontosítja, hogy az Elnök és a Végrehajtó Bizottság tagjainak a munkáját a saját egyesületük fizeti.



Ugyanez vonatkozik a funkciók betöltéséhez szükséges utazási és szállás költségekre is,

valamint a munkacsoportokra.



Azonkívül, egy tagszervezetre, vagy annak egy képviselőjére bízott feladat megvalósításának költségei, szintén az illető szervezet költségeit terhelik.



4.2.- A 7.§ értelmében, a Szövetség hozzájárul a székhely működési költségeihez, mégpedig:

a lakbér, villanyáram, fűtés,

a titkári hivatal, telefon, telex, postaköltségek

papír, fénymásolás

költségeihez, a titkársági feladatot ellátó tagszervezethez eljuttatott összeggel.



Ezenkívül, a titkárságot biztosító tagszervezetnek visszatérítik a megbízott titkár, valamint asszisztense fizetésének egy részét, a Végrehajtó Bizottság által elfogadott, és szükség esetén felülvizsgált számítás szerint.



4.3.-Közvetlenül a Szövetség által fedezett kiadások jelenleg:



a tolmácsolási és fordítási költségek( a közgyűléseken történőket kivéve), és a Belső Szabályzat 5. § által említett mértékben.

Speciális kellékek vásárlása, mint például fejléces papír.

A Kongresszust szervező országnak juttatott összeg, melyet a Végrehajtó Bizottság határoz meg a Szövetség pénzforrásainak függvényében.



5.§- KÉPVISELET



5.1.- Közgyűlés



A Szervezeti Szabályzat 5., " Képviselet" §-ában, a 3.bekezdésben foglaltak szerint, és figyelembe véve a Belső Szabályzat 3.cikkében, a 3.2 bekezdésben rögzített tagdíjalapokat, az UNITAB-on belül a szavazatok aránya 1996-ban a következő lesz.( valamint a következő években, ha nem lesz változás a tagdíjalapokban) :



Németország 2 szavazat

Ausztria 1 szavazat

Belgium 1 szavazat

Ciprus 1 szavazat

Spanyolország 4 szavazat

Franciaország 4 szavazat

Görögország 8 szavazat

Olaszország 8 szavazat

Portugália 1 szavazat

Svájc 1 szavazat



5.2.-Végrehajtó Bizottság



Az összetartásra való törekvés érdekében, a Végrehajtó Bizottságban a szavazati képviselet "koncentráltabb", mint a Közgyűlés szavazatai esetében.



Minden képviselő minimum 1, és maximum 3 szavazattal rendelkezik a sajátját is beleértve, a következő országonkénti megoszlás szerint:



Németország 1 szavazat

Ausztria 1 szavazat

Belgium 1 szavazat

Ciprus 1 szavazat

Spanyolország 2 szavazat

Franciaország 2 szavazat

Görögország 5 szavazat

Olaszország 5 szavazat

Portugália 1 szavazat

Svájc 1 szavazat



A Végrehajtó Bizottság jogosult arra, hogy ezt a képviseleti arányt módosítsa, amit közölnie kell a következő Közgyűlésen.



6. §- NYELVEK



Amennyiben a Szervezeti Szabályzat 9. §-a kimondja, hogy a Szövetség nyelve a tagok nyelvei, a szinkrontolmácsolás költségeit figyelembe véve, szükség van arra, hogy rendelkezéseket hozzunk a Végrehajtó Bizottság és a munkacsoportok működésére vonatkozólag.



Tehát, a Végrehajtó Bizottság és a munkacsoportok gyűlésein használt nyelv a francia, a Bizottság újabb döntéséig.



A tagszervezeteknek e szerint figyelniük kell arra, hogy lehetőség szerint, franciául beszélő személlyel képviseltessék magukat.

Ellenkező esetben, a Szövetségnek kell gondoskodnia, pénzügyi lehetőségeinek mértékében, hogy biztosítsa a szükséges fordításokat.



7. § - A BELSŐ SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATA



A Szövetség Belső Szabályzatát a Végrehajtó Bizottság közgyűléshez intézett javaslatára felül lehet vizsgálni.



Amennyiben a felülvizsgálat szükséges volt a közgyűlés megtartása előtt, a Végrehajtó Bizottságnak joga van megtenni, és alkalmazni azokat a következő Közgyűlés határozathozataláig.





************



Az 1996.november 12-én Veronában megtartott Közgyűlésen módosított Belső Szabályzat















































Kövessen minket