Magyar Dohányújság

Évszázados a magyar dohánykutatás és Borsos János ma már 70 éves

2006.03.25.

 

A hazai dohánykutatás Debrecenben 108 éves, s 33 éve bukkant fel -ebben a kutatásban- egy új, eddig ismeretlen név, akit ma már minden dohánytermelő tisztel, sőt agráriusok a nevét azonosítják a dohánnyal, bár immár 70 éve más névre hallgat.

 

Ilyen ismertsége nem véletlen, hiszen kutatásai ennek a kultúrának a gazdasági, szervezési problémáiról szólnak, ha valahol itt az elmélet és a gyakorlat összekapcsolódik, ahogyan a tudományos teória mondja, az alkalmazott kutatás gyakorlati megvalósítása történik körülötte, immár három évtizede. Honnan értesültek erről az érdekeltek? A Magyar Dohányújságból, amit feltámasztott és szerkesztett, ügyelve a folytonosságra a „Dohányipar” című lap értékeinek megőrzésével. S, most abban reménykedik -velem együtt-, hogy az elektronikus újság a mai gyors és korszerű információs igényeket a hagyományokat megőrizve elégíti ki, s a következő évszázad a dohány szellemiségének esetében is olyan gazdag lesz, mint eddig volt!



Talán ilyen egyszerűen megszépíteni a múltat egy születésnap alkalmával sem illik, mert a valóság igencsak viszontagságos volt, sok tanulsággal, amit professzori szinten elemzett éppen a dohánykutatás 100 éves évfordulóján!



Az általa 1998-ban áttekintett évszázados dohánygazdasági históriában több olyan pontra bukkant -írja-, amikor elfogytak a praktikus megoldások és kénytelenek voltak a felelős vezetők a kutatás, a tudományok felé fordulni. Ilyen volt például M.kir. Dohánytermelési Kísérleti Állomás létesítése is Darányi Ignác miniszter döntése nyomán. Ő ugyanis hallgatott a kiművelt, jövőbe látó elmékre. Cserháti Sándor rádöbbentette az államigazgatást Kossutányi Tamás fajtagyűjteménye alapján, hogy szisztematikus kísérletekkel létrehozhatók a magyar fajták. Mintahogyan két évtizeddel ezelőtt a magyar nemesítők elő tudták állítani a betegség ellenálló fajtákat, amihez a kutatási feltételek a most 70 éves Borsos János szervezésében születtek meg. A dohányipar akkori szervezete fogékony volt a tudományos kutatásra Móger János vezérigazgatósága alatt, nem beszélve a jól képzett kutatógárdáról, akik a biológiai alapkutatások legújabb eredményeit sikerrel alkalmazták.



Ez volt egyébként az „újkori kutatások” fénykora, amikor az egész vertikum innovációs rendszere működött a szántóföldi termesztéstől a trafikárusításig. Ezt a rendszert elemezte akadémiai doktori értekezésében Borsos János nagy elismerés mellett.



A dohány, mint jövedéki agrár-ipari vertikum mesés államháztartási lehetőséget rejtett a szeszjövedékkel együtt, de mindezt felemésztette a privatizáció, pontosabban a gazdasági koncepció nélküli magánosítás. Az utóbbi másfél évtizedben a „gazdasági háború” a dohánytermesztés fennmaradásáért folyt. A stratégiai lépésekhez elméletileg megalapozott muníciót Ő szolgáltatott. Talán ezért és nem az egyetemi tanári kinevezéséért hívják ma a dohányosok professzorának. Igaz a Széchenyi professzori ösztöndíjat is elnyerte, ami bizonyára 25 éves egyetemi tanárságának, valamint négy és fél évtizedes kutató-tanár gyakorlatának szólt. „Csapatépítő” képességét dicséri, hogy számos könyv szerkesztője és szerzőjeként maga mellé állította a szalma kiválóságait és minden érdeklődő számára tanulható „szellemi vagyont” hozott létre. Valójában az Ő szellemi és eszmei hozzájárulásával jött létre a Dohány Terméktanács, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége.



Ma is változatlanul hirdeti, hogy a magyar dohánytermesztés fennmaradásának záloga az összetartás, a közös érdekeltség, s a szétszakadt magyar dohányvertikum szolidaritásának helyreállítása.



Kívánjuk, még sokáig legyen professzora a dohány gazdasági élénkítésének, s nem kevésbé a vidék felemelkedésének, ami iskola teremető doktori programjának gyakorlati célja. Ehhez kívánunk jó egészséget és töretlen kitartást!







Dr. Kővári Viktorné

A Magyar Dohányújság szerkesztője



MEGHÍVÓ: AZ AGRÁRINNOVÁCIÓTÓL A TÁRSADALMI ASZIMMETRIÁKIG címmel tudományos rendezvény ! A tudományos ülés tisztelgés az alkotó hétköznapok előtt BORSOS JÁNOS professzor 70. életévében.