Magyar Dohányújság

Dohánytermesztés az Európai Unióban: A jövő bemutatása a közép és kelet európai országoknak

Dohánytermesztés az európai Unióban: A jövő bemutatása a közép és kelet európai országoknak

2006.09.30.



2006. szeptember 27-én Strasbourgban találkoztak a közép és kelet Európai országok dohánytermesztői, szövetségeik vezetői, hogy az UNITAB szervezésében tájékoztatást kapjanak a dohánytermesztés jövőbeni alakulásáról, a termesztést érintő támogatásokról.

A hívatalos programot megelőzően a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének küldöttségét fogadta Tabajdi Csaba EU parlamenti képviselő az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottság tagja, aki a magyar dohánytermelés valamint a dohánytermelők helyzetéről érdeklődött.

A hivatalos program egy farmlátogatással kezdődött majd a kerek asztal beszélgetés témájára, a jövő bemutatására került sor.



A találkozón részvett  Mr. Joseph Daul az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottság elnöke valamint a részvevő országok Európai Parlament képviselői.



A magyar Európai képviselők közül Glattfelder Béla EU parlamenti képviselő az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottság tagja valamint Tabajdi Csaba EU parlamenti képviselő  munkatársa vett részt a rendezvényen.

Az alábbiakban a megbeszélés hivatalos anyagaiból ismertetünk





Az Európai dohánytermesztés helyzete és kihívásai:



Több mint 100 000 többnyire kis-, és közepes méretű gazdaságban a dohánytermesztés napjainkig a gazdasági stabilitás pólusait jelentette 10 Európai Uniós ország (Németország, Belgium, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Portugália és Szlovákia) vidéki területein.



Ugyanakkor a 400 000 közvetlen vagy kapcsolódó szezonális állás (szárítás, szállítás, kereskedelem), amit a dohánytermesztés hozott létre, aláhúzza annak társadalmi, mint kulcsfontosságú kérdésnek, a fontosságát a vidéki közösségek életképességének fenntartásában.

Valójában, az Európai Unió nyersdohány-fogyasztásának csak 25 %-át termeli meg és az ilyen dohány legnagyobb importőre az egész világon. Az európai termesztés ingadozásainak egyértelműen nincs hatása a dohányzási szokásokra. Európa importtól való függősége miatt a külföldi dohány adóztatása problémás. Ennek eredményeként az európai gazdaságok az első Közös Európai Dohánypiac 1970-es létrehozása óta nagymértékben függtek a Közösség támogatásától.

Ennek a piacszervezésnek az utolsó reformja, amit a 2006-os betakarítással kezdve progresszívan vezetnek be gazdasági, társadalmi és környezeti hatását illetően számos kérdést vet fel. Úgy tűnik a Bizottság a reform kontextusában kialakuló hatást általánosságban figyelmen, kívül hagyta, mint olyan kérdést, ami a már uniós tag közép- és kelet európai országok, valamint a majdani tagországok – Bulgária és Románia – integrációjának problémája.



Az új Dohánypiaci Szervezet



Az új KAP a támogatás leválasztásán alapszik és két fázisban fog megvalósulni:



• 2006 és 2009 között minimális a minimális szétválasztás mértéke 40 %-os. Ezt a szintet, Portugália, ahol 50 %-os arányt határoztak meg, és még inkább Görögország, Ausztria és Belgium, ahol 100 %os leválasztást szavaztak meg, kivételével a kérdéses országok többsége elfogadta.



• 2010 után az összes országra vonatkozóan 50 %-os szétválasztást terveznek oly módon, hogy a másik 50 %-t a termesztő régióknak a második pillér keretében történő átstrukturálásának megsegítésére tervezik felhasználni.

Az Unió új tagjai, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia 2008-ig egy egyszerűsített rendszert fognak követni, ami a Közösségi átlagtámogatásokon alapul és az összes termesztett növénytípust figyelembe veszi egyfajta súly vagy terület utáni kiegészítés lehetőségével. Ez az egyes országok által fizetett kiegészítés fogja ezen országokban a dohánytermesztést elfogadható gazdasági feltételek közé segíteni. 2008 után ezen országok dohánytermesztésének összhangba kell kerülnie az általános rendszerrel és a Bizottság által még későbbiekben meghatározandó módszereket, kell követnie.

Románia és különösen Bulgária jogosultságát azok jelentős dohánytermesztő potenciáljával együtt a fentiekkel párhuzamosan kerül megvitatásra.



A reform következményei:



2006 óta a leválasztás bevezetése hatással van az európai termesztésre, mégpedig oly módon, hogy Görögországban és még inkább Olaszországban, különösen Pouilles-ben felhagytak a termesztéssel vagy jelentősen, csökkentették a termesztést, valamint az egyéni termelőgazdaságok megszűnése figyelhető meg. 2005-ben 374 000 tonna dohányt termesztettek. Ami a fentiek miatt a reform első szakaszában csökkent és valószínűleg 200 000 és 220 000 tonna között fog stabilizálódni.



A kevésbé versenyképes területeken folyó dohánytermesztéssel történő felhagyást kompenzálja a termelés koncentrálása, az európai piachoz legjobban alkalmazkodó fajtákra való összpontosítás, ami jobban értékesíthető alapanyaghoz vezetett anélkül, hogy szükségszerűen hatással legyen a hatalmas nemzetközi nyomás alatt álló kereskedelmi árakra.

A Bizottság egymást követő reformjai következtében a biztonsági hálók nagy része eltűnik a rendszerből így eddigieknél sokkal fontosabb alkalmazkodni a piachoz. Ebből következően folytatódnak a minőség ellenőrzés a higiénés szabályoknak fokozottabb betartása, nyomon követhetőség, tanúsítás és az egészségügyi előírások garantálására vonatkozó politikák intenzívebbé tétele.



Végül fontos megemlíteni azon pénzügyi problémák kérdését, amivel a dohány CMO keretében ez idáig meglévő különösen a termesztők csoportosulását segítő támogatások megszűnéséhez kapcsolódnak. A termelést szervező csoportok egyre nagyobb finanszírozási gondokkal küzdenek a támogatások megszűnésével, ami gátolja a minőségpolitika elősegítésére hívatott feladatok elvégzését.

folytatjuk

Dohánytermesztés az európai Unióban: A jövő bemutatása a közép és kelet európai országoknak II.